Az elavult fűtőrendszer meghibásodása mindössze néhány héttel a rablás után, november végén történt. A csőtörés miatt több száz tárgy károsodott az egyiptológiai részlegen − jelentette be vasárnap a múzeum. Francis Steinbock, az intézmény igazgatóhelyettese szerint a sérült anyagok között egyiptológiai folyóiratok és tudományos dokumentációk szerepelnek, amelyek a 19. század végéről és a 20. század elejéről származnak.

Az igazgatóhelyettes kiemelte, hogy 

ugyan az említett anyagok „rendkívül hasznosak, de nem egyedülállóak”, valamint egyetlen műkincs sem sérült meg a csőtörés következtében, és nem érte helyrehozhatatlan veszteség a gyűjteményt.

A csőtörést egy fűtési és szellőztetési rendszerben lévő szelep véletlen kinyílása okozta. Ennek következtében víz szivárgott át a Mollien-szárny mennyezetén, ahol az iratokat tárolták. Francis Steinbock elmondta, hogy a szóban forgó rendszer teljesen elavult volt, ezért nem használták hónapok óta, és 2026 szeptemberétől tervezték a cseréjét. A múzeum belső vizsgálatot indított az ügyben, hogy feltárják az eset körülményeit és megakadályozzák a hasonló esetek jövőbeli előfordulását. A sérült dokumentumokat szakszerűen helyreállítják: megszárítják őket, majd könyvkötőhöz küldik őket restaurálásra, ezután kerülhetnek vissza a helyükre – írja az Index.

Frissítés:

Sztrájkot hirdettek a dolgozók december 15-től

Határozatlan idejű sztrájkot hirdettek december 15-től a párizsi Louvre dolgozói, tiltakozásul a "romló munkakörülményeik" és az "elégtelen források" miatt – közölte a világ leglátogatottabb múzeumának CFDT szakszervezete hétfőn a többi érdekképviselettel történt egyeztetést követően.

Az októberi látványos műkincsrablás óta a közéleti viták középpontjában álló Louvre-ban novemberben egy galériát is le kellett zárni az épületszárny infrastrukturális elavultsága miatt, két hete pedig egy vízszivárgás miatt az egyiptomi részleg könyvtárában több száz művet ért károsodás.

"Mindennap zárva maradnak terek a meghatározott nyitvatartási terv előrejelzésein túl, a létszámhiány, a műszaki hibák vagy az épület elavultsága miatt" – írták a szakszervezetek Rachida Dati francia kulturális miniszterhez intézett levelükben, amelynek másolatát a sajtóhoz is eljuttatták.

Az október 19-én, fényes nappal elkövetett rablás helyszínére a tettesek az épületnek a Szajna-parti oldalán, egy emelőkosaras teherautóról egy ablakon keresztül jutottak be. Miután ketten feszítővassal betörték az ablakot és az ékszereket tartalmazó két vitrint, két robogóval távoztak, amelyet két tettestársuk vezetett.

A maszkos betörők nyolc felbecsülhetetlen értékű ékszert – közöttük I. és III. Napóleon feleségének ékszereit – vitték el a koronaékszereket kiállító Apolló Galériából, a kár értéke 88 millió euró. A betörés kevesebb mint nyolc percig tartott. A rablást elkövető kommandónak mind a négy feltételezett tagját elfogta a rendőrség, de a műkincseket még nem találták meg, ahogy a megrendelőket sem.

November végén a múzeum bejelentette, hogy 45 százalékkal megemeli a belépőjegy árát a nem európai látogatói számára 2026-tól. Az intézkedés, amelyet a szakszervezetek elítéltek, a francia kormány szerint a világ egyik leglátogatottabb múzeumának anyagi támogatását szolgálja.

Vagyis "a közönségnek már csak korlátozott hozzáférése van a művekhez, és akadályozva van a mozgásában. A Louvre meglátogatása igazi küzdelem lett" – vélik a szakszervezetek. 

Szerintük "a különböző belső figyelmeztetések süket fülekre találtak", valamint megjegyezték azt is, hogy a Louvre vezetőségének megszólalásai alapján nem remélhető, hogy "tisztában vannak a jelenlegi válság mértékével".

A szakszervezetek ezért közvetlen tárgyalást kezdeményeznek a kulturális minisztériummal, "a belső szociális légkör példátlan romlása és az illetékes hatóságoktól várt válaszok szükségessége miatt".

A Louvre 2024-ben 8,7 millió látogatót fogadott, akiknek 69 százaléka külföldi volt.

(Nyitókép: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!