A „másik Velence” csendes, és alig van benne turista

Erre buzdítja a világ minden részéről Itáliába érkező turistákat az egyik, az olaszországi turisztikai marketinggel foglalkozó magazin is.

A kisváros akár Velence miniatűr változatának is tekinthető, valójában egy halászkikötő a nagy lagúna déli végén, a lagúnák ikonikus városától pár kilométerre délre. Közúton is meg lehet közelíteni, de érdemesebb vízen, összekötve a Pellestrina szigetére tett látogatással, ahol a vízibusz útközben megáll Chioggiánál.

Chioggia olyan, mintha Velence miniatűr változata lenne

Fotó: Wikipedia

A legfontosabb különbség Velence és Chioggia között, hogy utóbbiban a csatornák mellett utcákat is kialakítottak. Bár a forgalmas Corso del Popolo főutcában, amely a festői régi halpiac mellett halad, a csatornák dominálnak. A színes házacskák sorát keskeny sétányok szakítják meg.

A fő látnivaló az 1110-ban épített székesegyház, amelyet aztán többször átépítettek – írja az italymagazine.com. A Corso del Popolo végén horgonyoznak a színes vitorlákkal díszített, hagyományos halászhajók.

A Corso del Popolo Chioggiában

Fotó: Wikimedia Commons

A település híres halászatáról, ami itt több ezer éves iparág, valamint speciális technikával vert csipkéiről, illetve érdekes gasztronómiájáról, amelyet a halak mellett az itt termelt zöldségfajták jellemeznek.

A cékla, a radicchio és a sütőtök különféle helyi fajtáit akkor érdemes leginkább megkóstolni, amikor szezonjuk van. A kulináriában elsősorban a haléttermek dominálnak. Érdemes előre asztalt foglalni, mert nem annyira fejlett a vendéglátós infrastruktúra, mint például Velencében.

Csend van, már amennyire egy olasz városban ez lehetséges, a turisták nem lépnek egymás sarkába, sőt, külön idegenforgalmi adót sem kell fizetni.Korábban megírtuk, hogy Velence jövő nyártól belépőt szed a turistáktól.

Chioggiaban a helyi önkormányzat rendeletei a csendet tényleg komolyan veszik: nem ajánlott délután hangosan bömböltetni a rádiót, és vigyázni kell a tisztaságra. Az árusok tevékenységét is korlátozzák.

Pellestrina szigetén mintha megállt volna az idő

Fotó: Wikipedia

Ha már erre jár valaki, érdemes vaporettóval felfedezni a keskeny Pellestrina szigetet. Az ugyanezen nevet viselő kis halászfaluban mintha megállt volna az idő: az emberek üldögélnek  a házaik előtt és javítják a hálójukat, vagy éppen a hajóikat hozzák rendbe, esetleg kagylókat szedegetnek a tengerfenékről. A halászok egy része közvetlenül a háborgó tenger mellé építi házacskáit. A nők csipkét varrnak az ajtóba telepedve, de nem elsősorban azért, hogy eladják a turistáknak, hanem hogy folytassák a hagyományt.

Pellestrinában nincs is szálloda, de néhány házikó kiadó, mindegyikhez saját evezős csónak tartozik – ez a fajta kikapcsolódás különösen a fiatal családok körében népszerű.