Nagyvárad tudatosan építi újjá történelmi örökségét, miközben modern, élhető és turisztikailag is egyre versenyképesebb várossá válik. A Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) által szervezett tanulmányúton nemcsak a klasszikus látnivalókat, hanem a város fejlődésének mozgatórugóit is testközelből ismerhettük meg.
Nagyvárad (román nevén: Oradea) első benyomásra is egységes és tudatosan formált városképet mutat. Az elmúlt húsz évben mintegy egymilliárd eurónyi fejlesztés valósult meg – döntően uniós forrásból –, aminek köszönhetően a belváros ma már szinte szabadtéri múzeumként működik. A szecessziós örökség különleges koncentrációja miatt a város az Európai Szecessziós Hálózat tagja, és valóban: a Moskovits-palota, a Fekete Sas-palota vagy éppen a Darvas-La Roche-ház egymás után kínálják az építészeti élményeket, de elég csak a főtéren (Unirii tér) körbenézni ahhoz, hogy hasonló élménybe ütközzünk.
A mintegy 220 ezres város fejlődése látványos: infrastruktúrája folyamatosan bővül, új aluljárók épülnek, és a közlekedési kapcsolatok is javulnak – a közeljövőben például gyorsabb vasúti összeköttetés kialakítása is várható.
A cél egyértelmű: Nagyvárad ne átutazó állomás legyen, hanem önálló, többnapos úti cél – osztotta meg velünk Bántó Norbert turisztikai szakértő és önkormányzati képviselő.
Kultúra, amely mindennapi élmény
A város kulturális kínálata messze túlmutat a méretén. Több mint tíz múzeum működik itt, közülük több az egész régióban is egyedülálló ‒ például a Szabadkőműves Páholy.
Különösen izgalmas a Szabadkőműves Templom épülete, amely ma múzeumként látogatható. A 20. század elején épült, görög templomot idéző épületben a látogatók a szimbolikával, a szervezet működésének filozófiájával ismerkedhetnek meg – a beavatási rituálék rekonstrukciójától kezdve a jelképrendszerig. Több városban is van szabadkőműves páholy, de nem az eredeti székházban – tudtuk meg Mariana Negrutól, a múzeum munkatársától.
A magukat csak diszkrét társaságnak tartó egyesület esküi és kódjai titkosak, minden más a külvilág számára is megismerhető. A különböző jegyek, számok és mintázatok mind más-más jelentéssel bírnak. A beavatási szertartás pontos menetén is végigjárhatnak a múzeumba látogatók.
Mind a mai napig működnek ezek a páholyok, több nyilvános találkozót és konferenciát is szerveznek, a hagyományos mellett vannak csak női, illetve vegyes páholyok is.
A város egy másik arcát mutatja nekünk a megújult nagyváradi várban, amely ma már nem csupán történelmi emlékhely, hanem közösségi tér, rendezvényhelyszín és kulturális központ is múzeummal, irodákkal, éttermekkel és rendezvénytermekkel. Bár területe Bántó Norbert szerint még messze nincs kihasználva.
Az eredetileg Szent Lászlóhoz kötődő, csaknem ezeréves múltra visszatekintő építmény a bihari dukátus központjaként épült ki, később püspöki székhelyként és katonai erődítményként is szolgált. Ötágú bástyás rendszere – amelyből ma két bástya áll teljes egészében, köztük a legnagyobb Bethlen-bástya – a 16–17. századi átépítések során nyerte el mai formáját, miközben a török idők és a későbbi átépítések is nyomot hagytak rajta. A látogatók szabadon bejárhatják, csak a múzeumért kell belépőt fizetni. A vár különlegességei közé tartozik a hajdani nulla meridián emléke, amely áthalad a váron.
A város színházi élete is figyelemre méltó: magyar és román társulatok működnek egymás mellett, a Nagyváradi Állami Színház műemlék épületében, kiegyensúlyozott időmegosztással. A magyar Szigligeti Endre Színházhoz tartozik a Szigligeti és Liliput társulat, illetve a Nagyvárad Táncegyüttes. A román színház két társulattal működik: Iosif Vulcan és Árkádia Színház. Az épület használatára rendelkezésre álló idő 50-50 százalékban oszlik meg.
