Felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére a budapesti szeparált, kötényes gyógyfürdőzés 450 éves, ma is élő hagyománya ‒ tájékoztatott a Rudas Nők Társulása.
A kezdeményezést a Rudas Nők Társulása és a Rudas Polgári Kör indította el a történelmi fürdőkultúra megőrzése és népszerűsítése érdekében.
A Rudas fürdőben fennmaradt gyakorlat a gyógyvíz használatát, a pihenést és a közösségi együttlétet ötvözi. A fürdő hagyományát több száz fős, különböző korú és hátterű közösség ápolja ‒ írták.
A nemzeti jegyzékbe kerülés célja a hagyomány hosszú távú megőrzésének elősegítése, valamint a budapesti fürdőkultúra ismertségének növelése. A kezdeményezők távlati terve, hogy a kötényes, szeparált fürdőzés az UNESCO szellemi kulturális örökségének nemzetközi elismerését is elnyerje ‒ áll a sajtóanyagban.
„A Rudasban a női és férfi napokon a vendégek a fürdő által biztosított pamutvászon fürdőkötényt viselnek. Ez a sajátos fürdőzési forma ötvözi a gyógyvíz jótékony hatását, a testi-lelki felüdülést, az emberek kapcsolódását és a történelmi hagyományt"
‒ fogalmaztak a közleményben.
Felidézték, hogy a nemek szerint elkülönített fürdőzés a török hódoltság koráig nyúlik vissza, és a budapesti fürdőkultúra sajátos részét képezi. A hagyomány a Rudas Gyógyfürdőben maradt fenn, ahol a kijelölt női és férfinapokon a vendégek a fürdő által biztosított pamutvászon fürdőkötényt viselnek.
A szeparált fürdőzés lehetősége az elmúlt évtizedekben fokozatosan visszaszorult a fővárosban, a Rác és a Király Gyógyfürdő bezárt, a Gellért Gyógyfürdőben pedig 2013-ban megszűnt a nemek szerinti elkülönítés ‒ idézték fel.
Emlékeztettek, Budapest 1934-ben kapta meg a fürdőváros címet, amellyel a főváros termálvízkincsét és fürdőkultúrájának jelentőségét ismerték el.
(Nyitókép: Rudas Gyógyfürdő és Uszoda / 123rf.com)
KAPCSOLÓDÓ
Ma már sokszor a mesterséges intelligencia dönti el, melyik fürdőt választják a vendégek
Az MI már nem csupán az üzemeltetés hatékonyságát növelheti a fürdők életében.
