A klímaváltozás, a mesterséges intelligencia, a helyi élmények és a fenntartható működés egyszerre alakítják át a turizmust. Ezekről a változásokról és a rájuk adható gyakorlati válaszokról szólt a Visit Hungary fenntarthatósági roadshow-jának első állomása, amelynek a lillafüredi Hotel Palota adott otthont. A szakmai nap azt mutatta meg, hogyan válhatnak a természeti értékek, a helyi közösségek és az innováció egy desztináció legfontosabb versenyelőnyévé.
Miskolcon, a hazánkban elsőként fenntarthatósági minősítést szerzett Hotel Palota Lillafüred patinás épületében rendezte meg országos fenntarthatósági roadshow-jának első állomását a Visit Hungary június 25-én. A rendezvényen turisztikai szakemberek, kutatók, szállásadók, vendéglátók, önkormányzati és desztinációmenedzsment szakemberek keresték a választ arra, hogyan változik a turizmus Magyarországon, és milyen irányba érdemes fejleszteni a következő években.
Nem véletlen, hogy a roadshow Miskolcról indult. A konferencia szinte minden központi témájára találni működő példát a városban és a Bükk térségében.
A természetközeli turizmustól a helyi termékeken át egészen a nemzetközileg is díjazott fenntartható élményprogramokig számos olyan kezdeményezés működik itt, amelyet ma már országos jó gyakorlatként emlegetnek.
Az elmúlt évek eredményei egy tudatosan felépített stratégia állomásai. Az Ehető erdő projekt idén a Green Destinations Story Awards világversenyén elnyerte a világ legjobb fenntartható turisztikai kezdeményezésének járó elismerést, Miskolc pedig célul tűzte ki, hogy a fenntartható turizmus hazai zászlóshajójává váljon. Az eddigi szakmai eredmények alapján e téren ma már az ország élmezőnyébe tartozik.
A rendezvényt Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere, Dóczi Melinda, a Visit Hungary marketingdivízió-vezetője és Borda Krisztina, a Hotel Palota Lillafüred ügyvezetője nyitotta meg.
Köszöntőjében Tóth-Szántai József hangsúlyozta, hogy a fenntartható turizmus csak akkor lehet sikeres, ha közösségi ügyként tekintünk rá. A városoknak, a vállalkozásoknak, a civil szervezeteknek és a helyi közösségeknek közösen kell kijelölniük a fejlődés irányát, mert hosszú távon csak az együttműködés hozhat eredményt.
A klímaváltozás és a fenntarthatóság formálja a turizmust
A konferencia előadói között Sütő Attila, a HungaroMet Nonprofit Zrt. vezető tervezője arról beszélt, hogy a hőhullámos napok számának emelkedése, a villámárvizek gyakoribbá válása, a vízbázisok sérülékenysége és a szélsőséges időjárási események egyre nagyobb alkalmazkodást követelnek a turisztikai ágazattól. Az infrastruktúra fejlesztésétől a biztosításokon át a programkínálatig számos területen új szemléletre lesz szükség.
A változások ugyanakkor új lehetőségeket is teremtenek: a hűvösebb, hegyvidéki térségek felértékelődhetnek a nyári időszakban.
A nemzetközi turizmusban egyre gyakrabban emlegetett coolcation trend azoknak a desztinációknak kedvez, amelyek nyáron is kellemes klímát, erdei környezetet és aktív kikapcsolódási lehetőségeket kínálnak. A Bükk ebből a szempontból Magyarország egyik legerősebb adottságokkal rendelkező térsége.
Benkő Béla, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntartható turizmus nem az utazások korlátozásáról, hanem olyan szolgáltatások kialakításáról szól, amelyek egyszerre csökkentik a környezet terhelését és magasabb színvonalú élményt nyújtanak.
A konferencián bemutatott gyakorlati példák között elhangzott, hogy egyes szállodák helyi termelőktől szerzik be alapanyagaikat, máshol jutalmazzák a napi takarításról vagy törölközőcseréről lemondó vendégeket, több szolgáltató pedig kerékpározásra, kisvasút vagy közösségi közlekedés használatára ösztönzi őket.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a vendégek emlékezetes élményeket keresnek. Ha a fenntartható megoldások ezt erősítik, természetes részévé válnak az utazásnak.