A színház belső tere a budapesti Vígszínházéhoz hasonlít. Zárkövét 1900. október 15-én helyezték el a földszinti előcsarnok alatt. Az ebben elrejtett fémszelencét 110 évvel később, a felújításkor megtalálták, számos dokumentummal együtt, amelyeket ma az Országos Széchenyi Könyvtárban őriznek.
A felújított színházat 2012-ben adták át, a zárkövet az eredeti helyén ma is bárki megtekintheti.
A Darvas-La Roche-Ház története ugyanolyan izgalmas, mint a színházé. Az épület a nagyváradi szecesszió egyik ékes példája, nemcsak építészeti remekmű, hanem egyúttal a város örökségvédelmi szemléletváltásának is szimbóluma. A Vágó testvérek által tervezett villa – amelyekből több is fellelhető a Monarchia területének más pontjain – a testvérpár összművészeti szemléletű munkásságának egyik kiemelkedő darabja.
Itt minden részlet – a Zsolnay homlokzati díszektől a növényi motívumokkal átszőtt üvegmozaikokon át a kovácsoltvas elemekig – egységes esztétikai koncepciót követ.
A Darvas család korai kihalása után az épület sorsa sokáig mostoha volt: feldarabolták lakásokra, intézmények költöztek be falai közé, és műemlékvédelem hiányában majdnem az enyészeté lett.
A város azonban később visszavásárolta és helyreállította, így ma Románia első szecessziós múzeumaként működik.
A látogatás során nemcsak a századfordulós nagypolgári élet enteriőrjei elevenednek meg – eredeti tapétákkal, festett üvegablakokkal és rekonstruált bútorzattal –, hanem apró kulisszatitkok is kirajzolódnak: például, hogy az ebédlő berendezésének egy része valószínűleg egy budapesti bolhapiacról került vissza eredeti helyére. A ház kifejezetten progresszív kialakítású, hiszen a cselédszobát a többi lakóval egy szintre tervezték és cselédfolyosó sem volt kialakítva, ami akkoriban nem volt megszokott.
Hasonlóan lenyűgöző a Sas-palota, amely 1909-ben épült és a Párisi Udvar épületeit idézi. Ezt sosem hanyagolták el, még Nicolae Ceaușescu idején is régi pompájában ragyoghatott.
A palota mellett a közeli Astoria Hotel is történelmi hangulatot áraszt, ráadásul itt lakott a múlt század elején Ady Endre és Brüll Adél (Léda).
Az Astoria Szálló környéke így nemcsak irodalomtörténeti helyszín, hanem a szenvedélyes, sokszor viharos szerelem lenyomata is: itt találkozott először Ady múzsájával, kapcsolatuk pedig szorosan összefonódott Nagyvárad pezsgő szellemi életével. A századfordulón a város – ahová Ady újságíróként költözött – valódi kulturális központ volt, ahol a költő a kávéházi életben és az irodalmi körökben találta meg saját hangját. Az Astoria (EMKE) kávéháza az értelmiség törzshelyének számított, ahol Ady nemcsak publikált és vitázott, hanem itt formálódott a „Holnap” irodalmi köre is, amely a modern magyar irodalom egyik kiindulópontjává vált.
A költő nagyváradi jelenlétét ma az Ady Endre Emlékmúzeum őrzi, amely az egykori Müller kávéház épületében működik – abban a térben, ahol Ady rendszeresen megfordult és alkotott.
A kiállítás első kiadású köteteket, kéziratokat, levelezéseket és személyes dokumentumokat mutat be, így nemcsak a költő életművét, hanem a korabeli szellemi közeget is felidézi.
A gyűjtemény alapját már a költő halála után elkezdték összegyűjteni, majd 1955-ben nyílt meg hivatalosan az intézmény. A mai látogató számára különösen izgalmas élmény, hogy ugyanazon a helyszínen járhat, ahol Ady és Léda története kibontakozott.
