Az Európai Unióban valamely tagállamban bejegyzett, regisztrált szolgáltató a szolgáltatását szabadon nyújthatja az unió bármely vagy valamennyi tagállamában úgynevezett határon átnyúló szolgáltatás keretében.

Az utazásszervezés esetében a határon átnyúló szolgáltatóknál a magyarországi jogszabályok megkövetelik, hogy a másik tagállamban – például Bulgáriában – bejegyzett utazásszervező regisztráltassa magát a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) által vezetett közhiteles nyilvántartásban. A regisztráció feltételei gyakorlatilag megegyeznek a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendeletben előírtakkal azzal a különbséggel, hogy a határon átnyúló szolgáltató a saját országa szerinti regisztrációs dokumentumokat köteles megküldeni a hivatalnak, mint például a cégbejegyzésről szóló határozatot és a vagyoni biztosíték meglétét igazoló pénzintézeti nyilatkozatot.

Az unióban a vagyoni biztosíték szabályozása jóformán egységes. Bulgáriában például a turisztikai törvény szabályozza az utazásszervezők tevékenységét, felelősségét, működésük feltételeit és a vagyoni biztosítékot is.

Bulgáriában a turisztikai minisztérium vezeti az utazásszervezők közhiteles nyilvántartását és a nyilvántartásba való felvétel egyik feltétele a vagyoni biztosíték igazolása. 

A bolgár turisztikai törvény 61. § (2) bekezdése előírja, hogy a vagyoni biztosítéknak fedezetet kell nyújtania az utazásszervező nemfizetéséből eredő károkért, beleértve a fizetésképtelenséget és a csődeljárást is. A biztosítéknak fedeznie kell a hazaszállítás költségeit is. 

A törvény értelmében a vagyoni biztosíték mértékét az előző év pénzügyi forgalma alapján számítják ki, a minimum összeget a törvény melléklete még levában (25 000 és 1 400 000 leva) határozza meg, ami tekintettel arra, hogy január 1-től Bulgáriában az euró a hivatalos fizetőeszköz, euróban kb. 12 500 és 700 000 euró közötti összegnek felel meg.

A vagyoni biztosítékra biztosító intézettel köt szerződést az utazásszervező, és a bolgár nyilvántartásban mindegyik utazásszervező esetében feltüntetik a biztosító nevét és a vagyoni biztosíték összegét.

Fizetésképtelenség esetén a bolgár biztosító a fizetésképtelenné vált utazásszervezőnél meglévő adatok alapján postai vagy elektronikus úton értesíti a károsultakat a fizetésképtelenség bekövetkeztéről és arról, hogy milyen iratok, adatok megküldése szükséges a kárrendezéshez, azaz ahhoz, hogy az utazó a befizetett pénzét visszakapja.

Tekintettel arra, hogy a fizetésképtelenné vált utazásszervező székhelye Bulgáriában van, ezért a vagyoni biztosíték terhére történő ki- és visszafizetések ügyintézése Bulgáriában a bolgár jogszabályok szerint történik, amire a BFKH-nak nincs se hatásköre se illetékessége.

Amennyiben a vagyoni biztosíték összege fedezetet nyújt valamennyi károsult utazó igényének kielégítésére, úgy a biztosító a kárrendezési eljárás végén az utazó által befizetett összeget átutalja az utazó által megadott bankszámlára. 

Amennyiben a vagyoni biztosíték összege nem fedezi valamennyi károsult utazó befizetett összegének teljes visszafizetését, úgy a biztosító arányosan csökkentett összeget fizet vissza. A különbözetet az utazó a bolgár állam ellen indított perben érvényesítheti. 

Magyarországon már általánosnak tekintett bírói gyakorlat, hogy az ilyen esetekben a károsult utazó a magyar állam ellen indít pert az uniós irányelv nem megfelelő átültetése miatt okozott kár jogcímén. Az Európai Bíróság és a magyarországi bíróságok egységes joggyakorlata alapján a bíróságok megalapozottnak tekintik a keresetet, illetve a követelést és kártérítésre kötelezik az államot.

Tekintettel arra, hogy az állam, nem csak a magyar, hanem a bolgár állam is jogi személy és egy ilyen per polgári, vagyonjogi per, ezért véleményem szerint a joghatóságról szóló 1215/2012/EU rendelet és a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény alapján a magyar károsult a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt perelheti a bolgár államot.

(Nyitókép: 123rf)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!