A kínai utazók preferenciáiról és a turizmus fejlődésének korlátairól is szó esett azon a kerekasztal-beszélgetésen, melyet a „Változó fogyasztási trendek a piaci szegmensekben és a turisztikai termék fejlődése” címmel a budapesti EU-Kína turisztikai csúcstalálkozó keretében tartottak.
Az Európai Unió Tanácsa soros magyar elnökségének nyitányaként megtartott, többnapos budapesti EU-Kína turisztikai csúcstalálkozót a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Turisztikai Ügynökség a kínai szakmai szervezettel, a World Tourism Alliance-szel és az európai turisztikai hivatalokat tömörítő ETC-vel együttműködésben szervezte meg.
A Bálnában megtartott július 4-ei plenáris előadások után a szakemberek kerekasztal-beszélgetéseken folytatták a dialógust.
Olaszország a legnépszerűbb európai úti célja a kínaiaknak
Tavaly 87 millió kínai állampolgár utazott külföldre, és több mint egynegyedük közülük a nyugati piacokat, így az európai vagy az amerikai desztinációkat kereste fel.
A kínai utazók körében Olaszország számít a legnépszerűbb úti célnak, hiszen az Európába érkező turisták 38 százaléka olasz városokat keresett fel
– mondta Quim Martinez, a Mastercard globális turisztikai részlegének alelnöke. Ezzel gyakorlatilag teljesen visszaépült, 98 százalékon áll már a Kínából Olaszországba irányuló turisztikai forgalom, a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest.
Olaszország mellett Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság számítanak a legkeresettebb célpontoknak a kínai turisták körében – hangzott el. Ugyanakkor a Covid sok tekintetben hozott változást az utazási preferenciákat illetően.
A járvány óta ugyanis nagyon felerősödött az a trend, hogy a kínai turisták első európai utazásuk során még a legnagyobb turisztikai desztinációkat (olasz, francia stb.) veszik célba, a második, harmadik útjuk viszont már egyértelműen a kisebb országokba irányul
– erről már Wang Wei, a Shanghai Spring International Travel Service Group elnöke beszélt. Ennek köszönhetően az elmúlt években 40 százalékos növekedést mutatott a Montenegróba, Szerbiába és Magyarországba irányuló kínai turizmus – fűzte hozzá Guo Ming, a HH Travel elnöke és társalapítója.
Az európai pénzügyi rendszer hátráltatja a kínai turistaérkezéseket?
A világ második legnépesebb, 1,4 milliárd lakossal rendelkező országában 400 millió ember engedheti meg magának, hogy repülővel utazzon a nagyvilágban, rájuk pedig felelőtlenség lenne nem célozni – beszélt a kínai kiutazásban rejlő volumenről Wang Wei.
A jövőbeli növekedésnek azonban korlátja lehet a kínai és az európai turisták fizetési szokásai közötti különbség, valamint az ezzel kapcsolatban kiépült helyi pénzügyi infrastruktúra – hívta fel a figyelmet.
Sok kínai inkább Japánba utazik el Európa helyett a kényelem miatt – hívta fel egy másik tendenciára is a figyelmet. A szigetország közelebb van és ott jóval egyszerűbben, a saját szokásaiknak megfelelően tudnak fizetni a boltokban, a különböző szolgáltatásokért.
A távol-keleti országokban szinte teljesen megvalósult a készpénzmentesség, sőt kártyával is viszonylag kevesen fizetnek.
A legtöbben az Alipayt és a telefonjukat használják ebből a célból, előbbi szolgáltatás viszont szinte teljesen ismeretlen Európában, ahol a készpénz még nagyon hangsúlyos szerepet tölt be a vásárlásokban. Wang hozzátette: mindenképp fontos lenne fejleszteni az európai fizetési hálózatot, hogy az ne akadályozza a kínai turisták érkezését.
Az észrevételre hamarosan érkezett is az európai válasz. Amaryllis Verhoeven, az Európai Bizottságban digitális transzformációért felelős biztosa szerint nem annyira rossz a helyzet az európai pénzügyi infrastruktúrát, fizetési lehetőségeket illetően, bár kétség kívül lenne még tér a fejlődésre, amit az Európai Unió több Kínával közös kezdeményezése is előmozdíthat a jövőben. Az EU Transition Pathway for Tourism (Turizmus Átállási Pálya) program 27 lépéses cselekvési tervet vázol fel a digitális és zöld átmenet kapcsán, és már most is lehet látni az eredményeit az európai–kínai együttműködés keretrendszerében.
Kínai is várja az európai turistákat
A fórum résztvevői szinte kivétel nélkül egyet értettek abban, hogy egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság az utasok számára.
Egyre többen kelnek útra inkább a főszezonon kívül, hiszen ilyenkor olcsóbbak a jegyárak és jóval kisebb a zsúfoltság a kiemelt turisztikai célpontokon – beszélt Ludivine Destrée, az Európai Turisztikai Bizottság marketingmenedzsere egy új trendről.
Egyre többen néznek olyan utazási opciókat, amelyek a lehető legkevesebb károsanyag-kibocsátással járnak, erre külön szűrőket alkalmaznak az online utazást kínáló oldalak.
Korábban a turisztikai desztinációk egymással versenyezve, más célpontok népszerűségét rombolva igyekeztek magukhoz irányítani a forgalmat. Ezen a téren ugyan megfigyelhető javulás, de fontos lenne, hogy a desztinációk inkább az együttműködés, nagyobb fokú integráció keretében növeljék saját látogatóiknak a számát.
„Nem lehet úgy turizmusról beszélni Európa és Kína között, hogy azt csak egyirányú utcának tekintjük" – fűzte hozzá Wang Wei.
Mindkét térség számára ugyanolyan fontos szempontnak kellene lennie, hogy kölcsönösen küldjön és fogadjon is turistákat.
Kína az európai vendégek fogadása tekintetében a vízummentességi politika kiterjesztésével kíván javítani a helyzeten, ami már tizenkét európai országra érvényes, köztük például Franciaországra vagy Magyarországra.
A kínai–európai turisztikai kapcsolatok további fellendítése érdekében mindenképp folytatni kell a párbeszédet – állapították meg a fórum zárásaként a szakemberek.
KAPCSOLÓDÓ
Budapesti csúcstalálkozó a kínai turistaforgalom fellendítése érdekében
A magyarországi kínai beutazó turizmus mutatói idén felülmúlhatják a járvány előtti 2019-es szintet – hangzott el az Európa-Kína Turizmus Dialógus konferencián.
