A budapesti turizmus teljesítményét jelenleg egyszerre több külső és belső tényező nehezíti. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke szerint az erős forint, a magas működési költségek és az országmarketing akadozása mellett Budapest egyes közterületeinek állapota, valamint a turisztikai infrastruktúra és kínálat fejlesztésének elmaradásai is rontják a főváros versenyképességét.
„Számos olyan adminisztratív és jogszabályi probléma van az ágazatban, amelynek megoldása nem elsősorban pénz, hanem szabályozói hozzáállás kérdése” – hangsúlyozta Flesch Tamás a Népszavának adott interjúban a szakmai szervezetek által összeállított 33 pontos javaslatcsomag kapcsán.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke a budapesti turizmus egyik régóta húzódó kérdésének nevezte többek között a rövid távú lakáskiadás szabályozását.
„A magyarországi szállodások határozottan nem akarják megszüntetni a rövid távú lakáskiadást, mert nagy szükség van rá, különösen a nagyvárosokban. A szabályozását azonban tíz éve kérik” – emelte ki.
Nem biztos, hogy a Budapesten alkalmazható megoldásnak meg kell egyeznie más európai városok, például Barcelona gyakorlatával. Meggyőződése, hogy a magyar viszonyokra szabott modellt kell kialakítani, ehhez pedig megfelelő előkészítési időre van szükség. A szakember ezért legalább 2027 végéig, vagyis további egy évvel meghosszabbítaná a jelenlegi moratóriumot.
Budapest adottságaiból többet lehetne kihozni
Flesch Tamás szerint Budapestnek ugyanakkor a jövőben nem elsősorban a vendégszám további növelésére, hanem a magasabb költésű turisták megszólítására kellene törekednie. Az európai vendégkör nélkülözhetetlen, viszont egyes távolabbi piacokról érkező turisták lényegesen többet költenek.
Az izraeli vendégek költése például meghaladja az európai turistákét, az amerikaiaké ennek akár a háromszorosa, az ázsiaiaké pedig mintegy a kétszerese lehet.
Ehhez azonban megfelelő infrastruktúrára is szükség van. A repülőtér fejlesztése elengedhetetlen, emellett örök téma a reptérre ki- és bejutás kérdése – sorolta.
A főváros egyik legfontosabb, jelenleg részben kihasználatlan lehetőségét a konferenciaturizmusban látja, Budapestnek a jelenleginél jóval nagyobb részesedést kellene megszereznie ebből a szegmensből.
Úgy véli, a bevásárlóközpontok belvárosi térnyerése hozzájárult ahhoz, hogy a Nagykörúton és az Andrássy úton számos üzlet eltűnt vagy nehéz helyzetbe került, a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út kereskedelmi kínálatának állapota pedig különösen problémás.
Hangsúlyozza, hogy Budapest fejlesztését nem kizárólag a turisták érdekei alapján kellene megközelíteni, hiszen a turizmus és a helyi lakosság érdekei nem választhatók el egymástól.
A Duna-partban továbbra is jelentős, kiaknázatlan turisztikai potenciál rejlik. A fejlődést azonban több területen a túlzott szabályozás is akadályozza.
Az interjúban szóba került Budapest belvárosának köztisztasági és közbiztonsági helyzete is.
Flesch Tamás komoly és gyorsan kezelendő problémának tartja, hogy a visszaváltható palackokat keresők rendszeresen kiborítják a kukákat, miközben megítélése szerint az utcai droghasználat is látványosan rosszabb képet mutat az utóbbi időben.
„Ezek apró dolgoknak tűnhetnek, de nagyon gyorsan intézkedni kell, mert ezzel Budapest vonzereje gyorsan megcsappanhat” – vélekedett.
Erős forint, romló jövedelmezőség, gyengülő várakozások
Az interjúban külön kitérnek a Turizmus Konjunktúra Index legfrissebb eredményeire. A romló várakozásokat Flesch több tényezővel magyarázza, ilyen a nemzetközi politikai és gazdasági bizonytalansága, emellett a hazai turizmus számára az erős forint is egyre nagyobb problémát jelent.
Számításai szerint az árfolyamhatás 10–12 százalékkal drágíthatja a magyar turisztikai szolgáltatásokat a külföldi vendégek szemében. Az euróban árazó szállodáknál eközben a jövedelmezőséget még nagyobb mértékben érintheti: az erős forint 20–25 százalékos visszaesést is okozhat a profitban. Az árfolyam a belföldi turizmust is kedvezőtlenül érintheti, hiszen a magyarok számára olcsóbbá teszi a külföldi utazásokat – tette hozzá az interjúban.
A romló várakozások másik fontos okának az országmarketing bizonytalan helyzetét tartja.
„Jelenleg a közbeszerzések teljesen le vannak állítva, fél éve nem tud rólunk úgy a világ, ahogy kellene. Már nemcsak az idei év, hanem a jövő év is veszélybe kerülhet, ha nem lépnek gyorsan a döntéshozók” – nyilatkozta.
Az MSZÉSZ tiszteletbeli elnöke szerint a budapesti szállodák helyzete annak ellenére nehéz, hogy a vendégforgalom elfogadható és az euróban számolt bevételek is megfelelőek. Úgy látja, a szektor 2020 óta lényegében felélte költségcsökkentési tartalékait, további létszámleépítés pedig már a szolgáltatás színvonalának romlásával járna.
KAPCSOLÓDÓ
Csendes Olivér: Közép-Európára egyetlen turisztikai úti célként kell tekinteni – nézze vissza
A határokon túlmutató gondolkodásban látják régiónk egyik nagy turisztikai lehetőségét a Euronews Travel & Tourism Summiton résztvevők.