Váradi Zsuzsanna, a Visit Hungary kiemelt vezető szakértője a nemzetközi trendeket ismertetve elmondta: az utazók egyre inkább keresik a helyi történeteket, a természetközeli programokat, a kézműves termékeket, a családi vállalkozásokat és az autentikus élményeket. A csend, a digitális kikapcsolódás, a lassabb utazási forma és a helyi közösségekkel való találkozás sokak számára ugyanolyan fontos lett, mint maga a látnivaló.
A kutatások ugyanakkor azt mutatják: a fenntarthatóság önmagában ritkán dönt egy úti cél kiválasztásáról, a vendégek elsősorban élményeket keresnek.
A siker kulcsa ezért az, hogy a felelős működés magasabb minőségű szolgáltatással párosuljon – emelte ki.
A délelőtti kerekasztalon Borda Krisztina (Hotel Palota Lillafüred), Handó János (Katica Tanya Élményközpont), Litkai Gergely (Mátrai Túraközpont) és Jakubinyi László (Szimbiózis Alapítvány/Baráthegyi Majorság) Várai Zsuzsanna moderálásával arról beszélgettek, hogyan válhat egy turisztikai vállalkozás saját térségének aktív formálójává. Egyetértettek abban, hogy a siker ma már nem kizárólag a vendégéjszakák számán múlik, hanem a helyi beszállítókkal, civil szervezetekkel és közösségekkel kialakított együttműködéseken is. Különösen nagy érdeklődés övezte a Baráthegyi Majorság példáját, ahol fogyatékossággal élő emberek aktív közreműködésével működik a gazdaság és a turisztikai programkínálat – társadalmi felelősségvállalás itt nem külön projekt, hanem a mindennapi működés része.
Helyi termékekre épülő turisztikai kínálat
A délutáni program a helyi termékek szerepét állította középpontba. A kerekasztal-beszélgetésen Poisson-Angeli Barbara (Tati farm to Table), Balogh Barbara (Nomád Hotel, Noszvaj), Makai Gergely (Tokaj Hétszőlő) és Zsolnay Gergely (Hotel Palota Lillafüred) osztotta meg tapasztalatait, Galambos-Parti Regina (Visit Hungary) moderálásával. A résztvevők szerint a helyi bor, kézműves sajt vagy szezonális alapanyagokra épülő menüsor ma már egy desztináció arculatának része. A vendégek egyre nagyobb arányban keresik azokat az élményeket, amelyek valóban az adott tájhoz kötődnek, miközben vásárlásaikkal a helyi gazdaságot is erősítik.
Bózsó Gyula, az Ehető erdő és az Erdei Gasztroexpressz ötlet- és projektgazdája előadásában elmondta: ez a kezdeményezés az erdei természetismeretet, a helyi gasztronómiát és a kisvasutat kapcsolja össze olyan turisztikai élménnyé, amely nemzetközi elismerést is kapott a Green Destinations Story Awards versenyén.
A szakmai nap zárásaként Fekete-Angyal Enikő, a Visit Miskolc ügyvezetője bemutatta a „Miskolc, a Bükk városa” márkastratégiát. A város turizmusfejlesztése ma már következesetesen a Bükk természeti értékeire, az aktív kikapcsolódásra, a helyi élményekre és a fenntartható szemléletre épül. Az Ehető erdő, az Erdei Gasztroexpressz, a Miskolc Titkai élményprogramok vagy a helyi közösségekkel közösen megvalósított fejlesztések ugyanannak a hosszú távú stratégiának a részei.
A konferencia végére egyértelművé vált, hogy a fenntarthatóság ma már nem külön projekt a turizmusban, hanem a versenyképes desztinációk működésének alapja.
(Fotók: Visit Miskolc)
KAPCSOLÓDÓ
Az erdő stand-uposát Miskolcon kell keresni, aki leveleket etetett velünk a Bükkben
Kipróbáltuk a világ legjobb közösségi fenntartható turisztikai kezdeményezése címet elnyert Ehető Erdő élményprogramot.