Az Emlékmúzeumban ismerhettük meg Tőtős Áront, aki nemcsak ezen a területen tevékenykedik, hanem szakkollégiumot is vezet. A nagyváradi Collegium Varadinum egy olyan kezdeményezés, amely a tehetséges magyar fiatalok támogatását helyezi a középpontba, felismerve, hogy a jövő legjobb „befektetése” a tudás és az ambíció fejlesztése. A szakkollégium célja, hogy az egyetemi képzést kiegészítve naprakész, piacképes tudást adjon át, külön hangsúlyt fektetve azokra a készségekre, amelyek a hagyományos oktatásban kevésbé jelennek meg. A hallgatókat szakmai programok, mentorálás, tanulmányutak és ösztöndíjak segítik, miközben a bentlakásos rendszer valódi közösséget is épít, modern környezetben támogatva a fiatalok fejlődését ‒ emelte ki a Collegium elnöke.
A római katolikus püspöki palota és a székesegyház barokk együttese
A nagyváradi római katolikus székesegyház a város egyik monumentális és meghatározó épülete, amely nemcsak építészeti léptékével, hanem szellemi jelentőségével is kiemelkedik. A 18. században épült barokk templomot az olasz Giovanni Ricca álmodta meg, majd az osztrák Franz Anton Hillebrandt fejezte be, részben módosítva az eredeti terveket – így egyszerre hordozza a dél-európai elegancia és a bécsi barokk monumentalitás jegyeit.
A mai székesegyház a negyedik Nagyváradon, hiszen az első még a várban állt, és a püspökség története szorosan összefonódik Szent László alakjával és a város alapításának legendáival. A komplexum – a püspöki palotával és a kanonoksorral együtt – nemcsak liturgikus központ, hanem kulturális tér is: misék, koncertek és kiállítások helyszíne. Böcskei László megyés püspök, aki személyesen fogadta csoportunkat, elmondta, hogy
az lenne a cél, hogy az ide érkező turisták zarándokként menjenek tovább.
A székesegyház közvetlen szomszédságában álló püspöki palota egykor uralkodói rezidenciaként is szolgált, ma pedig múzeumoknak és közösségi tereknek ad otthont – az alagsorban kialakított közösségi irodától a tervezett borbankig.
A püspöki palota volt a helyszíne a nagyváradi workshopnak is, ahol a helyi turisztikai szakemberekkel beszélgethettünk, betekintést nyerve a város turizmusába és kulturális programjaiba.
Érdemes volt a workshop végéig maradni, hiszen távozáskor egy másik, „titkos” ajtón mentünk ki egy olyan hely irányába, ahová igen kevesek léphetnek be. Böcskei László megmutatta az ő saját kápolnáját, ahol imádkozni szokott, illetve az irodát is, amelyben nap mint nap dolgozik, és hallhattunk pár izgalmas történetet is arról, milyen volt az első éjszakát egy ekkora épületben tölteni.
A városfejlesztéstől a négy évszakos turizmusig Nagyváradon
A helyi turisztikai szervezet, a Visit Oradea az elmúlt években jól felépített stratégiát valósított meg.
Az első szakasz az alapinfrastruktúra fejlesztésére fókuszált, ezt követte a városrehabilitáció és a kínálat bővítése, jelenleg pedig a nemzetközi elérhetőség és a komplex turisztikai termékek fejlesztése áll a középpontban
‒ derült ki Alexandru Chira, a Visit Oradea igazgatójának prezentációjából.
A city break, a spa és MICE turizmus egyaránt hangsúlyos, miközben a vendégek számára olyan kedvezményrendszereket is kínálnak, mint a többnapos tartózkodás után járó közlekedési és múzeumi kártya.
A városvezetés kiemelt figyelmet fordít a zöldfelületek fejlesztésére is: a parkok megújítása, a Körös-part rendezése és a közösségi terek bővítése mind hozzájárulnak az élhető városi környezethez.
Aki pedig aktív programokra vágyik, annak a közeli Király-erdő kínál lehetőségeket: barlangászat, rafting, via ferrata-útvonalak és túrák sora érhető el akár egy-másfél órás távolságon belül. Télen síelésre is van lehetőség, így a desztináció négy évszakos kínálattal rendelkezik ‒ tudtuk meg később Bántó Norbert előadásából.
