A turisztikai ágazat legfontosabb stratégiai és szabályozási kérdéseiről, a munkaerőpiaci kihívásokról, az NTAK fejlesztéséről, valamint a szakmai együttműködés új kereteiről egyeztetett augusztus 6-án Fábián Ágnes, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős államtitkára öt meghatározó turisztikai érdekképviselet vezetőivel – derül ki a szakmai szervezetek lapunknak adott tájékoztatásából. A találkozón az MTÜ és a Visit Hungary képviselői is részt vettek.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szombati Facebook-bejegyzésében már beszámolt arról, hogy a szaktárca egyeztetést tartott a turisztikai ágazat meghatározó szakmai szervezeteivel. A Turizmus.com ezt követően a részt vevő érdekképviseleteket kérdezte arról, milyen témák kerültek terítékre a múlt heti találkozón.
A szakmai szervezetek lapunknak adott tájékoztatása szerint
a találkozó egyik fő célja az volt, hogy kialakítsák a rendszeres szakmai párbeszéd kereteit, emellett áttekintsék az ágazat legfontosabb stratégiai és szabályozási kérdéseit, továbbá azonosítsák azokat a rövid, illetve középtávon megvalósítható lépéseket, amelyek javíthatják a turizmus működési feltételeit és versenyképességét.
Az egyeztetésen a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségét (MSZÉSZ) Kovács Balázs és Juszkó Anita alelnökök, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségét (VIMOSZ) Gál Pál Zoltán elnök, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségét (MaReSz) Ganczer Gábor elnök, a Magyar Utazási Irodák Szövetségét (MUISZ) Molnár Judit elnök, a Magyar Beutaztatók Szövetségét (MABEUSZ) pedig Kanel Judit elnök képviselte. A szakmai szervezetek becslése szerint az öt érdekképviselet együttesen a turisztikai ágazat mintegy 70–75 százalékát reprezentálja.
A megbeszélésen részt vett Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség frissen kinevezett elnök-vezérigazgatója, valamint Boros Botond, a Visit Hungary üzleti intelligencia és digitális megoldások divízióvezetője is.
Rendszeressé tennék a szakmai egyeztetéseket
A találkozón Fábián Ágnes, a turizmusért is felelős államtitkár arról beszélt, hogy a jövőben szeretnék kiszámíthatóbbá és rendszeresebbé tenni a turisztikai szakma és a kormányzat közötti egyeztetéseket. Ennek részeként azt is rendezni kell, hogy az egyes érdekképviseletek mely témákban, milyen formában és milyen feladatmegosztás mellett kapcsolódjanak be a közös munkába.
A tervek között egy tematikus munkacsoporti rendszer kialakítása is szerepel, amelybe a turizmus különböző területeinek releváns szereplőit vonnák be.
A cél a turizmus és a vendéglátás GDP-hozzájárulásának további növelése, amihez a résztvevők szerint nemcsak szabályozási változtatásokra, hanem az oktatás és a szakmai tudásmegosztás jobb összehangolására is szükség van.
Szó esett az ágazat gazdasági és társadalmi súlyáról is. A szakmai szervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy a turizmus – az idénymunkát is beleszámítva – mintegy 400 ezer embernek ad munkát, sok fiatal számára pedig ez az első belépési pont a munkaerőpiacra. Ugyanakkor a szektor erősen kitett a külső gazdasági hatásoknak: teljesítményét a geopolitikai konfliktusok, a meghatározó küldőpiacok – köztük Németország – gazdasági helyzete, valamint az árfolyam-ingadozás is gyorsan befolyásolhatja.
Országmárka, desztinációmenedzsment és NTAK
Az ágazat irányítása kapcsán Csendes Olivér a jobb koordináció és az egyértelmű felelősségi körök fontosságát hangsúlyozta.
