Budapest VI. kerületében vasárnap éjfélkor zárult az ügydöntő népszavazás a rövid távú lakáskiadás betiltásával kapcsolatban. A voksolásra jogosultak 20 százaléka fejezte ki véleményét, és végül a tiltásra szavazók szűkösen ugyan, de többségbe kerültek. Terézváros polgármestere szerint önkormányzatként csak egy lehetőségük maradt a szabályozásra: vagy a teljes tiltás, vagy a jelenlegi gyakorlat folytatása. 

„A mostani népszavazás arról döntött, hogy milyen tartalmú előterjesztést viszek majd a képviselőtestület elé, október végén” – mondta a VI. kerület polgármestere a Trend FM-nek. Soproni Tamás szerint a népszavazás végeredményét nem nagyon tudja majd egyik fél sem jogi úton megtámadni. Emlékeztetett: már 2020-ban megpróbálták szabályozni az Airbnb piacot a közösségi együttélés szellemében, de azt a törekvésüket a kormányhivatal elkaszálta. 

A kerületi vezető arról is beszélt, hogy a jelenleg egyéb szálláshelyként nyilvántartott 2229 lakóingatlanba reményei szerint hosszú távra is beköltözhetnek majd új lakók. „A legnagyobb probléma ugyanis az, hogy az utóbbi tíz évben felgyorsult a belváros kiüresedése, mi is tízezer lakost veszítettünk el.” 

A polgármester szerint az nem reális opció, hogy ezek a szálláshelyek tömegesen minősítsék át magukat hostelekké. „Egyrészt ilyen jogi kategória nem is létezik. Másrészt egy közösségi szálláshelynek, vagy egy panziónak jóval komolyabb feltételeknek kell megfelelnie, mint egy rövid távra kiadott apartmannak” – fogalmazott.

A polgármester szerint az, hogy csak 2026. január elsejétől lépne életbe a változtatás, elegendő időt ad majd az érintett vállalkozóknak, lakástulajdonosoknak, hogy új üzleti modellt építsenek ki. 

Nem meglepő módon az apartmankiadók egészen más állásponton vannak.  

Szálláskiadók: csak vesztesei lettek az Airbnb-szavazásnak

Nincs valós társadalmi támogatottsága a rövid távú szálláskiadás betiltásának – így reagált a terézvárosi ügydöntő népszavazás végeredményére a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke szintén a Trend FM-nek. Schhumicky Balázs hozzátette: a 20 százalékos részvétel, és az igenek 54 százalékos többsége azt jelenti az olvasatukban, hogy tízből csak egy terézvárosi lakos szavazott a betiltás mellett, a többiek vagy nemmel, vagy távolmaradással válaszoltak az önkormányzat által feltett kérdésre.

„Vizsgáljuk annak a jogi lehetőségeit, hogy mit lehet még tenni a tilalom hatályba lépése ellen" 

– tette hozzá Schumicky. Aki szerint jól mutatja az Airbnb-tiltásról szóló kérdés „értelmetlenségét", hogy korábban az V. kerület, a VII. kerület, a VIII. kerület és  IX. kerületi vezetés is jelezte: nem fognak hasonló népszavazást kiírni a rövid távú szálláskiadás megszüntetéséről.

Örülhetnek a hotelek és a hostelek? 

A VI. kerületi népszavazás Schumicky Balázs szerint összeugrasztotta a szakmabelieket és a helyi lakosokat is. Szerinte egyedül a hotelek és a hosteltulajdonosok örülhetnek. Az érdekvédő állítja, hogy utóbbiak a társasházakban is ugyanúgy működtetnek szálláshelyeket. „Arra számítok, hogyha életbe lépne az Airbnb-tiltás, akkor megnőne az ilyen hostelek száma. A hotellobbi is örülhet, nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban Terézvárosban épült a legtöbb ilyen típusú szálláshely" – magyarázta Schumicky.

„A jelenlegi Airbnb-tulajdonosok jó része biztosan nem fog kimenni a hosszú távú piacra" – folytatta a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke. Schumicky Balázs szerint a külföldi tulajdonosok inkább passzív befektetésként fognak az ingatlanjaikra tekintetni. Másfelől, mivel ezek a kiadó lakások a felszereltségük, állapotuk miatt a jobb minőségű ingatlanok sorába tartoznak, és az albérletpiac tetején jelennek meg, így főként azoknak a bérlőknek lesznek érdekesek, akik meg tudják fizetni az átlagosnál drágább lakásokat. 

