A vendéglátás helyzete ma már nem kizárólag vállalkozói kérdés, hanem a turisztikai versenyképesség egyik kulcstényezője – különösen olyan desztinációkban, mint a Balaton, ahol az egész éves működés a tét – írja közleményében a VisitBalaton365 Nkft.

Vendéglátás a reflektorfényben: miért most kellett beavatkozni?

A Gazdasági Kabinet legutóbbi ülésén a turizmus teljesítménye önmagában nem adott okot aggodalomra, a részletek azonban egyértelmű problémát mutattak: miközben a vendégszám és a forgalom nő, az éttermek jövedelmezősége romlik.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint mintegy 9600 étterem működik Magyarországon, amelyek különösen érzékenyek a bérköltségek emelkedésére és az adminisztratív terhekre. A cél ezért kettős: javítani a likviditást és növelni a profitabilitást, miközben folytatódik a szektor kifehérítése.

A bejelentett 100 milliárd forintos csomag nem egyszeri mentőöv, hanem strukturális beavatkozás – országos hatással, de különösen nagy jelentőséggel a vidéki és balatoni vendéglátás számára.

1. Reprezentációs adó: régi adóteher, új logika

Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó elem a reprezentációs adó részleges kivezetése. Az éttermi fogyasztáshoz kapcsolódó költések után az adó árbevétel-arányosan, 1 százalékig, de legfeljebb évi 100 millió forintig megszűnik, visszamenőlegesen, 2026. január 1-jétől.

Fodor Márk, a Zenit Balaton étterem- és szállodavezetője szerint a reprezentációs adó részleges kivezetése teljesen telitalálat: „Ez egy létező piaci szegmens, és meggyőződésem, hogy fehéríti is a vendéglátást. Régóta várt és kért lépés volt a szakma részéről."

A lépés különösen a kkv-szektort erősíti, miközben a céges vendégforgalmat is visszaterelheti a minőségi éttermekbe.

2. Turizmusfejlesztési hozzájárulás: lélegzetvétel a téli hónapokban

2026. február 1-jétől az éttermi vendéglátás esetében a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 4-ről 2 százalékra csökken. Ez különösen a Balaton térségében bír jelentőséggel, ahol az egész éves nyitvatartás a legnagyobb kihívás.

Fodor Márk hangsúlyozza: „A téli hónapokban minden forintra szükség van. A minőségi vendéglátás feltétele az egész éves nyitvatartás, ehhez pedig elengedhetetlenek az ilyen típusú könnyítések."

3. Bérkönnyítés felszolgálási díjjal: munkaerőmegtartás új alapokon

Az intézkedéscsomag egyik legfontosabb eleme a felszolgálási díj adózási logikájának kiterjesztése. Az éttermek árbevételük 20 százalékát fordíthatják bérkifizetésre kedvezményes adózással, a minimálbér feletti rész után szja- és szochomentesen.

Csapody Balázs, a Kistücsök Étterem tulajdonosa szerint ez kulcskérdés: „Nagyon munkaerőigényes a szakmánk. A kollégákat egyre jobban meg kell fizetni, és ehhez kormányzati segítség nélkül nem lett volna lehetőség. Ez tényleg egy nagyon fontos intézkedés."

4. Kedvezményes finanszírozás: új hitel a Kisfaludy-programban

Teljesen új elemként jelenik meg a kedvezményes forgóeszközhitel, amelyet az éttermek a Kisfaludy Turisztikai Hitelközponton keresztül érhetnek el. A konstrukció akár 10 millió forintig igényelhető, és meghatározott feltételek mellett részben vissza nem térítendővé válhat.

Fodor Márk szerint a finanszírozás eddig az egyik legszűkebb keresztmetszet volt: „Nagyon nehéz volt bankot találni, amely finanszírozza a turizmust. Ez a hitelrendszer régen várt lépés, és komoly fejlesztési lehetőségeket nyithat meg."

5. Vendéglátó Kisokos: gyakorlati segítség a mindennapokra

A szabályozási környezetben való eligazodást segíti majd a Vendéglátó Kisokos, amely az adminisztrációtól a napi működésig nyújt gyakorlati útmutatót az éttermeknek. A cél az, hogy a vállalkozók kevesebb időt töltsenek papírmunkával, és többet a vendégekkel.

+1. Papírmentesítés – digitális jövő 2027-re

A csomag utolsó eleme a vendéglátás teljes papírmentesítése, amely 2027-re valósulhat meg. A digitális nyugták, felhőalapú dokumentáció és automatizált rendszerek nemcsak egyszerűsítik a működést, hanem tovább fehérítik a szektort.

Princzinger Péter, a VisitBalaton365 Nkft. ügyvezetője szerint ez a folyamat már elindult az online pénztárgépekkel és számlázó rendszerekkel. „Ez már a valóság, de erre még két lapáttal ráteszünk a DIMOP-programokkal, hiszen a nyolc programból kettő balatoni fókusszal, balatoni fejlesztés valósul meg: a turisztikai desztinációs menedzsment és a Balaton-kártya. Ezek mind hozzá fognak ahhoz járulni, hogy a szektor szereplői, s különösen a vendéglátóhelyek a mostani szintjükhöz képest feljebb lépjenek a digitális érettségben."

Üzenet a szakmának: hallhatóvá vált a vendéglátás hangja

A minisztériumi adatok szerint az éttermek 60 százaléka vidéken működik, így a csomag hatása messze túlmutat a fővároson. A Balaton esetében ez különösen fontos.

Vincze Péter, a Kikötő Étterem, Mérce Mediterranean Bar és Kisbolt Szigliget tulajdonosa szerint: „Jelentősen megkönnyíti a napi működést és a tervezhetőséget – különösen a téli időszakban, ami a Balatonon kulcskérdés. Örülök, hogy a kormány meghallotta a vendéglátósok segélykérését."

A csomag tényleges költségvetési hatása a kormány szerint jóval kisebb lehet a bruttó számoknál, hiszen a kifehéredés és a növekvő fogyasztás többletbevételeket generálhat. 

Ennél azonban talán fontosabb az üzenet. Fodor Márk szavaival: „Az a legfontosabb, hogy átment: a kormány hallja a vendéglátósok szavát. Beértek ezek a kérdések, és meghallották a segélykiáltásunkat."

A következő időszak kérdése már nem az, hogy szükség volt-e a beavatkozásra, hanem az, hogy az intézkedések miként segítik elő a fenntartható, egész éves, minőségi balatoni vendéglátást. A mostani csomag erre minden eddiginél komolyabb esélyt kínál – szögezi le VisitBalaton365 közleményében. 

(Nyitókép: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!