Szeptemberben óriási port kavart a VI. kerületi ügydöntő népszavazás végeredménye a rövid távú szálláshelykiadással kapcsolatban. A szűk többség ugyanis arra voksolt, hogy tiltsák be a terézvárosi lakások rövid távú, turisztikai célú hasznosítását. A kerületi polgármester a szavazást követően azonnal bejelentette, hogy a referendum értelmében a következő hónapokban rendeletet alkotnak, ami 2026. január elsejétől lépne életbe. A szakmai szervezetek tiltakozása ellenére ma az önkormányzati képviselők összeültek, hogy a döntsenek a rövid távú lakáskiadás VI. kerületi jövőjéről.
A Terézvárosi Önkormányzat csütörtökön harmadik napirendi pontjaként tárgyalta a rövid távú szálláshely-szolgáltatásról szóló rendelet megalkotására és a lakhatási válság enyhítésére vonatkozó javaslatot, Soproni Tamás polgármester előterjesztésére. Az ügy komoly hullámokat vetett a hazai közéletben, hiszen több szakmai szervezet, élükön a Magyar Apartman Kiadók Egyesületével és a Felelős Szálláskiadók Szövetségével, heves tiltakozását fejezte ki a teljes Airbnb-tiltással kapcsolatban. A VI. kerületi önkormányzat ezzel szemben a belvárost érintő kivándorlás problémájára, a lakhatási válságra és természetesen a helyi népszavazás végeredményére hivatkozott.
A rendeletalkotás napján a felfokozott hangulatot jól tükrözte, hogy a Terézvárosi Önkormányzat Eötvös utcai épülete felé sétálva, rögtön egy tucatnyi emberből álló csoportba botlottam. Az izgatottan sürgölődő társaság különböző transzparensek előkészítésével foglalkozott, amelyekre a tervezett Airbnb-tiltás ellenében megfogalmazott üzeneteiket írták rá. Itt már sejthető volt, hogy az ülésteremben sem egy megszokott, egysíkú szavazás vár majd a képviselőkre.
Záporoztak az érvek és ellenérvek az ülésteremben
A napirendi pont vitáját Soproni Tamás beszéde nyitotta meg. A polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatoknak rendkívül szűkös mozgásteret biztosít a kormány arra, hogy szabályozza a rövid távú szálláshelykiadás piacát. Így például korábban nem tudták előírni az apartmantulajdonosok számára, hogy a közösségi együttélés szabályait betartva, állandóan hívható telefonszámot, tűzoltó készüléket vagy angol nyelven is elérhető házirendet helyezzenek el a lakásokban.
Soproni Tamás szerint maga az Airbnb sem volt partner abban, hogy az önkormányzat valahogyan szabályozni tudja a területet. Így a kerületnek nem maradt más jogalkotói lehetősége, mint hogy az emberek megkérdezése után megszüntetik a rövid távú szálláshelykiadás lehetőségét a kerületben. A polgármester hozzátette: a legnagyobb problémát az a nagyon is létező gyakorlat jelenti, amikor akár külföldi befektetők több lakást is felvásárolnak egy társasházban, és azokat utána rövid távra adják ki a turisták számára. Ma egyébként a Terézvárosban lévő 29 300 lakás 8 százalékát, valamivel több mint 1600 ingatlant adnak ki ilyen módon.
Ezt követően a Magyar Apartman Kiadók Egyesületének elnöke kapott szót. Schumicky Balázs a népszavazás menetét, a szavazatok ellenőrzését és az alacsony, alig több mint húsz százalékos részvételi arányt is bírálta. Majd arra tért ki, hogy
az önkormányzat egy ilyen döntéssel nemcsak attól az évi majdnem egymilliárd forint adóbevételtől esne el, amit a lakáskiadók fizetnek be, hanem ellehetetlenítene sok olyan kisvállalkozást is, amelyek leginkább a turistáknak, nem kis részben a „lakáshotelekben" megszállt turistáknak köszönhetik a bevételeik jelentős részét.
Az ülésteremben hamar megmutatkoztak a különböző álláspontok. Schumicky Balázs véleményét, miszerint a teljes tiltás helyett a szabályozás, az illegálisan kiadott lakások felszámolása lehetne inkább megoldás, Bálint György, a Hatodik Kerület Fejlődéséért Egyesület képviselője, illetve Lindmayer Viktor, a Fidesz-KDNP képviselője támogatták. Sok tekintetben a Kétfarkú Kutyapárt képviselője is csatlakozott hozzájuk, akinek több olyan módosító indítványa is volt, amelyek a rendeletalkotás ellenek szóltak. Oláh János elmondta, hogy nem támogatják a rövid távú szálláshelykiadás lehetőségének eltörlését, és egy új népszavazás kiírását kezdeményezik 50 százalékos részvételi küszöbbel. Hozzátette, amennyiben mégis elfogadnák a rendeletet, úgy méltányossági okokból 2026. január elseje helyett február elsejétől vonatkozzanak az új szabályok a szálláshelykiadókra, hiszen az ünnepi időszak miatt így egyszerűbben tudnák átállítani a működésüket a hosszú távú kiadásra.
