Első szentté avatott királyunk, egy történelmi család, amely két miniszterelnököt adott, és egy géniusz festő – ez az örökség önmagában elég ok arra, hogy útnak induljunk a Viharsarok és a Partium felé. A MUISZ legutóbbi tanulmányútján utazási irodásokkal közösen fedeztük fel Békéscsaba, Szabadkígyós, Geszt és a határon túli Nagyvárad kulturális, építészeti és turisztikai kincseit.
Első megállónk Békéscsaba, ahol vezetett sétán ismerkedtünk meg a város múltjával és Munkácsy örökségével. A települést háromszáz éve Harruckern János György nagybirtokos telepítette újra szlovákokkal, s a közösség ma is őrzi kultúráját és hagyományait – még szlovák konzulátus is működik itt. A 19. század közepén a vasút megérkezése adott új lendületet a fejlődésnek: ekkor vált a város az ország egyik legfontosabb malomipari központjává.
Munkácsy városa: Békéscsaba
A Csabai hírességek sétánya 14 kiemelkedő személyiség nevét örökíti meg. A járdába süllyesztett kőlapokon ott találjuk Stark Adolf szőlőnemesítő, Tevan Andor nyomdász, könyvművész, Mokri Sámuel búzanemesítő és Lipták Pál könyvtáros-festő nevét, de a leghíresebb köztük kétségtelenül Munkácsy Mihály festőművész.
Belvárosi sétánk során megcsodáltuk az egymással farkasszemet néző kis és nagy evangélikus templomot – utóbbi Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, ahol a fáma szerint a lelkészeket egykor a hangjuk ereje alapján választották ki. A főutca helyén kialakított, emiatt hosszan elnyúló rendezvénytéren áll a lázas vasútépítés korában emelt, több mint 150 éves Fiume Hotel, az Ybl Miklós terveit is felhasználó Városháza és a Sas patika, ahol az orvosi pemetefű cukorka receptje született.
Az utóbbi években a Munkácsy Negyed fejlesztései új turisztikai korszakot nyitottak. 2017 és 2024 között teljesen megújultak a Munkácsyhoz kötődő intézmények – a nevét viselő múzeum, az emlékház, a Csabagyöngye Kulturális Központ, a bábszínház és a megyei könyvtár –, valamint megszépültek közterek, sétányok és hidak is. A belvárosban szoborba öntve találkozhatunk a festő leghíresebb képeinek figuráival, köztük a Rőzsehordó nővel és az Ásító inassal.
A Munkácsy Mihály Múzeum Egy géniusz diadala című kiállítása a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteménye. A látványos térben láthatók a festőtől drámai Krisztus-képek, hangulatos szalonképek, portrék, valamint néhány személyes tárgya – köztük egy intarziás ládika, amelyet inasévei alatt készített. A helyiek szívének különösen kedves a Zongoralecke című kép és a közadakozásból megvásárolt remekmű, A kis Jeanne. Maradandó élmény volt „találkozni" a gyermek és ifjú Munkácsyval, aki – bár csak hologramos formában – saját életéről mesél a látogatóknak.
Bácsmegi Gábor múzeumigazgató büszkén említette, hogy a kiállításhoz kapcsolódó szövegek, videók és hanganyagok NFC-chip és mesterséges intelligencia segítségével már 19 nyelven elérhetők.
Az árnyas partjával sétára hívogató és hajózható Élővíz-csatorna mellett ma torzóként magasodik az ország egykor második legnagyobb gőzmalma, amely 2005-ig működött. Sokan remélik, hogy ez a kiüresedett formájában is tekintélyes épület egyszer közösségi hasznosítást kap.
Sokkal jobban járt az egykori laktanya, amelyből egy négycsillagos hotelt varázsoltak Békéscsaba kertvárosában. A 24 szobás – ebből 2 lakosztály – Arcanum Hotel 120 fős éttermével, 80 fős rendezvénytermével, wellnessrészlegével, háromhektáros gondozott parkjával és hangulatos kerti tavával kedvelt esküvő- és rendezvényhelyszín – tudtuk meg házbejárásunkon Juhász Ildikó értékesítési menedzsertől.
