Magyarországon a lakhatási költségek gyorsabban emelkedtek, mint az Európai Unió bármely más tagállamában. 2015 és 2025 negyedik negyedéve között a lakásárak 290%-kal nőttek, míg a lakbérek 2025 végéig 105%-kal emelkedtek. A jelentés a lakásépítések tartósan alacsony szintjét a probléma egyik fő strukturális okaként azonosítja: 2025-ben mindössze 12 062 új lakás készült el Magyarországon, ami 9,3%-kal kevesebb az előző évinél. 

Az új lakásokra kiadott építési engedélyek adatai azt mutatják, hogy a 2008-as pénzügyi válságot követően jelentősen visszaesett a lakásépítés, és azóta sem állt helyre: a 2000-es szinthez képest 46%-kal marad el. A jelenlegi építési ütem mellett a Magyarországon üresen álló 564 456 lakásnak megfelelő mennyiségű ingatlan megépítése közel fél évszázadot venne igénybe – derül ki az Airbnb számtalan hivatkozással megspékelt, többoldalas friss elemzéséből. 

Budapesten a gyakran igénybe vett Airbnb-szálláshelyek száma az elmúlt hat évben, 2019 óta stabil maradt, miközben az átlagos lakbérek tovább emelkedtek: 2025 decemberére a kínálati lakbérek 114%-kal haladták meg a 2015-ös szintet. A fővárosban több mint 160 000 lakás állt üresen, ami a város teljes lakásállományának körülbelül 16%-át jelentette.

Más európai városok tapasztalatai is azt mutatják, hogy a rövid távú lakáskiadás korlátozása önmagában nem javítja a lakhatás megfizethetőségét. A szigorúbb szabályozást követően Amszterdamban 54%-kal, Barcelonában pedig 24%-kal csökkent az Airbnb-szálláshelyek száma, a hosszú távú lakbérek azonban tovább emelkedtek: Amszterdamban 34%-kal, Barcelonában 37%-kal, mindkét esetben jóval meghaladva az országos növekedési ütemet – olvasható az elemzésben.

Az Airbnb tanulmányának megjelenési időpontja nem véletlen: miután Budapest VI. kerülete tavaly betiltotta a rövid távú lakáskiadást, a minap a Budai Várban (I. kerület) is napirendre került a teljes tiltás bevezetése. Míg Soproni Tamás terézvárosi polgármester szerint nőtt a kiadó lakások száma a kerületben a tiltás bevezetése óta, egy kiadó lakások kezelésével foglalkozó cég szerint ez téves következtetés. 

A rövid távú lakáskiadás fellendíti a gazdaságot, és rugalmas szálláslehetőséget biztosít

Az Airbnb házigazdái 2025-ben mintegy 1,4 millió vendéget fogadtak, és becslések szerint 351 millió euróval járultak hozzá a magyar GDP-hez, valamint körülbelül 13 600 munkahely létrejöttéhez járultak hozzá.

A magyarországi házigazdák mintegy 80%-a 2025-ben mindössze egy teljes ingatlant adott ki, egy átlagos házigazda éves bevétele pedig körülbelül 4600 euró volt. A megkérdezett házigazdák 42%-a szerint a vendégfogadásból származó jövedelem segített nekik abban, hogy továbbra is saját otthonukban élhessenek, míg 70%-uk a bevételt a növekvő megélhetési költségek fedezésére fordította. A vendégfogadás tehát elsősorban a hétköznapi háztartások kiegészítő jövedelemforrása 

– olvasható az anyagban.

Az előnyök túlmutatnak a szálláshely-szolgáltatáson

Az Airbnb házigazdái 2025-ben mintegy 1,4 millió vendéget fogadtak, akik összesen több mint 438,9 millió eurót költöttek. A szállásdíjon felüli vendégköltések megoszlása a következőképpen alakult: a kiadások 38%-át a vendéglátás (éttermek, kávézók, bárok), 20%-át a szórakozás és a kulturális programok, 18%-át a kiskereskedelem, 14%-át a napi élelmiszer-bevásárlás, míg 10%-át a helyi közlekedés tette ki. Ezek a mindennapi költések a helyi közösségekben fejtik ki hatásukat, és magyar vállalkozásokat, valamint az általuk foglalkoztatott embereket támogatnak.

A rövid távú lakáskiadás az üdülési célú utazásokon túl a különféle átmeneti lakhatási igényeket kiszolgáló, fontos közösségi infrastruktúrává vált. Rugalmas szálláslehetőséget biztosít azoknak, akik munka vagy tanulmányok miatt utaznak, orvosi kezelésre érkeznek, hosszú távú otthont keresnek, vagy egyéb váratlan lakhatási helyzettel szembesülnek. Az európaiak több mint négyötöde élete során már szembesült rugalmas lakhatási igénnyel, az Airbnb-vendégek körülbelül egyharmada pedig azt mondja, hogy nem a nyaralás volt a foglalás elsődleges indoka.

Tényeken alapuló szabályozást és tárgyilagos párbeszédet szorgalmaznak

Az Airbnb támogatja a magyarországi és budapesti lakhatási kihívások kezeléséről szóló, tényeken alapuló párbeszédet. Elismeri továbbá, hogy a különböző városok és városrészek eltérő lakhatási és turisztikai kihívásokkal szembesülnek. A hatóságoknak rendelkezniük kell azokkal az eszközökkel és adatokkal, amelyek lehetővé teszik a rövid távú lakáskiadás mértékének megértését, valamint az egyes intézkedések egyértelmű célok mentén történő értékelését. A szabályozásnak bizonyítékokon kell alapulnia, célzottan azokra a területekre kell összpontosítania, ahol a legnagyobb a nyomás, és az elérni kívánt eredmények alapján kell értékelni.

Az Airbnb továbbra is elkötelezett amellett, hogy a kormánnyal, a helyi önkormányzatokkal és a közösségekkel együttműködve ésszerű és arányos szabályozási megoldásokat alakítson ki, amelyek védik a lakhatást, ugyanakkor lehetővé teszik a lakosok számára az alkalmi otthonmegosztást.

„Magyarország lakhatási megfizethetőségi problémája valós és régóta fennáll, a rövid távú lakáskiadás azonban a teljes lakásállománynak csak kis részét érinti. A vendégfogadás érdemi bevételi forrást jelent a hétköznapi háztartások számára, miközben a turisztikai költések a helyi vállalkozásokat és közösségeket erősítik országszerte: a fővárostól a borvidékeken és a Balatonon át egészen a Nyugat-Dunántúl fürdővárosaiig. 

Az Airbnb tevékenysége több százmillió euróval járul hozzá a magyar GDP-hez, miközben munkahelyeket teremt és erősíti a helyi gazdaságokat. Azt szeretnénk, hogy a lakhatásról és a szabályozásról szóló viták adatokon alapuljanak, és olyan arányos intézkedésekre összpontosítsanak, amelyek támogatják a helyi közösségeket” – mondta Gosia Kacprzyk, az Airbnb közép- és kelet-európai régióért felelős vezető közpolitikai menedzsere.

(Nyitókép: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!