Budapest történelmi örökségének fontos, ugyanakkor sokszor kevésbé ismert részei azok a helyszínek, amelyek a holokauszt emlékezetét őrzik. A fővárosban ma is számos olyan épület, utcarészlet és emlékhely található, amelyek egy-egy család, közösség vagy emberi sors történetén keresztül teszik megismerhetővé a 20. század egyik legsötétebb időszakát. Ezek a helyszínek a tematikus városnézések és az emlékezeti turizmus szempontjából is különleges jelentőséggel bírnak. Ezekre a történelmi helyszínekre irányította a figyelmet az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló WITNESS-REM európai holokauszt-emlékező programsorozat budapesti rendezvénye november 13-án, amelynek a Dessewffy utcai zsinagóga adott otthont.
A rendezvény moderátora Bártfai Endre, a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetsége Egyesület (TUTSZ) elnöke és a Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület kommunikációs ügyvezető alelnöke volt.
A program történelmi és idegenvezetői szempontból egyaránt feldolgozta a budapesti emlékhelyeket. Dombi Miksa „A falak mögött mit rejtegetett a gettó?” című előadásában a magyarországi holokauszt előzményeit, a zsidóságot sújtó jogfosztó intézkedéseket és a budapesti gettó kialakulásának körülményeit ismertette. Bemutatta, hogy az évek során bevezetett diszkriminatív törvények sora hogyan vezetett a zsidó emberek társadalmi és gazdasági ellehetetlenítéséhez, majd a kényszerű lakóhely-kijelölésekhez és a gettósításhoz.

A történelmi áttekintést három, a budapesti emlékhelyekhez kapcsolódó ismeretterjesztő előadás egészítette ki, amelyeket idegenvezetők, túravezetők tartottak.
Kaszás Réka a csillagos házak történetét mutatta be. Előadásában ismertette, hogyan jelölték ki 1944-ben azokat a budapesti épületeket, amelyekbe a zsidó lakosságot beköltözésre kényszerítették. Mintegy 2000-2600 házról volt szó, amelyekben a családoknak gyakran rendkívül szűkös körülmények között, korlátozott mozgási lehetőségek mellett kellett élniük. A résztvevők a mindennapok konkrét példáin keresztül ismerhették meg, mit jelentett a kijárási korlátozás, a zsúfoltság, a megélhetés bizonytalansága, valamint a házmesterek és a lakók közötti kiszolgáltatott viszony.
Aradi Péter a botlatókövek, vagyis a német elnevezéssel Stolpersteine emlékhelyek jelentőségéről beszélt. Ezek a járdaszintbe helyezett, névvel és az áldozatok legfontosabb adataival ellátott réztáblák az egykori lakóhelyek előtt őrzik az elhurcolt és meggyilkolt emberek emlékét. Az előadás rámutatott arra, hogy a botlatókövek nem csupán egy-egy áldozatnak állítanak emléket: visszaadják az egyéni nevet és személyazonosságot azoknak, akiket a náci üldözés során sokszor puszta számmá fokozott le a rendszer. A résztvevők egy budapesti térkép segítségével a környék botlatóköveit is megkeresték.
Lerch Gabriella a Duna-parti cipők emlékművéről tartott előadást. A helyszín történetét tágabb történelmi összefüggésbe helyezve felidézte a zsidóságot évszázadokon át sújtó kirekesztés és üldöztetés egyes állomásait, majd a nyilas uralom idején a Duna-parton végrehajtott gyilkosságokról beszélt. Az emlékmű a folyóba lőtt áldozatoknak állít emléket: a parton elhelyezett cipők az erőszakkal megszakított emberi életeket idézik fel.
A rendezvénynek nyolc országból 132 résztvevője volt. A nemzetközi jelenlét is jelezte, hogy a holokauszt emlékezete és a történelmi helyszínek bemutatása az európai közös emlékezet és a generációk közötti párbeszéd fontos része.
A rendezvényhez kapcsolódóan egy javasolt emlékező városi séta útvonala is összeállt. A Dessewffy utcai zsinagógától indulva a Gettófal, a csillagos házak és a botlatókövek érintésével a Duna-parti cipők emlékművéig vezethet az út. A helyszínek önállóan is felkereshetők, az előadások pedig olyan történelmi és helyismereti támpontokat adtak, amelyek segítségével az érdeklődők a városban járva is felismerhetik és jobban megérthetik az emlékhelyek jelentőségét.
Ezek a tematikus városi séták fontos szerepet tölthetnek be Budapest kulturális és történelmi turizmusában. Egy-egy utca, ház vagy emlékmű bemutatása nem pusztán várostörténeti információkat közvetít, hanem segít megérteni, hogyan változott meg a város lakóinak élete, és miként hagytak nyomot a történelmi események a mindennapi környezetben. Ehhez elengedhetetlen a felkészült idegenvezetők munkája, akik hiteles forrásokra, személyes történetekre és a helyszínek pontos ismeretére támaszkodva tudják közvetíteni a múltat.
A WITNESS-REM program budapesti 5-ik állomása (WP5) arra is rámutatott, hogy a főváros holokauszthoz kapcsolódó emlékhelyei összefüggő, tematikus útvonal részeként is bemutathatók. Az ilyen kezdeményezések egyszerre szolgálhatják a kulturális turizmus fejlesztését, a történelmi ismeretterjesztést és az emlékezés kultúrájának továbbadását.
A holokauszt megemlékező programsorozatról bővebb információ a witness-rem.eu weboldalon található.
KAPCSOLÓDÓ
Kóser ételek, régi történetek: új gasztrokult sorozat mutatja be a vidéki zsidó közösségeket – trailer
Tejjel-mézzel címmel kilenc részes országjáró gasztrokulturális sorozatot indított a Mazsihisz.