A város felfedezése egyénileg is könnyen megoldható, de igény esetén Selyem János idegenvezetésével is bejárható Nagyvárad, aki magyar, román és angol nyelven is vezet sétákat.
Wellness, szállodák és termálélmények – a térség turisztikai motorjai
A tanulmányút során több szálláshelyet is megtekintettünk, amelyek jól tükrözik a város turizmusának fejlődését.
A kínálat a háromcsillagos, gyógyászati szolgáltatásokra építő hotelektől a legmodernebb, jelentős konferenciakapacitással rendelkező négy- és ötcsillagos szállodákig terjed.
A városban és Félixfürdőn egyaránt jelentős a wellness- és gyógyászati infrastruktúra, sok helyen komplex kezelési csomagokkal. A szállodák egy része erősen épít a MICE-piacra is, több száz fős konferenciakapacitással.
Nagyvárad egyik legfontosabb turisztikai pillére a termálvíz. A város alatt húzódó forrásokra épülő fürdőkultúra ma is meghatározó, ennek egyik zászlóshajója a helyi Nymphaea Anquapark, amely az egyik legjövedelmezőbb városi egység, évente mintegy egymillió eurós profitot termel. Nevét a nymphaea tavirózsáról kapta, amely nem volt elterjedt ezen a vidéken, hiszen a meleget kedveli, amit azonban a termálvíz megadott neki. Az Aquapark felülnézetből is úgy néz ki, mint ez a virág.
A hét hektáron elterülő komplexum saját termálkúttal rendelkezik, kínálata pedig a családi élményfürdőtől a törökfürdős hangulatú szaunavilágig terjed. A beltéri és kültéri részek kombinációja – utóbbi szezonálisan működik – egész éves kihasználtságot biztosít.
A közeli Félixfürdő szintén meghatározó desztináció, ahol a gyógyturizmus és a wellness kéz a kézben jár. A térség a klasszikus kúráktól a modern spa-élményekig széles spektrumot kínál.
A Félixfürdő Nagyvárad térségének legfontosabb és legismertebb termál- és gyógyturisztikai desztinációja, amely egy természetes termálvízlelőhely fölé épült.
A térség legmagasabb kategóriájú szállodája a Lotus Therm Spa & Luxury Resort, amely Románia egyetlen ötcsillagos termálhoteljeként komplex spa- és aquapark-rendszerrel (Felixarium) kínál wellness- és gyógyászati szolgáltatásokat, valamint konferencia- és rendezvénytereivel a MICE-szegmenst is kiszolgálja.
A Hotel President nagyobb, családi és konferenciaorientált komplexum, több épülettel, kiterjedt medencerendszerrel és egész évben működő termálvizes infrastruktúrával, amely elsősorban az aktív wellness- és csoportos vendégforgalmat célozza.
A Hotel Termal ezzel szemben inkább a klasszikus gyógyfürdő-hangulatot képviseli, egyszerűbb, de jól működő termálszolgáltatásokkal és kezelésekkel, amelyek a hosszabb, egészségközpontú tartózkodásokat támogatják. A három szálloda együtt jól mutatja Félixfürdő sokrétegű profilját, az orvosi jellegű kúráktól a modern wellnessélményeken át a konferenciaturizmusig terjedő kínálatot.
A vacsorák során helyi borászok mutatták be saját termékeiket, miközben a hagyományos és innovatív ételek a régió gasztronómiájából adtak ízelítőt.
Akár csoportosan, akár egyénileg vagy szervezett utazás keretében érkezünk Nagyváradra, olyan sokszínű élményt kínál a város, amely miatt mindenképpen érdemes több napot is rászánni a felfedezésére.
(Nyitókép: Nagyvárad / Visit Oradea Facebook-oldala)
KAPCSOLÓDÓ
Munkácsy városától a Körös-parti Párizsig – kastélyok, Tiszák és a szecesszió nyomában
Első szentté avatott királyunk, két miniszterelnök és egy géniusz festő – Békéscsaba, Szabadkígyós, Geszt és Nagyvárad öröksége a MUISZ-szal két nap alatt.