Az MTÜ elnök-vezérigazgatója indokoltnak tartaná egy átfogóbb, holisztikus turizmusirányítás kialakítását, az országmárka megújítását és a desztinációmenedzsment megerősítését.
Boros Botond a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) szerepéről adott áttekintést. Hangsúlyozta, hogy a rendszer a szálláshelyek és más turisztikai szolgáltatók adatainak gyűjtésével és elemzésével támogatja a szakpolitikai döntéshozatalt. A szakmai oldal ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy az adatgyűjtés mellett a jelenleginél erősebb legyen a visszacsatolás a szolgáltatók felé.
A Visit Hungary marketingtevékenysége kapcsán a szakmai szervezetek elsősorban a tervezhetőség fontosságát hangsúlyozták, ugyanakkor kiemelték a szervezet eddigi belföldi és nemzetközi munkájának jelentőségét, valamint annak fontos szerepét Magyarország turisztikai pozicionálásában és a kereslet élénkítésében. Rámutattak: az ágazat szereplőinek sokat segítene, ha a Visit Hungary marketingtervei legalább egy évre előre ismertek és egyeztetettek lennének.
A turizmusfejlesztési hozzájárulástól a külföldi munkaerőig
Az egyeztetés egyik legnagyobb témacsoportját a fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdések adták. Szóba került a turizmusfejlesztési hozzájárulás jövője, a vállalkozások számára elérhető hitelprogramok lehetősége, valamint a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 felülvizsgálata.
A megbeszélés érintette a rövid távú lakáskiadás országos szabályozását és ezen belül az Airbnb helyzetét, a Budapest Brand jövőjét, valamint a MICE-turizmus fejlesztését is. A szakmai szervezetek indokoltnak tartanák a fürdőrendelet felülvizsgálatát is, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi magyar szabályozás több ponton szigorúbb az uniós előírásoknál.
Az utazási irodák részéről előkerült a helyi iparűzési adózás kérdése, továbbá a dunai szállodahajók kikötési és működési feltételeinek rendezése.
A találkozón foglalkoztak a munkaerőpiaci helyzettel is.
A szakmai szervezetek szerint a határ menti és szezonális térségekben továbbra is szükség van harmadik országbeli munkavállalókra. Jó példaként említették a mezőgazdaságban alkalmazott egyszerűsített foglalkoztatási szabályozást, amit javasoltak a turizmusra is kiterjeszteni.
Rövid távon is megvalósítható javaslatok
A résztvevők több olyan lehetőséget is azonosítottak, amelyekkel már rövidebb távon javítani lehetne az ágazat működési feltételein.
Ezek között szerepelt az NTAK visszacsatolási rendszerének fejlesztése, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak módosítása, a fürdőrendelet felülvizsgálata, az árfolyamkockázat kezelését segítő pénzügyi eszközök vizsgálata, valamint egy rendszeres szakmai egyeztetési fórum létrehozása.
A következő időszakban több kérdésben is folytatódik a szakmai egyeztetés. Ilyen az együttműködés intézményi struktúrájának véglegesítése, a Visit Hungary hosszú távú szerepének és szakmai működésének további erősítése, a 2030-ig szóló turizmusstratégia továbbvihető elemeinek áttekintése, valamint a szakmai szervezetek által készített háttéranyagok feldolgozása. A tervek szerint a 2027-től induló intézkedések ütemezését is áttekintik.
A szakmai szervezetek bíznak abba, hogy a mostani egyeztetés egy olyan rendszeresebb és strukturáltabb szakmai párbeszéd kezdetét jelezheti, amelyben a turizmusirányítás és az ágazati érdekképviseletek közösen vitathatják meg a szektor előtt álló legfontosabb kérdéseket.
(Nyitókép: Budapesti panoráma a Parlamenttel / Visit Hungary)
KAPCSOLÓDÓ
Balatoni miniszteri biztos és új támogatási konstrukció jöhet a turizmusban
A turizmusról is szó volt hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.
