Budapestről autóval akár három óra alatt elérhetjük a Szlovákia nyugati szélén található, 55 ezer lakosú Trencsént. Ha azonban kényelmesebbre vesszük az utat, érdemes megállót tartani a szakrális értékei miatt „Kis Rómaként” emlegetett Nagyszombaton (szlovákul: Trnava). Itt akár kávézhatunk vagy bruncholhatunk is az egyik legizgalmasabb helyszínen, az egykori ortodox zsinagógában működő Synagóga Caféban, amely elnyerte a Szlovákia legszebben felújított szakrális épületének járó díjat.

A Vág partján elnyúló Trencsénhez közeledve már az autópályáról elénk tűnt a város fölé magasodó vár. A fokozatosan kibontakozó, drámai szépségű látvány kétségtelenül emlékezetes belépő. A mintegy 300 méteres magasságban trónoló erődítmény képe végigkísérte a történelmi városközpont utcáin tett sétánkat, újra és újra megmutatva fenségességét. 

A várhoz macskaköves utcák visznek fel, de az egyik irányba javaslom a 16. században épült Plébánia-lépcsőt (Farské schody) választani, amely hangulatos, fedett folyosóként köti össze a reneszánsz és barokk polgárházakkal szegélyezett főteret a várnegyeddel – ezen az útvonalon összesen 105 fából ácsolt lépcsőfokot kell megmászni.

A fedett lépcsősor tetejénél magasodó, 700 éves Szűz Mária Születése gótikus plébániatemplom meglátogatását nemcsak szakrális értékei és gazdag díszítése miatt ajánlom, érdemes a kilátóteraszára és a harangtornyába is felkapaszkodni. 

Omar és Fatima szerelme vizet fakasztott

A város egyik legrégebbi emléke a vár sziklájába vésett felirat, amelyben a római légiósok ünneplik a kvádok felett 179-ben (!) aratott győzelmüket. A trencséni vár azonban nemcsak katonai erődként játszott fontos szerepet a történelemben. Stratégiai fekvésének köszönhetően – Közép-Európa északi–déli tengelye mentén – évszázadokon át az igazgatás, a diplomácia és a politikai döntéshozatal fontos helyszínének számított. A nagy hatalmú főúr, Csák Máté a 13–14. század fordulóján oligarchikus hatalmának központjává tette és itt is halt meg, később királyi várrá alakították, patkó alakú védművekkel megerősítve.

Aki megmásssza a közel 40 méteres, vaskos Máté-tornyot, amely mellett szó szerint eltörpül az ember, annak jutalma 360 fokos csodás panoráma lesz a Vág völgyére, míg a középkori pincebörtön a múlt sötétebb oldalát idézi meg kínzóeszközeivel. Figyelemre méltó építészeti emlék Luxemburgi Zsigmond feleségének, Cillei Borbálának a palotája és az általa építtetett gótikus kápolna maradványai is. 

Az alsó udvar kétségtelenül legnépszerűbb pontja a 80 méter mély Szerelemkút, amelyhez romantikus legenda kapcsolódik. A történet szerint Omar török bég janicsárjaival három év alatt vágatta a kutat a kemény sziklába, hogy vizet fakasztva kiváltsa szerelmét, Fatimát, akit Szapolyai István várúr tartott fogva. A valóság azonban jóval prózaibb: a kút 40 év alatt készült el, és sosem fakadt fel benne a talajvíz, csupán esővíz gyűjtésére szolgált. A legenda azonban máig erősen él – több helyi vendéglátóhely nevében is találkoztunk Omar és Fatima nevével.

A vár kilátópontjairól a városra letekintve szépen kirajzolódik a Vág kanyarulata. Fentről jól látszik az egykori vasúti híd is, amelyet az EKF-év egyik projektjeként kulturális-közösségi promenáddá alakítanak át, és szeptemberben, a nagyszabású Fiesta Fesztiválra adnak át.