Az időbeli kitolást Bálint György is indítványozta, méghozzá 2027. január elsejére. A dátumot az magyarázza, hogy 2026 végéig tart a kormányzat kétéves moratóriuma, mely időszakban megtiltja új engedély kiadását rövid távú lakáskiadás céljára a fővárosban. A kormány nemrég bejelentett intézkedéseiről, amelyek a moratórium mellett négyszeresére emelik a lakáskiadók adóterheit is, Helgai László képviselő (Momentum-DK-Párbeszéd-LMP) azt mondta, hogy azokhoz a szabályozásokhoz, amikhez most a kabinet hozzálát, az önkormányzatok egész egyszerűen nem kaptak megfelelő eszközöket a kezükbe. Így csak a tiltással tudnak gátat szabni a belső fővárosi kerületeket, Terézvárost különösen érintő kivándorlási hullámnak és a magas bérleti díjak miatti lakhatási válságnak.
KAPCSOLÓDÓ
Négyszeresére emeli az airbnb-zés átalányadóját a kormány, itt vannak a szigorítás részletei
Indul a társadalmi egyeztetés a törvénymódosításról. Budapesten már több Airbnb-szoba van, mint hotelszoba – derül ki az MTÜ-vezér elemzéséből.
A rendelet megvan, de a Kormányhivatal még keresztbe tehet?
Mindeközben egyre fokozódott, olykor a személyeskedésig is elfajult a vita az ülésen, főként a polgármester és a rendeletalkotást ellenző képviselők között. A háttérben, a karzaton felsorakoztak a korábban az utcafronton készülődő aktivisták, akik kifeszítették az Airbnb-tiltás ellen megfogalmazott transzparenseiket. Soproni Tamás visszautasította azt a kritikát is, miszerint a rövid távú szálláshelyek a tiltást követően majd átalakulnak panziókká, de ugyanúgy a társasházakban végeznek majd turisztikai célú tevékenységet. A polgármester szerint ez irreális felvetés, ugyanis a panziókra jóval szigorúbb előírások vonatkoznak, hiszen például recepcióval kell rendelkezniük, és egy külön helyiségben reggelit is fel kell szolgálniuk a szállóvendégeiknek.
A voksolást megelőző percekben még felmerült az a kérdés, hogy törvénysértő-e a rendeletalkotás, lekerüljön-e a napirendről? Ezeket a kétségeket a jegyző oszlatta el, úgyhogy elkezdődött a szavazás.
A 14 tagú képviselőtestület végül nagy többséggel amellett tette le a voksát, hogy fogadják el a rendeletet a terézvárosi rövid távú szálláshelykiadás betiltásával kapcsolatban.
Az ülést követően Schumicky Balázs és Bálint György is annak a vélemények adott hangot, hogy a fővárosi kormányhivatal biztosan meg fogja semmisíteni ezt a rendeletet, annak törvénytelensége miatt. Szerintük nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 26 szakmai szervezet is tiltakozott a rövid távú szálláshelykiadás betiltása ellen.
A Terézvárosi Önkormányzat azonban úgy véli, hogy a rendelet teljesen jogszerű, a népszavazás eredményére, a választói akaratra reflektál, így a fővárosi kormányhivatalnak nem is lesz beleszólása abba, hogy mi történik majd a VI. kerületben 2026-tól. A képviselő-testületi ülés után kiadott közleményükben kiemelték: "hasonló szavazásra a települési önkormányzatok körében még nem volt példa, és példa nélküli az is, hogy európai nagyvárosok mellett (például Lisszabon, Amszterdam, Berlin, Róma, London, Barcelona) Terézváros kerületként határozott a szigorításról".
Korábban a turisztikai szakma is megszólalt a rövid távú lakáskiadás ügyében, 26 szakmai szervezet közös nyilatkozatában a teljes tiltás és a jelenlegi szabályozás közötti kompromisszumot javasolta a kormány számára.
KAPCSOLÓDÓ
Egységesen elutasítja a rövid távú lakáskiadás teljes betiltását Budapesten 26 szakmai szervezet
Ehelyett több konkrét javaslatot is tesznek a kormány számára.