Békéscsaba ma egy kellemes, zöld kisváros, ahol az élet kényelmes tempóban folyik. Helyi idegenvezetőnk szerint „a csabaiak mindenhová biciklivel járnak” – és valóban: a várost behálózó kerékpárutakon a látogató is könnyen felfedezheti a környéket. Innen indul a 2023-ban az Év Kerékpárútjának választott Wenckheim-kerékpárút is, amely 30 kilométeren át fűzi fel a grófi család épített örökségét és a Körös-vidék természeti szépségeit.
Vendégségben Wenckheimék szabadkígyósi kastélyában
Az ország e távoli szegletében két impozáns, szépen felújított kastély is található. Egykor mindkettő a társasági élet központja volt, hiszen a történelmi Magyarország idején e térség még jóval közelebb esett a centrumhoz.
A Békéscsabától mindössze 11 kilométerre fekvő szabadkígyósi Wenckheim-kastély egy különleges arisztokrata család és egy szerelmi házasság történetét idézi fel. A hatalmas parkban álló, mesekönyvbe illő épületet Ybl Miklós tervezte, és korának legmodernebb technikai megoldásaival szerelték fel. Érdekesség, hogy a kastélynak az év napjai, hónapjai és évszakai számával megegyezően 365 ablaka, 52 szobája és 4 bejárata van – hallottuk vezetőnktől.
A Vendégségben Wenckheiméknél című kiállítás önállóan is bejárható: a látogató egy apró vizitkártya segítségével virtuális kísérőt kap, aki – a ház egykori lakójaként – mesél a család mindennapjairól. Az elegáns enteriőrök, a narráció és a modern installációk együtt azt az érzést keltik, mintha valóban egy főúri látogatásra érkeztünk volna.
Különösen érdekes az eredeti vendégkönyv és annak digitális változata, amelyben a látogatók saját nevüket is viszontláthatják; a gyermek Wenckheim Krisztina versmondását felidéző hangfelvétel; a grófnői fürdő- és öltözőszoba, ahol hologramokkal mutatják be a századforduló női divatját és korosztályok szerinti öltözködési etikettjét; nem különben a személyzet tagjai életre keltő „beszélő” képek, választhatunk, hogy a komornyik, a komorna, a lakáj, a nevelőnő, az inas vagy éppen a szobalány tárja elénk, milyen volt egykor a szolgálatuk.
A vetítőteremben a helyhez kapcsolódó régi magyar filmrészleteket láthattunk, a hajdani dolgozószobában pedig VR-szemüveggel a levegőbe „emelkedve” madártávlatból is megcsodálhattuk a kastély romantikus épületét. Akitől nem idegen a lépcsőzés, a toronyba is felkapaszkodhat az angolparkra és az impozáns tetőzetre nyíló kilátásért.
A Tiszák geszti kastélya, ahol két miniszterelnök élt
Szabadkígyósról továbbutaztunk a határszéli Gesztre. Az itteni Tisza-kastély csak tavaly nyílt meg a nagyközönség előtt, teljes felújítása után. A főúri rezidencia két miniszterelnök, Tisza Kálmán és Tisza István otthona volt, és ma a magyar történelem egyik legjelentősebb politikusdinasztiájának állít emléket.
A látogatás különleges élményt ígért, ugyanis gróf Tisza István dédunokája, az argentínai emigrációban született, de idős korára hazaköltözött Tisza Ilona is végigkísérte csoportunkat az ősi családi fészekben. Nemesi tartása, választékos magyarsága, humora és derűje önmagában is felejthetetlen. Életkorban sok évtized választja el őt a kastély hivatásos idegenvezetőjétől, Tárnok Balázstól, aki viszont Geszten született és a kastélyban működő iskolába járt – kettejük személyes emlékei fűszerezték a történelmi tényeket, és hozták igazán emberközelbe a család nagy alakjait.