A legszebb zsinagóga Szlovákiában

A Tripadvisor Trencsén három legfontosabb látnivalója közé sorolja a zsidó imaházat. Helyi idegenvezetőnk szerint ez Szlovákia legszebb zsinagógája, tárlata pedig a helyi zsidóság több évszázados történetét mutatja be. A monumentális épület 1913-ban készült el egy magyar–szlovák építészpáros, Szalatnai-Slatinský és Scheibner tervei alapján, káprázatos belső tere bizánci és szecessziós díszítéseket ötvöz. Akkoriban a zsidó lakosság a város népességének 15-20 százalékát tette ki, a 30-as, 40-es évek népirtásából azonban ezerötszázan soha nem tértek haza – nevüket a bejárat melletti táblák őrzik az utókor számára. 

Az épület sorsa a 20. században többször is fordulatot vett: háborús bombatalálat érte, majd évtizedekig raktárként, később kultúrházként használták. Csak a 90-es években került vissza a hitközséghez. Az alaposan leromlott állapotú zsinagógát felújítása után, 2025-ben újraszentelték. Ma nemcsak vallási tér, hanem kulturális események helyszíneként is szolgálja a városlakókat.

A történelmi városközpontban az EKF-hez kapcsolódva különleges installációkra csodálkozhattunk rá. Ilyenek a természetes anyagokból készült, idővel lebomló műalkotások, vagy az utcán pihenőpontként kihelyezett piros székek és asztalok, amelyeknél akár piknikezni is lehet – összhangban a trencséni kulturális év szlogenjével: „Használd a várost!”.

Kelet varázsa egy szlovák fürdővárosban

Trencsén környéke is tartogat meglepetéseket. A Vág-völgy (Považie) turisztikai régió számos várával és fürdővárosaival igazi kincsesbánya a történelemkedvelő utazónak, a Vág mentén kiépített 100 kilométer hosszú kerékpárúton pedig aktívan is felfedezhető a környék.

A szomszédos Trencsénteplic a 13. század óta ismert gyógyhely, hírnevét az öt kénes termálforrásra épülő fürdőkultúrájának köszönheti. Századfordulós villáival, romantikus parkjával és nyugodt atmoszférájával máig megőrizte klasszikus fürdővárosi jellegét. 

legkülönlegesebb épülete azonban kétségkívül a hammam. Hajdani tulajdonosa a párizsi világkiállításon ismerkedett meg a keleti luxusfürdők világával, majd az egyiptomi alkirály engedélyével és udvari építésze, František Schmoranz közreműködésével 1888-ra valósította meg álmát, hogy Trencsénteplicen is legyen egy pompázatos hammam. Európában máig nincs hozzá fogható létesítmény – hangsúlyozta helyi kísérőnk.

A mór stílusú fürdőcsarnokba lépve úgy éreztem, mintha hirtelen a mesés keletre csöppentem volna. A kupolák üvegezett nyílásain beszűrődő fény csillagos égboltot idéz, a galéria homokkőből faragott korlátja és oszlopai, az arabeszk mintázat, a csobogó márványkút és a színes csempékkel kirakott pihenőkabinok egyszerre érzékiek és nyugalmat árasztók.

A fürdőzés szigorú rend szerint zajlott. A központi tértől függönnyel leválasztott pihenőkabinokban hagytuk ruháinkat, majd a kiosztott, egységes fürdőingben ereszkedtünk a 39 fokos vízzel feltöltött közös medencébe, ahol 20 percig néma csendben áztattuk magunkat. A vízben senki nem beszélgetett a társával, nem derült ki, hogy ez itt nem szokás, vagy egyenesen előírás. Ezután törölközőbe és pokrócba csavarva rövid pihenő következett, végül az ivókút jéghideg vizéből kortyolhattunk. És már tessékeltek is kifelé, hiszen érkezett a következő csapat. Rövidsége ellenére is emlékezetes fürdőélmény volt, érdemes megtapasztalni, de jó tudni, hogy csak előzetes foglalás vehető igénybe a program. 

