A Globális Kockázati Jelentést kilenc éve adja ki az Entwicklung Hilft Szövetség és a Bochumi Ruhr Egyetem Békefenntartási Jogi és Humanitárius Nemzetközi Jogi Intézete (IFHV). A jelentés egyrészt azt mutatja be, hogy a 193 vizsgált ország közül melyek vannak különösen kitéve a természeti katasztrófák – pl. földrengések, árvizek, viharok – kockázatának. Másrészt az értékelés során nemcsak a lehetséges természeti katasztrófák veszélyét (kockázati kitettség, expozíció) veszik figyelembe, hanem azt is, hogy az adott ország mennyire van felkészülve az ilyen események kezelésére (sebezhetőség, vulnerabilitás). 

A magas értékeket mutató országok között számos népszerű úti cél is megtalálható. A 2026-os jelentés összeállítása során kiemelt figyelmet fordítottak a trópusi ciklonokra, különös tekintettel a turisták körében népszerű Karib-térségre. Ugyanakkor a rangsor első harmadában kedvelt európai üdülőhelyek is felbukkannak.

A Globális Kockázati Index értéke 0 és 100 között mozog – minél magasabb az érték, annál nagyobb a természeti katasztrófa kockázata az adott országban. Az érték a kockázati kitettség és a sebezhetőség értékének kombinációja. 

A rangsor élén 2026-ban az alábbi tíz ország áll:

1. Fülöp-szigetek (46,69)
2. India (44,97)
3. Indonézia (44,63)
4. Kolumbia (39,80)
5. Mexikó (39,18)
6. Mianmar (37,51)
7. Mozambik (30,92)
8. Oroszország (30,58)
9. Kína (29,54)
10. Szomália (29,12)

Népszerű nyaralóhelyek az elsők között

Mint látható, az élen idén is a Fülöp-szigetek áll a magas kitettség és a magas sérülékenységi érték kombinációjának köszönhetően. Az ország a viharkockázati index tekintetében is az első helyen áll a 193 ország között 69,27-es értékkel. Ez földrajzi helyzetéből adódik, a Csendes-óceán nyugati részén található tájfunövezetben ugyanis rendszeresek a trópusi ciklonok. A különösen magas viharkockázat további természeti veszélyekkel párosul, ilyenek például a földrengések, a szökőárak, a part menti áradások és a tengerszint emelkedése.

A magas kitettség Indiában is nagy sérülékenységgel társul, és ez a helyzet Indonéziában is, ahol szintén gyakoriak a földrengések, szökőárak, árvizek és trópusi ciklonok.

Ezzel szemben Mexikó kitettsége bár magasabb, mint például a Fülöp-szigeteké, sérülékenysége jóval alacsonyabb értéket mutat. A két óceán között elterülő ország a viharkockázati indexet tekintve a második helyen áll. 

Az idei jelentés kiemelt figyelmet szentelt a Karib-térségnek, ahol a viharoknak való kitettség többek között Kuba, Haiti és a Dominikai Köztársaság esetében különösen magas. Ezek az országok ugyanis az Atlanti-óceánon kialakuló trópusi viharok fő útvonalán helyezkednek el. 

Ugyanakkor az összehasonlítás arra is rávilágít, hogy a közel azonos viharkockázat nem jár azonos következményekkel. 

Kubát és Haitit például egyaránt súlyosan érintik a hurrikánok, Kubában azonban a riasztórendszereknek és a bevált evakuációs eljárásoknak köszönhetően jóval alacsonyabb a sérülékenység értéke.

Ugyanígy Japánban a viharoknak való rendkívül magas kitettséget nagyban enyhítik az olyan tényezők, mint a korai figyelőrendszerek, az építészeti előírások, az intézményi kapacitások és a gazdasági erőforrások.

Európában Törökország viszonylag magas kockázatú országnak számít. A kitettsége nem túl magas, a nagy sérülékenység miatt azonban megnő az érték, bár kiemelendő, hogy az elmúlt 26 évben a sérülékenység a felére (23,3 ponttal 23,92-re) csökkent. Törökország mellett Olaszország, Görögország és Spanyolország kockázati indexe is viszonylag magas. 

A vizsgált 193 ország közül a legalacsonyabb (0,21) kockázati indexszel Monaco rendelkezik, utána San Marino, Andorra, Luxemburg, Liechtenstein és Szingapúr áll a sorban.

Forrás: Reisereporter

(Nyitókép: Árvíz Manilában | 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!