A pincétől a padlásig terjedő kiállítás nemcsak a két miniszterelnöknek, hanem asszonyaiknak is emléket állít. Különösen látványos a Degenfeld-Schomburg Ilona jótékonykodását bemutató óriási legyező, amelynek lapjai folyamatosan szétnyílnak és becsukódnak.
Az enteriőrökben eredeti bútorok és műtárgyak – köztük a Stelzhamer-zongora, a játékszoba kártyaasztala, faragott tajtékpipák, festmények, a miniszterelnök biedermeier íróasztala és régi gyerekjátékok – láthatók, ezek többségét a Tisza-leszármazottak adományozták vissza. A műtárgyakat interaktív elemek, korabeli híradások, rövid kosztümös filmek és hangjátékok egészítik ki, a látogatás végén pedig a Tisza család eredeti szakácskönyvéből származó recepteket is begyűjthetünk.
A birtok látnivalói közé tartozik még az Arany János Emlékház – hiszen a költő egy ideig a Tiszáknál tanítóskodott –, valamint a családi kripta, ahol mások mellett Tisza Kálmán, Lajos és István nyugszik.
Csoportunkkal a kastélyhoz üvegfolyosóval kapcsolt, négycsillagos Arany János Vendégházban szálltunk meg, amely 29 letisztult szobájával, a helyi alapanyagokra építő éttermével, a 16 hektáros kastélyparkkal és a többfunkciós sportpályákkal nemcsak pihenéshez, hanem céges rendezvényekhez vagy elvonulásokhoz is ideális helyszínnek ígérkezik.
Ady Párizshoz hasonlította: a szecessziós Nagyvárad
Másnap reggel a Travel Trans Union vadonatúj prémiumbusza Nagyváradra (román nevén: Oradea) vitt bennünket, ahol a patinás Városházán fogadták csoportunk.
Alexandru Chira, a Visit Oradea igazgatója hangsúlyozta: céljuk, hogy a Körös-parti város ne csupán átutazóhely legyen a Magyarországról érkezők számára. Nagyvárad ugyanis nemcsak gazdag kulturális és épített örökséggel rendelkezik, hanem fürdőkínálata is kiemelkedő. Prezentációjából kiderült, hogy az utóbbi években látványosan megújult a turisztikai infrastruktúra: megszépült a belváros és a vár, egész évben nyitva tart a Nymphaea Aquapark, a repülőtér pedig már nagy gépek fogadására is alkalmas.
A 220 ezer lakosú városban több mint 3100 vendégágy várja a látogatókat, míg a közeli Félixfürdőn – Románia egyik legjelentősebb spa-desztinációjában – további 9500 férőhely található. Nagyváradon jelenleg három új szálloda épül, ezek a a következő két évben nyitják meg kapuikat. Csoportok számára 50 euró/éj, egyéni vendégeknek 60 euró/éj ártól elérhető a magas színvonalú szállodai elhelyezés, míg MICE-rendezvényekhez különleges helyszínek – például a várudvar, a neológ zsinagóga vagy a Szigligeti Színház – is rendelkezésre állnak – sorolta az igazgató.
A prezentáció után Bántó Norbert turisztikai szakértő és önkormányzati képviselő vezetésével előbb gyalog, majd panorámabuszról ismerkedtünk a város értékeivel.
Nem túlzás kijelenteni, hogy Nagyvárad Közép-Európa szecessziós gyöngyszeme. Összesen 89 palota és ház épült ebben a stílusban – szinte mind magyar vagy zsidó származású építészek munkái –, és az különösen örömteli, hogy homlokzataik 90 százalékát már felújították az elmúlt években. A kávézókkal, bárokkal és éttermekkel tűzdelt Republicii sétálóutca minden lépésnél újabb építészeti remekművet tár a látogató elé.
