A 2025-ös helyzetjelentésből megismerhető többek között a vendéglátó üzletek számának alakulása összességében és népességarányosan, a vendéglátóhelyi forgalom volumenváltozása, a foglalkoztatási és átlagkereseti adatok, valamint uniós összehasonlításban a vendéglátóhelyi szolgáltatásokra alkalmazható áfakulcsok is. 

A vendéglátó üzletek számának csökkenése ismét gyorsult, míg korábban éves szinten (2023 és 2024 vége között) naponta átlagosan 3–4 üzlettel volt kevesebb, addig az elmúlt időszakban ez napi 4–5 üzletre emelkedett. 

A vendéglátóhelyek száma 2025 végén 41,9 ezer volt, ez a szám az egy évvel korábbihoz képest 1,7 ezerrel, a 2019. évihez mérten 9,5 ezerrel kevesebb.

A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma tavaly 1,4 ezerrel, a munkahelyi vendéglátóhelyeké 278-cal csökkent 2024 végéhez képest. Az üzletbezárások leginkább az italüzleteket, kávézókat és zenés-táncos szórakozóhelyeket, valamint az éttermeket, büféket és gyorséttermeket érintették, legkevésbé pedig a cukrászdákat. 

2025-ben tízezer lakosra 44 vendéglátóhely jutott, kilenccel kevesebb, mint 2019-ben. Népességarányosan a legtöbb vendéglátó üzlet a Balaton körüli vármegyékben (Zala, Veszprém és Somogy) működött (61, 67, illetve 70 darab), a legkevesebb pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyében (26, illetve 31 darab). 

Az előzetes adatok alapján 2025-ben a vendéglátó üzletek bruttó forgalma (2 924 milliárd forint) összehasonlító áron az egy évvel korábbit 0,7 százalékkal, a 2019. évit 1,4 százalékkal haladta meg. A vendéglátóhelyi forgalom 89 százalékát adó kereskedelmi vendéglátás volumene 0,3 százalékkal kisebb, a munkahelyi vendéglátásé 18 százalékkal nagyobb volt, mint 2019-ben.

A 2024-es szatellitszámlák alapján a turizmusban 441 ezer főt foglalkoztattak, akiknek a 30 százaléka dolgozott a vendéglátásban. 2025-ben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén – TEÁOR’08 szerint – 167 ezer főt foglalkoztattak, ami az előző évihez képest 13,6 ezerrel, a járvány előtti, 2019. évihez (195,3 ezer) viszonyítva 28,3 ezerrel volt kevesebb. 

Az üres álláshelyek száma és aránya kismértékben nőtt 2025 végén, ezzel a munkaerőhiány is enyhén emelkedett az ágazatban. 

A vendéglátás területén – TEÁOR’25 szerint – a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 420 ezer forint (kedvezményekkel nettó 294 ezer forint) volt 2025-ben, és 9,0 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Ugyanakkor a vendéglátásban dolgozók átlagkeresete továbbra is az egyik legalacsonyabb volt az ágazatok között, a nemzetgazdasági átlag 60 százalékának felelt meg – mutat rá az MVI. 
 

Uniós összehasonlításban kedvező a magyar éttermi áfakulcs

A jelentés kitér arra is, hogy az Európai Unióban – Dánia és Hollandia kivételével – kedvezményes áfakulcsot alkalmaznak a szálláshely-szolgáltatásra, 21 tagállamban pedig a vendéglátásra (jellemzően az étel- és az alkoholmentes italforgalomra). Magyarországon az éttermi vendéglátásra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs az EU-ban a második, a turizmusfejlesztési hozzájárulással együtt pedig az ötödik legalacsonyabb. Ugyanakkor az áfakulcsok alkalmazását érintő hazai szabályozás egyszerűsítésére, illetve kiterjesztésére továbbra sem került sor – jegyzi meg az MVI. 

A vendéglátásról szóló 2025. évi helyzetjelentés – amelyet a korábbi évekhez hasonlóan Zerényi Károly, az MVI elnöki tanácsadója készített – elérhető a szövetség honlapján, az alábbi linkre kattintva.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!