A magyar turizmus konjunktúrában van, miközben több nemzetgazdasági ágazat nehézségekkel küzdött 2024-ben. Miben látja a turizmus 2024-es teljesítményének legnagyobb hozzáadott értékét a gazdaság egészét tekintve?

Az elmúlt évben a turizmus, mint a nemzetgazdaság egyik legfontosabb hajtóereje hónapról hónapra erősödött, teljesítménye pedig számos más szektorra is pozitívan hatott. Soha nem pihent ennyi magyar utazó az országhatáron belül, és soha nem érkezett hazánkba ennyi nemzetközi turista. A turizmusban új rekordév született! 2024‑ben ugyanis 18 millió vendég 44,2 millió ven­dégéjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken, ami az átlagos európai tendenciákat is felülmúlja. A vendégszámban 10,7 százalékos növekedés volt tapasztalható, a vendég­éjszakák száma pedig 5,8 százalékkal emelkedett 2023‑hoz képest.

Nemcsak a forgalmi mutatók alakulására lehetünk büszkék, hiszen az ágazat bevételei is rekordmértékben növekedtek. 

A szálláshelyeken például megközelítették az 1050 milliárd forintot, ami 2023‑mal összevetve 15,9 százalékkal magasabb. A vendéglátóhelyeken pedig ennek csaknem a kétszeresét, összesen 2004,6 milliárd forintot költöttek el a vendégek a tavalyi évben, ez a megelőző évhez képest 11,2 százalékos növekedést jelent.

A számok is jelzik tehát a turisztikai fogyasztás teljes helyreállását, hogy az emberek újra mernek költeni az utazásra, feltöltődésre. A turizmus kétségkívül a magyar gazdaság egyik húzóágazata. A szektor teljes nemzetgazdasági hozzájárulása pedig a GDP közel 13 százalékát tette ki, emellett a turizmushoz kapcsolódó fogyasztás és foglalkoztatás adja a központi költségvetés bevételeinek több mint 10 százalékát is.

A beutazó forgalomra és így a teljes hazai turizmusra leginkább hatással bíró állami befektetés volt tavaly a budapesti repülőtér üzemeltető­cégében a többségi tulajdon megszerzése. Mennyiben váltotta be az előzetes várakozásait az ügylet?

A bővülő közvetlen légi összeköttetéseknek is köszönhető, hogy 2024-ben csúcsok dőltek meg a beutazásokban is. 8,7 millió külföldi vendéget fogadtunk, számuk 17,2 százalékkal múlta felül a 2023-as értéket. 

A tapasztalatok szerint átlagosan 60 százalékuk légi úton érkezett hozzánk, többségükben a budapesti légikikötőn keresztül. Ezért is volt meghatározó stratégiai lépés a reptéri tulajdonszerzés.

Tavaly hónapról hónapra csúcsok dőltek meg Ferihegyen, 2024 novemberében például 22 százalékkal haladta meg az utasok száma az előző év azonos hónapjában regisztrált adatot, ezzel a leggyorsabban növekvő európai légikikötő lett. A reptér utasforgalma már szeptemberre felülmúlta 2022 egész évi adatát, novemberre pedig a 2023-as esztendő teljes utasszámát is túlszárnyalta, ezzel megközelítve a rekordnak számító 2019. évi egész éves eredményt. A repülőtér kimagasló utasforgalmi számai is igazolják, hogy a többségi tulajdon hazai kézbe vételével az állam jó üzletet kötött.

Az állami szerepvállalás erősödésével emellett olyan stratégiai jelentőségű infrastrukturális fejlesztések válnak lehetővé, amelyek tovább erősíthetik a beutazó forgalmat, a magyar főváros elérhetőségét, és ami legalább ilyen fontos, az utazói élményt. Idén elindul a 3-as terminál építése, jövőre pedig a reptér közúti összeköttetésének fejlesztése is. A magyar főváros légi kapuja így minden eddiginél minőségibb környezetben szolgálhatja majd ki a hazánkba érkezőket és az innen indulókat.

Ha már a fejlesztésekről beszélünk, októberben a Turisztikai Tanácsadó Testület (TTT) javaslatai alapján jelentős, 16 intézkedésből álló csomagot jelentett be a turizmus versenyképességének javítása és a bürokrácia csökkentése érdekében. Látható-e már ezek eredménye, és mely intézkedést tartja a legjelentősebbnek?