Az art nouveau legszebb épületei közé tartozik az üvegtetős passzázsával ámulatba ejtő Fekete Sas-palota, a turisták egyik kedvenc szelfipontjává vált világoskék Moskovits-palota, valamint a Darvas–La Roche-ház, Románia első szecessziós múzeuma. Utóbbinál maga a Vágó-testvérek által tervezett villa a látnivaló: a korabeli nagypolgári enteriőrökben egyebek között színpompás üvegmozaikokat, Zsolnay-kutat, rézmaszkos radiátorokat, monogramos kilincseket és neorokokó hálószobát csodálhattunk meg. Egy megható történetet is hallhattunk arról, milyen kacskaringós úton tért haza egy szinte bizonyosan eredeti, veretes Vágó-bútor – a budapesti ócskapiacról a skóciai Glasgow-n át.
A 20. század elején pezsgő szellemiségű várost Ady Endre „Pece-parti Párizsnak” nevezte (a Pece a Sebes-Körösbe torkolló patak neve). A költészet kedvelői felkereshetik az Ady-emlékmúzeumot, a Léda-házat, vagy helyet foglalhatnak a haladó gondolkodású Holnap Irodalmi Társaság szoborcsoportjának asztalánál üresen álló széken.
Ebédre a Sebes-Körös partján fekvő, hangulatos Mediterana Étteremben várt bennünket a tulajdonos, Ludescher Csaba, a Bihar megyei vendéglátó-szövetség alelnöke, aki helyi ízekkel és vendégszeretettel fogadta csapatunkat.
Szent László kultusza: a vártól a püspöki palotáig
Délután a területen püspökséget alapító Szent László király kultuszának nyomába eredtünk. Aligha kaphattunk volna avatottabb idegenvezetőt, mint Mihálka Nándor régészt, aki maga is részt vett az ötszögű váradi vár feltárásában. A várudvaron két királyunk, Szent László és Luxemburgi Zsigmond síremléke előtt tiszteleghetünk, a legértékesebb látnivalók azonban a föld alatt rejtőznek: az egykori fejedelmi palota és a gótikus székesegyház feltárt romjai. Az épületek hatalmas méreteikkel bizonyítják, hogy a tatárjárás utáni pusztításból a 15. századra a humanizmus és a reneszánsz jelentős közép-európai központjává fejlődött a város.
Utolsó állomásunk, immár a város barokk negyedében, a történelmi Magyarország legnagyobb egyházi rezidenciájának kevéssé ismert, de annál izgalmasabb gyűjteménye volt. A tíz egyházi épületet összekötő árkádos Kanonok-sor és a Szent László-székesegyház – méretében az esztergomi bazilika után következik – szomszédságában álló, négy éve felújított püspöki palota a bécsi Belvedere kicsinyített mása. Jelenlegi lakója, Böcskei László megyés püspök személyesen is üdvözölte a csoportot, az egyházművészeti kincsek bemutatását pedig Lakatos Attila gyűjteményvezető tette emlékezetessé szarkasztikus humorával.
A legértékesebb darab a 16. század elején készült belényesi Madonna-festmény, Mária Terézia ajándéka, de gyönyörű a Szent László-herma, a Sissi-terem és a festett mennyezetű díszterem is. A legnagyobb meglepetést azonban a 18. században a falakra festett idilli tájképek okozták, amelyekre csak a legutóbbi felújításkor bukkantak rá. Mint megtudtuk, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség saját vallásturisztikai irodát is működtet.
A nap végére egyértelművé vált: Nagyvárad messze nem egynapos úti cél. A magyar utazási irodásokat is visszavárják, hogy egy hosszabb tartózkodás során mélyebben is megismerjék a város és környékének sokszínű kínálatát. Az utazók számára pedig kiváló alkalom lehet a látogatásra a november 28. és december 26. között megrendezett karácsonyi vásár – de az biztos, hogy e sorok írója már most visszakívánkozik a Pece-parti Párizsba.
KAPCSOLÓDÓ
Nagyvárad, a szecesszió fellegvára – ahol minden sarok magyar történetet mesél
A város nyüzsgése és számtalan építészeti remeke igazi élményt kínál.