"Az Erasmus-diákok, expatok, menedzserek bérelhetik majd ki ezeket az ingatlanokat ideiglenesen, egy-két-három hónapra. A lakók cserélődése így lassulni fog, de megállni semmiképp sem" 

– zárta gondolatait Schumicky Balázs. Aki még egyszer megismételte: reméli, hogy a terézvárosi önkormányzat átgondolja álláspontját, és mégsem fog életbe lépni az Airbnb-tiltás 2026. január elsejével.

A szállodások sem értenek egyet a teljes tiltással

„Nemtelen és igaztalan vádakat nem kommentálunk” – így reagált a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke az esetleges hotellobbival kapcsolatos felvetésekre. Flesch Tamás megkeresésünkre elmondta: már tíz éve kialakult álláspontjuk van a rövid távú lakáskiadással kapcsolatban, amit egy jó turisztikai terméknek gondolnak, és a VI. kerületi tiltással szakmailag egyáltalán nem értenek egyet. 

„Bízunk benne, hogy ennél egy nagyságrendekkel ésszerűbb, és a turizmus szempontjából kedvezőbb rendelkezés valósul majd meg Terézvárosban” 

– tette hozzá a szakember.

A szövetség az elmúlt időszakban sosem a rövid távú lakáskiadás betiltása mellett érvelt, sokkal inkább a közel egyenlő versenyhelyzet megteremtése volt a céljuk. Flesch Tamás szerint, bár történtek bizonyos szabályozói lépések ebbe az irányba, azért a jelenlegi keretrendszer és annak ellenőrzése még hagy kívánnivalót maga után. „Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy egy rövid távra kiadott apartman nem üzemelhet teljesen ugyanolyan feltételek mellett, mint egy hotel, de szeretnénk elérni, hogy közel azonos versenyhelyzet jöjjön létre. Például egy olyan épület, ahol csak Airbnb-lakások üzemelnek, akár egy tulajdonos kezében, az inkább egy szállodának számít, nem pedig rövid távú lakáskiadásnak.”

Flesch Tamás arról is beszélt, hogy az Airbnb, amennyiben betiltanák, nemcsak, mint turisztikai kínálat hiányozna a budapesti palettáról, hanem a turisták számát illetően is problémákat okozhatna. „Biztos van komoly átfedés a két szállástípus között, de sok olyan vendég is van, aki vagy csak hotelben, vagy csak Airbnb-ben száll meg” – zárta gondolatait a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. 

A kormány asztalán az Airbnb-szigorítás 

Egy nappal a terézvárosi Airbnb-szavazás végeredményének hivatalos bejelentése után a nemzetgazdasági miniszter elárulta, hogy a kormánynak milyen tervei vannak a rövid távú lakáskiadással. 

„Az Airbnb elsősorban lakhatási, és nem turisztikai kérdés, ezért mi nem is így közelítjük meg ezt a témát" 

– hangsúlyozta Nagy Márton a 2024-es turisztikai szezon eredményeit bemutató szeptember 17-i sajtóeseményen. Hozzátette, hogy a kérdéskörben a kormány Szentkirályi Alexandrával, a Fidesz-KDNP fővárosi elnökével ért egyet, várnak a javaslatára azzal kapcsolatban, milyen szabályozás lépjen életbe budapesti és országos szinten. Szentkirályi a terézvárosi szavazás kapcsán korábban elmondta, bármilyen döntés is születik, javasolni fogja a kormánynak, hogy Budapesten és országosan is ennek megfelelő szabályokat vezessenek be.

Ha a többség a szigorításra szavaz, akkor abba az irányba kell elmozdulni – fogalmazott a miniszter a sajtótájékoztatón. Emlékeztetett, hogy a kormány korábban is foglalkozott már az Airbnb kérdésével és napirenden volt az ezzel kapcsolatos jogszabályok szigorítása, többek között a 180 napban maximált lakáskiadáson, az új kérelmek elbírálásán és az üzemeltetés szabályozásán keresztül. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!