A legfontosabb a digitális SZÉP-kártya bevezetése, amely alapjaiban újítja meg a hazai turisztikai szolgáltatások elérését. Egyszerűsíti a kártyahasználatot mind a felhasználók, mind a szolgáltatók számára, miközben rugalmasabbá teszi a felhasználási lehetőségeket. 

Az intézkedés nemcsak a belföldi turizmus fellendítésében játszik kulcsszerepet, hanem jelentősen csökkenti a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit is.

Emellett fontos megemlíteni a hivatás­turisztikai rendezvények szervezését elősegítő szabályozási változásokat. Az orvosszakmai rendezvények vendéglátási költséghatárának emelése egy, a szakma részéről régóta várt lépés, amely Budapest versenyképességét erősíti a hivatásturizmus terén, olyan rivális városokkal szemben, mint Bécs vagy Prága.

Ha jól veszem ki a szavaiból, elégedett a TTT működésével. Ezek szerint várhatóak 2025-ben további deregulációs javaslatok?

A testület teljes mértékben betölti a célt, amelyet létrehozásával kitűztünk: lehetőséget teremt a szektor szereplőivel való közvetlen párbeszédre, továbbá felgyorsítja a gyakorlati tapasztalatok és javaslatok beépítését a döntéshozatalba. 

Ilyen például a felszolgálási díj és a borravaló kezelésének újraszabályozása, ami átláthatóbbá és méltányosabbá tette ezeket a juttatásokat. 

A felszolgálási díj felső határának meghatározása megteremtette a fedezetét annak, hogy a magasabb szakmai minőséget igénylő üzleti vendéglátásban foglalkoztatottakat versenyképes jövedelemmel ismerjék el a munkáltatók. A borravalót érintő jogszabály-módosításokkal pedig elértük, hogy a munkavállalók minden esetben levonásmentesen kaphassák meg a vendégektől személyre szólóan kapott pluszdíjazást, bármilyen módon is nyújtották azt.

Mindezek erősítik a szektor munkaerő-megtartó képességét, csökkentik az adminisztrációs terheket, és hozzájárulnak az ágazat további fehérítéséhez is: azaz mindenki nyert vele. A szakmai szereplőkkel folytatott párbeszéd nyomán és a Turisztikai Tanácsadó Testület javaslatait mérlegelve a vállalkozások működési környezetének „akadálymentesítése” 2025‑ben is folytatódni fog.

Mindezek mellett sor került még egy jelentős jogszabályi változtatásra 2024-ben, amely ráadásul a legnagyobb figyelmet kapta nemcsak a szakma, de a teljes társadalom részéről is. Várakozása szerint a rövid távú lakáskiadás átmeneti fővárosi korlátozása milyen hatást fog gyakorolni a budapesti ingatlan- és turisztikai piacra?

Az új Gazdaságpolitikai Akcióterv egyik alappillére a megfizethető lakhatás biztosítása, amelynek középpontjában a családok és a fiatalok állnak. A cél elérése érdekében szigorítottuk a rövid távú lakáskiadás feltételeit, hiszen a jelenséget a kormány alapvetően lakhatási kérdésként kezeli.

Egy 2023-as nemzetközi tanulmány szerint Budapesten 8 millió szállodai típusú éjszakára 6 millió Airbnb-éjszaka jutott, és ez a rendkívül magas, 40 százalék feletti arány messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga feletti. Jól látható, hogy milyen mértékű elszívó hatást gyakorol a rövid távú lakáskiadás a helyiek lakhatását kiszolgáló albérletpiacra. Ezért – ugyancsak a TTT kezdeményezésére elindult jogszabály-felülvizsgálat keretében – idén januártól kétéves moratóriumot léptettünk életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra. 

Idén és jövőre tehát nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban. 

Folyamatosan hangsúlyozom, hogy a korlátozás kizárólag a főváros közigazgatási területére vonatkozik – ahol az elmúlt tíz évben rekordszámú szolgáltató jelent meg a rövid távú lakáskiadás piacán –, így Magyarország vidéki településeit nem érinti.

A módosítástól azt várjuk, hogy a kínálat szabályozásán keresztül enyhítsük a lakhatási kihívást Budapesten. Emellett jelentősen megemeltük a rövid távú lakáskiadás lakószobák utáni átalányadóját annak érdekében, hogy egyenlőbbé váljanak a piaci versenyfeltételek. Az STR-szektor szálláshelyei évek óta kedvezőbb adózási feltételeket élveztek, mint a szállodák.

