Budapesti csúcstalálkozó a kínai turistaforgalom fellendítése érdekében

Az eseményt a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MTÜ a kínai szakmai szervezettel, a World Tourism Alliance-szel és az európai turisztikai hivatalokat tömörítő ETC-vel együttműködésben szervezi meg.

A rendezvény célja, hogy párbeszédre invitálja a turisztikai szektor legmagasabb szintű hivatalnokait, az Európai Unió tagországai és más európai országok képviselőit, valamint a WTA által delegált magasrangú kínai szakembereket.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (első sor, b5) a budapesti EU-Kína turisztikai csúcstalálkozó résztvevőivel a Parlament díszlépcsőjén július 3-án

Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

A fórum megnyitóján Gong Tao, Kína magyarországi nagykövete egyebek között emlékeztetett, hogy 2023 decembere óta Kína egyoldalúan vízummentességet biztosít 12 európai ország – köztük Magyarország polgárai részére, és ezt az intézkedést 2025 végéig meghosszabbították. A diplomata felidézte, hogy nemrégiben Budapesten kínai kulturális és turisztikai hetet rendeztek és a közelmúltban hivatalosan is megnyílt Budapesten a Kínai Kulturális Központ.

Idén felülmúlhatjuk a 2019-es eredményeket

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, Könnyid László az eseményen elmondta: a rendezvény arra hivatott, hogy felgyorsítsa a turizmus helyreállását Európa és Kína között, emellett turisztikai párbeszédet indítson a kormányzatok és a szakmai szereplők között. A közel 250 kínai és uniós szakember részvételével megrendezett szakpolitikai konferencia fókuszában emellett az adatvezérelt ágazatirányítás és a digitalizáció áll.

Könnyid László kiemelte: tavaly több mint 110 ezer kínai vendég több mint 305 ezer vendégéjszakát töltött el Magyarországon, utóbbi háromszoros, előbbi négyszeres növekedést jelent az előző évhez képest. Idén eddig 76 ezer kínai turista több mint 210 ezer vendégéjszakát töltött el hazánkban, ami régiós összevetésben kedvező adat – mondta a vezérigazgató, hozzátéve: minden esély megvan arra, hogy az év egészében minden mutató felülmúlja majd a járvány előtti 2019-es szintet.

Az eredményekhez hozzájárul, hogy már hét kínai városból heti 21 járat hozza a kínai turistákat Budapestre, ezzel a régióban a legtöbb járat érkezik Kínából a magyar fővárosba. Az Európai Utazási Bizottság (ETC) elemzése szerint a kínai turizmus visszaépülése Európában azért halad lassabban, mert a légijáratok gyakorisága még nem érte el a járvány előttit – jegyezte meg.

Könnyid László, az MTÜ vezérigazgatója beszédet mond az Európa-Kína Turizmus Dialógus konferencián a Bálnában július 4-én

Fotó: MTI/Lakatos Péter

Kitért arra, hogy a konferencián európai és kínai turisztikai szakemberek közösen arra keresik a választ, mit lehet tenni a piacnyitás után a beutazó turizmus minél gyorsabb visszaépülése érdekében. Megvizsgálnak jó gyakorlatokat, digitális technológiákat és minden eszközt, amely alkalmas a turisztikai visszaépülés gyorsítására.

Közölte azt is, hogy a magyar EU-elnökség alatt az MTÜ látja el az uniós turisztikai szakpolitikával kapcsolatos feladatokat, egyebek mellett a munkacsoportokban, vagy konferenciákon.

Egész Európa számára fontosak a kínai turisták

Miguel Sanz, az Európai Utazási Bizottság (European Travel Commission- ETC) igazgatóságának elnöke szerint a tanácskozásnak kiemelt szerepe van, mert Kína és Európa kölcsönösen fontos turisztikai küldőpiacai egymásnak. Európában tavaly 700 millió nemzetközi utazást regisztráltak, ez a világ teljes turisztikai forgalmának több mint 50 százaléka. Annak érdekében, hogy Európa megőrizze a vezető szerepét a világ turizmusában, koncentrálnia kell az egyik legjelentősebb küldőpiacra, Kínára – hangsúlyozta.

Miguel Sanz emlékeztetett: 1949-ben jött létre az ETC, a háború után, a szervezet célja a béke és a fejlődés elősegítése volt a kontinensen a turizmus fellendítésére révén. Az akkori célok most is érvényesek, most is békére van szükség – hangsúlyozta.

A szervezetnek jelenleg 36 nemzeti turisztikai hivatal a tagja, feladatuk a földrész marketingje más kontinenseken, emellett a kutatás és tanácsadás. A turizmus meghatározó jelentőségű az európai gazdaság szempontjából, a nemzetközi turistaérkezések 54 százaléka Európában realizálódott 2023-ban. A top 40 fenntartható úti cél közül 32 Európában található, és ezen a földrészen van a legtöbb, 500-nál is több UNESCO világörökségi helyszín.

