Az idei forró nyár látványosan felértékelte az osztrák hegyvidékeket: miközben a városokban és az alacsonyabban fekvő térségekben egyre megterhelőbbé válnak a hőhullámok, a hegyek ismét a klasszikus „Sommerfrische”, vagyis a nyári felfrissülés és elvonulás helyszíneivé válnak. 

Az ausztriai nyári hegyi felvonók, libegők szövetségének (Beste Österreichische Sommer-Bergbahnen) 84 tagvállalkozása körében végzett felmérés szerint a megkérdezettek 87 százaléka több vendégről számolt be, mint egy évvel korábban, és egyetlen szolgáltató sem jelzett visszaesést. 

A válaszadók 71 százaléka szerint a magas hőmérséklet pozitívan hatott a forgalomra. A hűvösebb hegyi levegő, az erdők és árnyékos területek mellett az új családi programok, rendezvények és népszerű túracélpontok is erősítik a hegyvidéki desztinációk vonzerejét – írja a GD Consulting blogja.

A klímaváltozás ugyanakkor egyszerre jelent lehetőséget és alkalmazkodási kényszert. A tartós hőség és szárazság növeli a technikai infrastruktúra terhelését és az erdőtüzek kockázatát, miközben a vendégek komfortjáról és biztonságáról is új módon kell gondoskodni.

 

A hegyi felvonók 59 százaléka ezért már konkrét intézkedéseket tervez vagy beruházási lehetőségeket vizsgál: több árnyékos pihenőhely, víz- és frissítőpont, intenzívebb vendégtájékoztatás és a nyitvatartási idők módosítása is napirenden van. 

Ausztria-Altausseer-123rf
Ausztria, Altausseer See (Altausseei-tó) (Fotó: 123rf.com)

Mindez a szezon meghosszabbításának is kedvezhet: az érintett felvonók mintegy fele októberig, egyes helyeken pedig novemberig üzemel, ami hozzájárulhat a kereslet időbeli szétterítéséhez és a nyári csúcsidőszakok terhelésének mérsékléséhez. 

A korábban kissé ódivatúnak tűnő „Sommerfrische” koncepciója így a klímaváltozás korában új tartalmat kap. A hűvösebb, természetközeli, könnyen elérhető és aktív kikapcsolódást kínáló hegyvidék egyre értékesebb turisztikai erőforrássá válhat. 

A jövő kérdése azonban nem csupán az, miként profitálhatnak a hegyi desztinációk a forróbb nyarakból, hanem az is, hogyan tudják a növekvő keresletet fenntarthatóan kezelni és közben alkalmazkodni a megváltozó klimatikus feltételekhez. 

 

Az osztrák példa jól mutatja, hogy a klímaváltozás nemcsak az utazók döntéseit, hanem magát a turisztikai kínálatot és a desztinációmenedzsment feladatait is átalakítja. További részletek a kutatásról ITT.

KAPCSOLÓDÓ

Bécsi turizmus a hőség szorításában: eladhatatlan szobák, dráguló hűtés, északra tartó turisták

A klímaváltozás egyre kevésbé pusztán környezeti kihívás: üzleti, versenyképességi és desztinációstratégiai kérdéssé válik.