A Magyar Éttermi Szövetség közleményében kiemelte, hogy a turizmus adja a magyar GDP 14 százalékát, amelynek 50 százaléka Budapesten realizálódik. A fővárosi szálláshely-kapacitásoknak pedig több mint 50 százaléka rövid távon kiadott lakásokból áll, a szállodák a teljes kapacitás felét sem teszik ki. Ezért véleményük szerint a helyzet alapos felmérésére és egy szakmai grémium által összeállított precíz akció tervre lesz szükség, mielőtt bármilyen alapvető beavatkozás történik. 

A Magyar Éttermi Szövetség azt javasolja, hogy a kormány szánjon egy évet a kérdés szakszerű szabályozására. Ebben az időszakban egy szakmai csapat végezzen piaci felmérést, tanulmányozza a nemzetközi tapasztalatokat és legjobb gyakorlatokat, valamint egyeztessen a szakmai szervezetekkel. 

Ezen alapulva olyan szabályozást kell kidolgozni, amely iránymutató lehet európai szinten is – fogalmazták meg. 

A szabályozásnak több szempontnak kell megfelelnie. A Magyar Éttermi Szövetség szerint: 

• A szabályozásnak elsősorban Budapest belső kerületeire kell fókuszálnia, leginkább Pest belső kerületeire, illetve különösen a világörökségi területekre. Nem szükséges országos hatályú szabályozást bevezetni. 
• Fontos, hogy a szabályozás biztosítsa az egységes közteherviselést és a versenysemlegességet
• A kereskedelmi szálláshelyek ellenőrzésének rendszerét központi, professzionális megoldással kell megerősíteni, biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket. 

Mindezek mellett a szövetség átmeneti intézkedéseket is javasol. 

Az egyik javaslata az, hogy 2025. január 1-jétől egy próbaév keretében ne lehessen új engedélyt kiadni rövid távú lakáskiadásra Budapest világörökségi területein. Tovább jövőre legyen egységes adózási rendszer, amely a szállodák adózási szabályaival azonos módon és mértékben érvényes a rövid távú lakáskiadásra is.

Miben lennének kompromisszumra készek a szállásadók?

A témában a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége is eljuttatta szerkesztőségünkhöz közleményét, véleményük részben egybecseng az előzőekkel. 

Az apartmankiadók elismerik, hogy bizonyos területeken változásokra van szükség, emlékeztetnek, hogy ezzel kapcsolatban számos javaslatot tettek le már eddig is az asztalra. A kiadható napok számában, vagy a tevékenység betiltásában ugyanakkor nem kívánnak engedni – írták.  

Az érdekvédők támogatják viszont, hogy ideiglenes moratóriumot vezessenek be a magán- és egyéb szálláshelyek nyitására Budapesten, ami véleményük szerint egyszerre segítené a piac védelmét és a kormány lakhatási céljainak megvalósítását, egyben időt ad a tényeken alapuló higgadt szakmai párbeszédre valamennyi érintett között. 

Úgy vélik, elégséges és jó megoldás lehet adóemeléssel tovább szűrni a minőségi, professzionális kiadókat, vagy az új engedélyek kiadását célzottan korlátozni. 

Az adóemeléssel éppen a nem jól kihasznált lakások tulajdonosai éreznének nagyon erős ösztönzést, hogy visszatérjenek a hosszú távú lakáskiadási piacra. Egyben ez a megoldás az állam bevételeit is szinten tartaná, és segítené a turizmus minőségi fejlődését – tették hozzá. 

Frissítés: A rövid távú lakáskiadás tervezett szigorítás kapcsán a Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesülete (FMKE) megjegyzi, mindenképpen differenciált szabályozást igényel a néhány lakás vagy szoba üzemeltetését esetileg, időszakosan vagy rendszeresen kiadó, az üzemeltetést személyesen vagy családtagjaival végző magánszemély, a saját lakásában szobát vagy lakrészt kiadó magánszemély, továbbá az üzletszerűen több tíz-száz, különböző jogcímeken lakást üzemeltető, de valójában üzemeltetési tevékenységre jogosító NTAK-számmal és jegyzői regisztrációval nem rendelkező vállalkozások, melyek a háttérben, a hatóságok és a szállást igénybe vevő vendégek előtt kvázi rejtve, nehezen megtalálhatóan működnek. 

Közleményükben hozzáteszik: amennyiben olyan törekvések vannak, hogy a rövid távú lakáskiadást felváltsa a hosszútávú bérbeadás, a jelentős beruházást végző tulajdonosok kompenzálására is gondolni kellene, a jövedelmezőség csökkenését a magas tulajdonosi kockázatnak (a lakás lelakása, bérleti díj, rezsidíjak fizetésének elmaradása, kilakoltatás nehézségei stb.) a kezelésével, és az ilyen bérbeadás adóterheinek a csökkentésével (szja-csökkentés, építményadó-csökkentés vagy ezen adóterhek teljes eltörlése a tevékenységre vonatkozóan) lehetne némileg ellentételezni és ezzel ösztönözni a lakások hasznosításának hosszútávú bérbeadását. 

Az Airbnb szabályozásával a héten több cikkünkben foglalkoztunk. Ahogy megírtuk, a kerületi népszavazáson az Airbnb betiltására szavazott Terézváros, Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi elnöke pedig a szavazás nyomán Budapesti és országos Airbnb-szabályozást javasolt. A terézvárosi teljes Airbnb-tiltással szakmailag a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége sem ért egyet, Flesch Tamás elnök szerint már tíz éve kialakult álláspontjuk van a rövid távú lakáskiadással kapcsolatban, amit egy jó turisztikai terméknek gondolnak.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 2024-es turisztikai szezon eredményeit bemutató szeptember 17-i sajtóeseményen úgy nyilatkozott, hogy az Airbnbre elsősorban lakhatási, és nem turisztikai kérdésként tekintenek, ennek megfelelően dolgozik a kormány a szabályozás átalakításán. A téma a Turisztikai Tanácsadó Testület ülésén is napirenden volt. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!