Tavaly év végén 41 852 vendéglátóhely működött Magyarországon, ami jelentős, 18 százalékos visszaesés a 2019. évi több mint 51 ezer egységhez képest; mindez az ágazat jelentős strukturális átalakulását eredményezte az MBH Bank legfrissebb ágazati elemzése szerint.

Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője az elemzésben kifejtette: a járványt követő energiaválság tömeges bezárásokhoz vezetett, ami különösen a kereskedelmi vendéglátóhelyeket érintette. 

Ezen belül az italüzletek, kávézók, valamint a zenés-táncos szórakozóhelyek száma hat év alatt 35 százalékkal csökkent. Az éttermek, büfék és gyorséttermek száma 16 százalékkal, míg a cukrászdáké 8 százalékkal esett.

Kitért arra: Budapesten 2019 és 2025 között 20 százalékkal esett vissza az egységek száma, az utóbbi két évben azonban alig 2 százalékos volt a csökkenés. Szintén 20 százalékos mérséklődés volt az Észak-Alföldön, illetve Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön is. Bár minden régióban csökkent a vendéglátóhelyek száma, a visszaesés a Nyugat-Dunántúlon volt a legmérsékeltebb, 14 százalék.

 

A vállalkozásszám csökkenésével párhuzamosan a vendéglátás reálforgalma 2019 és 2025 között alig 1,4 százalékkal nőtt, ami gyakorlatilag stagnálás, az előzetes adatok alapján 2025-ben a szektor veszteséget termelt. 

A szektor gyengélkedését alátámasztja a Magyar Vendéglátó Ipartestület nemrégiben közreadott statisztikai helyzetjelentése is, amelyből egyebek között kiderül, hogy a vendéglátó üzletek számának csökkenése ismét gyorsult, míg korábban éves szinten (2023 és 2024 vége között) naponta átlagosan 3–4 üzlettel volt kevesebb, addig az elmúlt időszakban ez napi 4–5 üzletre emelkedett.

Az elemző rámutat: a vendéglátás költségszerkezetét döntően az élelmiszerárak, a bérköltségek és az energiaárak határozzák meg. Az élelmiszer-, bér- és energiaköltségek egyidejű emelkedése jelentős költségsokkot okozott a vendéglátó vállalkozások számára. Mindez arra utal, hogy a vendéglátásban megfigyelhető áremelkedés jelentős része költségoldali kényszerekből fakadt.

A magyar vendéglátóipar 2025-ben átalakulási szakaszban volt az adatok alapján. A vendéglátóhelyek számának csökkenése nem ciklikus jelenség, hanem mélyebb strukturális változásokat eredményezett az elemző szerint. A vendéglátás elmúlt éveit árvezérelt alkalmazkodás jellemezte. A szektor teljesítményét a költségnyomás és a visszafogott kereslet határozta meg, emiatt a piaci koncentráció erősödött, és a nem profitábilisan működő szereplők kiszorultak.

 

A várhatóan javuló gazdasági környezet és a fogyasztói bizalom erősödése kedvező alapot teremthet - vélekedett Horti Flóra.

(Nyitókép: 123rf.com)

KAPCSOLÓDÓ

Felgyorsult a hazai vendéglátóhelyek számának csökkenése tavaly

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén is közzétette a vendéglátásról szóló statisztikai helyzetjelentését.