Az ETC igazgatóságának elnöke, Miguel Sanz

Fotó: turizmus.com

„Példát akarunk mutatni az egész világnak fenntarthatóságból, ezért harcolnunk kell a globális felmelegedés ellen és a helyi közösségek megtartásáért" – emelte ki a szakember. Vannak már konkrét kezdeményezések is: 2030-ra például az összes török hotelnek fenntarthatóvá kell válnia, és Finnországban is elindult egy hasonló program. Sanz kiemelte, hogy a vasúton történő utazást támogatni kell Európában, és javasolta a kínai turistáknak is, hogy minél több helyre vonattal utazzanak Európában.A kínai turizmussal kapcsolatban elmondta, hogy az ázsiai ország a második legfontosabb távoli küldőpiac Európa számára. A kínai turistákra a magas átlagos költés jellemző, továbbá az, hogy érdeklődnek a kultúra és történelem iránt. A statisztikák szerint kifejezetten érdeklődnek a korábbi keleti blokk országai iránt, ami nagyon jó a turizmus területi szétterítése szempontjából. Az összes nemzetközi turistaérkezés 13 százalékát adták a kínaiak Európában 2019-ben.

Az ETC szerint fokozódik a kínai turisták érdeklődése Európa iránt, felmérésük szerint a megkérdezetten 62 százaléka szívesen utazna ide.Ugyanakkor egy új generáció is feltűnt Kínában, akik már nem a csoportos utakat és a leghíresebb európai látnivalók iránt érdeklődnek, hanem egyedi élményeket, rugalmasságot és kevésbé ismert úti célokat keresnek. Az európai szolgáltatóknak alkalmazkodniuk kell a kínai turisták elvárásaihoz – jegyezte meg végezetül.

Technológia, digitalizáció és fenntarthatóság

A konferencia plenáris ülésén előadást tartott a második leggazdagabb hongkongi üzletasszony, a számos kaszinóérdekeltséggel rendelkező Pansy Ho is, aki elsőként a kultúra, mint utazási motiváció népszerűségére hívta fel a figyelmet, majd rámutatott a technológia és a digitalizáció használatának a fontosságára a turizmus fejlesztése során.

Pansy Ho kínai üzletasszony

Fotó: turizmus.com

Kiemelte, a mai kor turistáinak magasak az elvárásai.„Nem szuvenírt akarnak vásárolni utazásuk során, hanem olyan ruhát vagy ékszert, amit viselni is tudnak később, és el tudják róla mondani, honnan van." A desztinációk feladata, hogy ilyen termékeket fejlesszenek. Felhívta továbbá a figyelmet a környezetvédelem fontosságára – ezért szerinte például a többdesztinációs utazásokat érdemes előnyben részesíteni. Ilyen lehet például a Hongkongot és Makaót és magába foglaló György-folyó deltája, ahol 80 milliós lakosság él egymástól maximum egyórás közlekedéssel elérhető távolságban.

Változó kínai utazási szokások

A plenáris ülés harmadik előadója, Jane Sun, a Trip.com Group vezérigazgatója, az egyik legbefolyásosabb ázsiai üzletasszony volt. A kínai turizmusban rejlő potenciált egy konkrét példával jellemezte: a 200 ezer dolláros áron meghirdetett, 80 nap alatt a Föld körül című programjukra a meghirdetéstől számított 17 másodpercen belül minden helyet eladtak. Mint elmondta, egyre több jómódú kínai turista szeretné eredetiben látni az olasz reneszánsz festőinek a remekeit vagy az angol felvilágosodás fontosabb helyszíneit.

Jane Sun üzletasszony bizakodó a kínai forgalom bővülését illetően

Fotó: turizmus.com

A szakember emlékeztetett: a kínai turisták 155 millió külföldi utazást tettek 2019-ben, tavaly pedig 110 milliót. Idén 100 százalékos növekedés látszik a foglalásokban. A kínai turistaforgalom növekedése elsősorban a vízummentes úti célokban kiemelkedő, 6 millió turista volt tavaly Európában, ami eléri a Covid előtti szintet. Idén az első negyedévben 900 százalékkal nőtt a foglalások száma Európa felé a Trip.com-on, kimutatásuk szerint Budapest a 14. legnépszerűbb európai úti cél.A több mint 30 közvetlen légi járat Magyarországról minden bizonnyal tovább segíti a forgalom fellendülését. Sun szintén a változó kínai utazási szokásokra hívta fel a figyelmet. Egyre többen keresik a kísérleti jellegű, az élményekben való elmerülést ígérő utakat, az autentikus programokat, a helyiekkel való találkozást. Népszerűek ezért az olyan programok, mint a főzőkurzusok, a koncertek, fesztiválok és a bortúrák.

A környezettudatos kínai utazók előnyben részesítik az elektromos járművek és az alacsonyabb károsanyag-kibocsátású járművek. igénybevételét.

(Nyitókép: MTI/Lakatos Péter)