A véres grófnő nyomában

A legendák, a nemesség és a sötét romantika világába érkezik, aki ellátogat a csejtei Draskovics-kúriába. Az épületet Draskovics Miklós emeltette 1677-ben, miután feleségül vette Báthory Erzsébet unokáját. A hírhedt „véres grófnő” csejtei várából – ahol a legenda szerint több száz fiatal lányt kínzott és ölt meg – ma már csak néhány fal áll. A szépen felújított kúria kiállításain azonban életre kel a grófnő története: megcsodálhattuk életnagyságú portréját, személyes tárgyait és az általa viselt ruhák rekonstruált darabjait is.

A kúria 2024-ben nyílt meg múzeumként és audioguide-os vezetéssel járható be. A hét tematikus tárlaton interaktív elemek és beszélő képek segítségével megismerhetjük többek között az arisztokrata életmódot, a habán kézművesek munkáját, a borkészítés régiós hagyományait és a szlovák nemzeti mozgalom kezdeteit. Csejte egykori lakói – Báthoryak, Nádasdyak, Forgáchok – „saját hangjukon” mutatkoztak be, amikor beleültünk a nekik dedikált székekbe. A legizgalmasabb részek a holografikus diorámák és a pincében berendezett holografikus mozi, utóbbi dramatizált jelenetekkel idézi fel Báthory Erzsébet életét és a hozzá kapcsolódó legendákat, miközben a grófnő vizuális formában maga is elmeséli saját történetét. 

A múzeumi élményt borkóstoló zárta: az egykori Nádasdy-pincéket használó Čachtické chotáre borászat nedűit, köztük a drámai nevű „Báthory vére” vörösbort is megkóstolhattuk. Kortyolgatás közben pedig azon lamentáltunk: vajon a grófnő valóban fiatal lányok vérében fürdött, hogy megőrizze fiatalságát, vagy inkább hatalmi játszmák és pletykák – mai szóval karaktergyilkosság – áldozata lett?

Egy bolond mesebeli vára

Szlovákia egyik legrégebbi erődítménye, a 12. századi dokumentumokban már említett Beckó vára (Beckov) is a Vág völgyében van, pontosabban egy meredek sziklaormon magasodik, drámai látványával már messziről magára irányítva a figyelmet.  A monda szerint a völgy felett kiskirályként uralkodó Stibor vajda egy vadászat után udvari bolondjára bízta, mit építsen a kopár sziklára. Beckó egy várat kért, hogy ne kelljen többé a hideg udvarban aludnia – innen kapta a hely mesebeli magyar nevét is: Bolondóc. Az erődítmény bevehetetlenségét tanúsítja, hogy ellenséges hadak sosem foglalták el. Tulajdonosai között volt Csák Máté, később a Bánffy család, amely a gótikus várat reneszánsz lakhellyé alakította. A fenséges sziklavár vesztét végül 1729-ben egy pusztító tűzvész okozta.

Napjainkban is zajlanak a rekonstrukciós munkálatok – ezt mi is láthattuk, amikor bejártuk az erőd három udvarát, a gótikus palota maradványait és a helyreállított várkápolnát. A szezonban rendszeresek a történelmi bemutatók és családi programok, a rendezvények csúcspontja pedig a július közepi, többnapos Beckó Fesztivál, amikor a középkor szó szerint megelevenedik lovagi tornákkal, korabeli tábori élettel, vásári forgataggal.

A falakról nyíló, lenyűgöző kilátás a Vág völgyére megéri a fáradságot. És miközben végignéztem a lábam alatt messze elnyúló tájon, lassan megértettem, hogy ebben a régióban miért fonódik ennyire szorosan össze a történelem és a legendák.

Az Európa Kulturális Főváros 2026 trencsényi programjai ezen az oldalon érhetők el. 

(Fotók: OOCR Región Považie) 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!