Megjegyezték azt is, hogy mindez visszatérő jelenség kánikula idején. Az amuri kagyló tömeges pusztulását már évekkel ezelőtt, 2007 júliusában is tapasztalták a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében, majd 2008, 2010 és 2025 nyarán is előfordult kánikula idején – emlékeztettek a közleményben. 

Ennél a fajnál gyakori a tömeges pusztulás abból adódóan, hogy nem őshonos Európában. A magyarországi vizekben ugyanis él egy vízi atkafaj, amely a kagylók köpenyét átfúrva bejut az állatok testébe. 

Ezen a sérülésen keresztül egy olyan bakteriális fertőzés alakulhat ki, amellyel szemben csak az őshonos kagylók többsége immunis, az amuri kagylók viszont védtelenek – magyarázták, hozzátéve, hogy a bomlásnak induló kagylótestek ilyenkor a vízfelszínre emelkednek, és a harcsák fogyasztják el őket. 

Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) az agresszíven terjedő, idegen eredetű faunaelemek közé tartozik. A kagylót - amely az Amúr folyóról kapta a nevét – a Távol-Keletről hurcolták be Magyarországra a növényevő halak (busa, amur) betelepítése során véletlenül, a hatvanas években. 

Ez a külső mészvázzal rendelkező puhatestű gyorsan elterjedt a folyókban (Duna, Tisza), de a tavakban is szinte mindenhol megtalálható. Gyakran 25-30 centiméteresre és 70 dekagrammosra is megnőhetnek, és naponta akár 40 liter vizet is képesek átszűrni, megtisztítani – olvasható a Kötivizig közleményében.

Mentik a Velencei-tóban a halakat a rekordalacsony vízszint miatt – foglalkoztunk a témával korábban. 

(Nyitókép: Abádszalók Tisza-tó Strand Facebook-oldala)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!