Ugyanakkor nem csak a szabályozási környezet finomhangolásával próbálja a kormány a szolgáltatók működését támogatni. 2024-ben jelentős ágazati fejlesztési program is indult. Számíthatnak-e a vállalkozások ennek folytatására?

A magyar gazdaság jövője szorosan összefonódik a vidéki kkv-k sikerével, különösen a turizmus területén. Az új gazdaságpolitika egyik legfontosabb célja, hogy támogassa a kkv-kat, és segítsen a fejlődésben. A vidéki turizmus erősítése érdekében olyan speciális ágazati programokat indítunk, amelyek tudás- és tapasztalatmegosztással, valamint infrastruktúra-fejlesztéssel támogatják a vállalkozásokat. 

A 2024-ben elindított ágazati támogatási program, amely a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését célozza, idén is folytatódik, különös figyelmet fordítva a vidéki vendéglátó kkv-kra. 

Ezen programok célja, hogy a helyi vállalkozások megerősödjenek, és versenyképesebbé váljanak, miközben hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlődéséhez. A Demján Sándor Program is ebbe a képbe illeszkedik: a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programon keresztül a digitalizáció elősegítése által támogatja a turizmushoz kapcsolódó szálláshely-szolgáltatásokat, a vendéglátást és a szabadidős tevékenységeket, fókuszálva a hatékonyságra, innovációra és fenntarthatóságra.

Ezek az intézkedések nemcsak a gazdaság számára fontosak, hanem a vidéki munkahelyek teremtésében, a helyi közösségek fejlődésében és Magyarország turisztikai vonzerejének növelésében is kulcsszerepet játszanak.

Hogyan tudja Magyarország kihasználni az Oszakai Világkiállítás kínálta lehetőségeket a hazai kkv-k számára, és milyen konkrét előnyöket jelenthetnek ezek a turizmus és az üzleti kapcsolatok szempontjából?

Az Expo a világ három legfontosabb gazdasági, kulturális és turisztikai hatást kiváltó eseményének egyike. A közelgő oszakai kiállításra több mint 28 millió látogatót várnak, elsősorban a Japán mellett Dél-Koreát és Kínát is magába foglaló kelet-ázsiai régióból. A sikeres részvétel valóban nemcsak a turizmust, hanem az üzleti kapcsolatok és befektetések erősítését is szolgálja. Japán az egyik legfontosabb gazdasági partnerünk, 2023-ban a kelet-ázsiai régióból érkezett a legtöbb befektetés Magyarországra. A Magyar Pavilon célja az országimázs-építésen és hazánk felkeresésének ösztönzésén túl tehát az is, hogy számos magyar vállalkozás számára teremtsen lehetőséget az üzletfejlesztésre és piaci kapcsolatok építésére, melyet a pavilon kialakítása is tükröz.

Ha nem is ilyen méretű, de nagy nemzetközi rendezvényeknek, szuperkoncerteknek, sporteseményeknek mi is otthont adtunk tavaly. Ezek mind kiemelt hajtóerőnek bizonyultak nemcsak a turizmus, hanem a magyar gazdaság számára is. Mivel ösztönözhetők a nemzetközi szervezők annak érdekében, hogy még több, még nagyobb eseményeket hozzanak Magyarországra?

Ha csak az elmúlt két évet nézzük, az atlétikai világbajnokság, a Forma–1 Magyar Nagydíj, a Sziget Fesztivál, vagy például a Coldplay három koncertje olyan turistamágnesek voltak, amelyek önmagukban is jelentős turisztikai forgalomnövekedést váltottak ki. Hatásuk ráadásul érvényesül a szálláshelyi adatok mellett a vendéglátás, a közlekedés, vagy akár a kiskereskedelem bevételi mutatóiban is. Elengedhetetlen tehát a kapcsolódó infrastruktúra folyamatos fejlesztése, így a már meglévő ikonikus helyszínek – például a Puskás Aréna vagy a Hungaroring – további modernizálása, csakúgy, mint a városi közlekedés fejlesztése, vagy a repülőjáratok bővítése. Ezek mellett célzott állami támogatásokkal, például adókedvezményekkel és pályázati lehetőségekkel ösztönözhetők a nemzetközi rendezvényszervezők, valamint a sport- és kulturális szervezetekkel kialakított stratégiai partnerségek is jelentősen növelhetik az ország nagyrendezvényvonzó képességét.

A marketing és a turisztikai promóció szintén kiemelt szerepet kap ebben, hiszen fontos, hogy hazánk biztonságos, vendégszerető országként jelenjen meg a nemzetközi közönség előtt. Emellett egyre fontosabb, hogy zöldmegoldások támogassanak egy-egy rendezvényt. Ilyen például a környezetbarát közlekedési lehetőségek biztosítása.

