Az Európai Unió Tanácsa soros magyar elnökségének nyitányaként megtartott, többnapos budapesti EU-Kína turisztikai csúcstalálkozó egyik kerekasztal-beszélgetésének témája a kulturális turizmus volt.
Az Európai Unió és Kína közötti turisztikai párbeszédről szóló budapesti fórum egyik legérdekesebb eszmecseréje kicsit eltávolodott a számoktól, a szikár tényektől, és már-már filozófiai kérdéseket feszegetett.
Mi az a kulturális turizmus? Csak a tehetősebb, igényesebb, templomokat, színházakat látogató utazókra jellemző, vagy már azzal, hogy beülünk egy helyi kocsmába, megvalósítjuk ezt a célkitűzést? – tette fel a kérdést a moderátor szerepében Frantisek Reismüller, a CzechTourism vezérigazgatója. A rengeteg felmerülő kérdésre a Bálna rendezvényközpontjában felsorakozó kerekasztal szakértői próbálták megtalálni a választ.
A panel egy gyors körkérdéssel kezdődött, méghozzá a fent említett felvetéssel. A kérdésre persze nem lehet egyetlen, egzakt választ adni. A kulturális turizmus az olyan társadalmi normák fogyasztását jelenti egy adott úti célnál, amikre a helyi lakosság büszkeséggel tekint – definiálta a fogalmat kezdésként Song Halyan, a Hongkongi Műszaki Egyetem Szálloda és Turizmus Intézetének tanszékvezetője.
A felmérések szerint az utazók negyven százaléka nevezhető szűkebb értelemben véve kulturális turistának, ugyanakkor az is lehet, hogy mindenki beletartozik ebbe a körbe.
Hiszen aki egy külföldi országban megkóstolja a helyi ételeket, rögtön némi betekintést nyer az adott desztináció ételkultúrájába – tette hozzá a professzor.
Kovács Balázs turisztikai tanácsadó (GD Consulting) egyenesen Pablo Picassót hívta segítségül a kérdés megválaszolásához. A világhírű spanyol festő mondta azt, hogy a kultúrának az a szerepe, hogy letakarítsa a rárakódott port a lelkünkről.
Erre a meghatározásra rímeltek Cathy Wunak, a Xiaohongsu közösségimédia-platform utazási turisztikai részlegvezetőjének szavai is, aki szerint a vendégek számára egyre inkább az válik fontossá, hogy érdekes élményeket gyűjtsenek, ahelyett, hogy felkeressék a minden turisztikai ajánlóban első helyeken szereplő, kötelezően megnézendő nevezetességeket.
A Mastercad kutatása is ezt támasztja alá: a cég felmérése szerint a tavalyi év egyik legfontosabb turisztikai trendje az volt, hogy az utazók elsősorban élményeket szeretnének gyűjteni utazásaik során, ami nem feltétlenül a legismertebb épületek, műemlékek felkeresését jelenti.
A definíciós értelmezés lezárásaként talán Puczkó László, a budapesti Liget Projekt turisztikai és vendégélmény szakértője volt a legmegengedőbb. A kultúra, és így a kulturális turizmus minden és bármi, ami helyben gyökerezik – fogalmazott. Majd Európa legnagyobb kulturális városfejlesztése, a Liget Projekt kapcsán elmondta, hogy az ideérkező turistáktól nem lehet elvárni, hogy ismerjék a helyi viszonyokat, történelmet, vagy például – a kínai turistáknál ez hatványozottan igaz – ismerjék a nyelvet. Ez a vezérelv irányította őket például a Magyar Zene Háza kapcsán, vagy a szintén a Városligetben fellelhető zenés játszótér tervezésénél. A zene ugyanis egy univerzális médium, és így kulturális, nyelvi akadályokon átlépve mindenki számára tud könnyen átélhető, befogadható, úgynevezett immerzív élményt nyújtani – tette hozzá Puczkó László.
Új értelmet nyert a kulturális turizmus az újmédia által
Az utazók alapvető preferenciáit, igényeit illetően nem sok minden változott az elmúlt évtizedekben – vette át a szót Tom Jenkins, a European Tourism Association vezérigazgatója. Szerinte a kultúra központi szerepe ugyanolyan fontos volt az első, a 60-as években Európába érkező japán turisták esetében, mint manapság. Az új médiaplatformok persze magának a kulturális térnek a megteremtődését jelentősen megváltoztatták. A Sixtus-kápolna megtekintése, az élmény befogadása például teljesen máshogy valósult meg akkoriban, mint napjainkban, amikor egy TikTok-videóban láthatjuk viszont a telefonunk képernyőjén.
Bár Jenkins szavait első hallásra némi kritikai él kísérte az újmédiával és annak turizmusban betöltött szerepével kapcsolatban, valójában a szereplők egyetértettek abban, hogy a közösségi platformok segíthetnek az új kulturális terek létrehozásában, illetve a jól ismert helyszínek népszerűsítésében. Cathy Wu úgy fogalmazott: kifejezetten hasznos a turizmus számára a folyamatos tartalomgenerálás. Például a gasztronómia területén így sokkal egyszerűbben megjeleníthető egy olyan üzenet, hogy ha valaki szereti a tengeri ételeket, akkor fogyasszon lazacot, és ha már lazac, akkor Norvégiában eheti belőle a legjobbat.
A helyi kulturális örökség újmédiában való megjelenítése egészen új távlatokat nyit a termékfejlesztés területén – vette át a szót He Yong, a HCG International Travel Group elnöke. A koronavírus-járvány óta főként előtérbe került az a szempont, hogy egy adott turisztikai célpont mögöttes, kulturális tartalmát is kommunikálják: Bécsről erősítsék meg azt a képet, hogy a zene fővárosa, vagy éppen meséljék el Sissi császárné történetét és az ő kapcsolódását a magyarországi kastélyokhoz.
Az újmédia átalakítja a kultúránkat, a turisztikai szokásainkat. Régen az utazás „egyfajta voyeurizmusnak” számított – a látványosságok fizikai megtekintésének, befogadásának –, utána viszont véget ért, még ha az emlékezetünkben hosszú időre meg is maradt az élmény – magyarázta Puczkó László. Ma viszont a felhasználók által generált tartalom válik az új kultúrává. Puczkó egy példát is hozott erre a jelenségre:
amikor a Városligetben teljesen más céllal hoztak létre egy szabadtéri helyszínt, de végül a sok naplementés poszt hatására fokozatosan kialakult róla az a kép, hogy ez Budapest egyik legromantikusabb randihelyszíne.
A beszélgetés, vagy akár vita persze a végtelenségig folytatható. Annak a megítélése, hogy az újmédia turizmusra gyakorolt hatása, a kulturális terek átalakulása pozitív vagy negatív folyamat, természetesen személyfüggő. Az viszont tagadhatatlan, hogy a turisztikai desztinációknak használniuk kell az újmédia eszközeit, és ennek mentén kell felfűzniük az ajánlataikat, hacsak nem akarnak teljesen kiesni a körforgásból.
KAPCSOLÓDÓ
A turizmus Európa és Kína között nem lehet csak egyirányú utca
A kínai utazók preferenciáiról és a forgalom korlátairól is szó esett a budapesti EU-Kína turisztikai csúcstalálkozón tartott kerekasztal-beszélgetésen.
