A világörökség részeként jegyzett Tokaj-Hegyalján a messze földön híres borkultúra és az itt letelepedett sokszínű lakosság történetét őrzik a települések központjában álló főúri udvar- és kereskedőházak, akárcsak a pincék, pincesorok és zsinagógák. 

A borvidék felvirágoztatásában, a települések arculatának kialakításban a 17. századtól jelentős szerepet játszottak a török elől ide költöző görög és szerb, majd a 18. századtól a zsidó kereskedők, akik a bort elsősorban Lengyelország déli részére szállították.

 

A borvidék központja

Tokaj a Tisza és a Bodrog találkozásánál fekvő barokk városka hangulatos főtérrel, különböző felekezetű templomokkal és színes kereskedőházakkal. A közelmúltban új kulturális negyed született: modern színház, kulturális és konferenciaközponttá alakított zsinagóga és egykori sörházból kialakított Világörökségi Bormúzeum várja a látogatókat. A többszintes kiállítóhely Európa világörökségi borvidékeit tekinti át, amelyek között a főszerepet a tokaji játssza. 

A termekben izgalmasan keverednek a klasszikus tárgyi emlékek és az interaktivitásra ösztönző digitális eszközök, amelyek segítségével a régió virtuálisan – gyalog, biciklivel, kisautóval, de akár léghajóval is – „bejárható”. Hab a tortán az Illattéka, a Fűszertár és a Borpatika.

tokaj, Fotó: Erdős József
Tokaj, a borvidék központja (Fotó: Erdős József)

 

Rákóczi-pince 

A Tokaj szívében található pincét egykor királyok és fejedelmek látogatták, ma pincetúrára és borkóstolásra várja vendégeit. Itt található Tokaj-Hegyalja legtágasabb – 28 méter hosszú, 10 méter széles és 5 méter magas – föld alatti terme, a Lovagterem, ahol egyszerre száz vendég foglalhat helyet.

rakoczi pince, Fotó: Erdős József
A Rákóczi-pince (Fotó: Erdős József)

 

Hercegkúti Gombos-hegyi és Kőporosi pincesor

Sárospataktól 3 kilométerre van Hercegkút, az ország egyik legszebb pincefalva, és határában a Hegyalja jelképének számító Gombos-hegyi és Kőporosi pincesor. A közel kétszáz, négy egymás feletti sorban sorakozó kis épület és a 10-40 méter mély egy-, két- és háromágú pincék egyaránt a szorgalmas svábok hagyatékai. Némelyiket látogatni is lehet, főleg hétvégén.

hercegkut-koporos, Fotó: turizmus.com
A Kőporosi pincesor (Fotó: turizmus.com)

 

Mádi zsinagóga

Itt található Hegyalja legnagyobb felújított zsidó temetője, valamint a pusztulástól megmentett híres mádi zsinagóga. A gyönyörű, copf stílusú épület műemléki helyreállítását Europa Nostra-díjjal ismerték el. A zsinagógához tartozó rabbiház interaktív kiállítással várja vendégeit.

Hegyalja zsidó örökségét a Csodarabbik útja fűzi fel, a zarándokút tíz települést érint, kiinduló és végpontja Mád. 


A mintegy 150 kilométer hosszú út során a zarándokok felkeresik az egykori csodarabbik sírjait, megismerik életüket és a hozzájuk kapcsolódó legendákat, valamint az érintett települések egykori zsidó lakosságának történelmét, hagyományait és a térségben betöltött szerepét.

 

Kastély noir

A kastélyok szerelmesei ne hagyják ki a neoreneszánsz-romantikus stílusban épült füzérradványi Károlyi-kastélyt. A „Kastély Noir, tárgyak, titkok, történetek” című állandó kiállítás az 1930-40-es évekbeli kastélyszállót idézi meg archív fotók, filmek, újságcikkek, festmények segítségével. Levezetésként érdemes sétálni egyet a több száz éves tölgyek és gyertyánok alatt a hatalmas angol-parkban.

KAPCSOLÓDÓ

Magyarország vár: Tokaj, ahol a világhírű aszú terem

Tokaj-Hegyalja páratlan élményeket tartogat.

A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány Magyarország vár című magazinjában jelent meg.
A lap főtámogatója:

szerencsejatek-fekvo-logo-nagy-1290x264