Ha a forgalomnövekedésben nem is játszott meghatározó szerepet, de sor került még egy, diplomáciai szempontból jelentős turisztikai rendezvényre tavaly. Hogyan értékeli a turizmus szempontjából az Európai Unió Tanácsa 2024-es magyar elnökségi félévét és az ennek keretében megvalósult Európai Turizmus Fórumot?

Az, hogy az elmúlt év második felében hazánk adta az EU soros tanácsi elnökségét, kiváló lehetőséget biztosított a magyar turizmusszakma nemzetközi elismertségének növelésére, fejlesztéseink széles körű bemutatására. 

Az utóbbi évek digitális fejlesztéseinek, így a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak köszönhetően hazánk mérhető sikereket ért el a turizmus terén, amelyek egyúttal kiválóan illeszkedtek a magyar elnökség európai versenyképesség erősítését célzó prioritásába is. 

Uniós szinten segítettük a rövid távú lakáskiadásról szóló EU-s rendelet gyakorlati átültetését, és koordináltuk az utazási irányelv reformjának folyamatát. A Nemzetgazdasági Minisztérium társszervezésével megvalósult két nagyrendezvény pedig, az Európa–Kína Turizmus Dialógus és a novemberi Európai Turizmus Fórum a szakmai feladatok mellett egyedülálló lehetőséget is kínált hazánk népszerűsítésére és az ország­imázs építésére.

Ha már szóba került: a Budapesten megtartott EU–Kína turisztikai csúcstalálkozó egyik megállapítása volt, hogy a kínai és az európai turisták digitális fizetési szokásai és a pénzügyi infrastruktúra közötti különbségek gátat szabhatnak a kínai beutazó forgalom növekedésének. Látszik-e európai, vagy még inkább magyar oldalról megoldás?

Valóban, a Kínában előnyben részesített fizetési rendszerek integrálása Magyarországon jelentősen javíthatná az ázsiai turisták és üzleti partnerek kiszolgálását, emellett az utazói élményüket is nagymértékben növelhetné. Az általuk kedvelt megoldások lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy mobilalkalmazásokon keresztül QR-kód-alapú fizetést hajtsanak végre, ami gyors és egyszerű tranzakciókat tesz lehetővé.

A rendszer mielőbbi bevezetése nemcsak a kínai turistáknak nyújtana kényelmet, hanem a magyar kereskedők és szolgáltatók számára is jelentős versenyelőnyt biztosítana a globális turizmus piacán. Ezért ezúton is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy immár Magyarországon is rendelkezésre állnak a digitális fizetési rendszerhez való csatlakozás feltételei.

Milyen előnyök származhatnak a turizmus számára a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium összeolvadásával létrejött új gazdasági csúcsminisztérium felállításából?

A minisztérium a jövőben is a családok és a vállalkozások érdekeit helyezi a középpontba. A kormány és a minisztérium célja, hogy egyre több család tudjon utazni és kikapcsolódni. Ehhez növekvő bérekre és megfelelő kínálatra van szükség. Az integrált, stratégiai szemlélet ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a turizmus fejlesztése még szorosabb összhangban álljon a gazdaság egészének élénkítésével. 

Ez különösen fontos, hiszen a turizmus Magyarország gazdaságának egyik kiemelkedő ágazata: munkahelyeket teremt, növeli a bevételeket, és hozzájárul a térségek kiegyensúlyozott fejlődéséhez. 

Az új minisztériumi szerkezet révén a turizmus támogatása és fejlesztése is összehangoltabbá és hatékonyabbá válhat. És mivel az ezzel járó döntéseknek rendszerint költségvetési kihatása is van, „házon belülre kerülve” egyszerűbbé válik az egyeztetés folyamata is. Magyarország turizmusa, a turisztikai ágazat teljesítménye tovább fog növekedni, azon dolgozunk, hogy a régiós és a nemzetközi piacnak is meghatározó szereplője, célpontja legyen. 

*

Az interjú eredetileg „A turizmus 50 fontos szereplője & top 10 expat, szakmai szövetség, polgármester és fiatal” című kiadványban jelent meg, amelyet idén 11. alkalommal készített el a Turizmus.com szerkesztősége. Arról, hogy kik kaptak helyet a turizmus top 50-es listáján, ebben a cikkben olvashat részleteket. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!