Drága lehet a sötétség Budapesten

Több fórum is beszámolt arról, hogy a főváros vezetése egy sor – az energiaválság miatt kényszerű és érthető – takarékossági intézkedést tervez. A Telex beszámolója idézi Tüttő Kata főpolgármester-helyettest, aki a Budapest Energiacsúcs elnevezésű rendezvényen azt mondta, hogy „a díszvilágítás ésszerű rövidítése érdemi megtakarítást hozhat a fővárosnak – ez négynapnyi közvilágításnak megfelelő energiát jelent."

Információink szerint a zordabb hónapokban 22 órakor, a meleg évszakokban 23 órakor kapcsolnák le a díszvilágítást. Kérdés, ez a lépés nem okoz-e nagyobb kárt, mint amennyi hasznot hoz?

Négynapnyi közvilágítási költség, másként kifejezve az éves közvilágítási költség 1%-át lehet megspórolni azon, ha a késő esti órákban Budapest egy sötét, szomorú város képét mutatja. Megéri? A díszvilágítás ugyanis nem önmagáért való, hanem része a főváros imázsának, egyike a vonzó attrakcióknak.Idősebbek, velem együtt emlékezhetnek arra, milyen lehangoló látványt nyújtott a 70-es években a sötét budai Vár, a Lánchíd vagy az Erzsébet híd. De arra is emlékezhetünk, hogy az akkori politikai vezetés nem is titkolta, a költségeket tudná fizetni, de példát akar mutatni az állampolgároknak takarékosságból. Ennek már-már tragikomikus következménye volt, amikor a Budapesten vendégeskedő Elizabeth Taylor születésnapján sem voltak hajlandók felkapcsolni a díszvilágítást, még teljes térítés ellenében sem.

Kérdés, hogy nem csökkenne-e Budapest turisztikai vonzereje a díszvilágítás korlátozásával

Fotó: 123rf.com

Nem titkoltan most is a példamutató takarékosság szándéka vezérli a főváros vezetőit. Ezzel a gesztussal is rá akarják ébreszteni az embereket az energiatakarékosság fontosságára. Kérdés, hogy a budapestieknek, vagy a turistáknak lesz-e feltűnőbb ez a lépés? Kérdés, hogy emiatt csökkenhet-e a város vonzereje, s egyúttal a turisztikai bevétele is? Utóbbiról nehéz pontos adatot mondani, de annyit tudunk (a KSH-adatokból), hogy az utolsó válságmentes évben, 2019-ben a fővárosi szállodáknak mintegy 170 milliárd forint szállásdíj bevétele keletkezett. Nyugodtan feltételezhetjük, hogy a turisták ugyanennyit elköltöttek rövidtávú lakásbérlésre, étkezésre, szórakozásra, fürdőbe járásra stb. Tehát mintegy 340 milliárd forintnyi turisztikai bevétel egy része kerülhet veszélybe, cserébe a 4 napi közvilágítás mintegy 125 millió forintos összegéért. (A publikus adatok szerint a főváros közvilágítása éves szinten 87 millió kwh-t, 4 napra tehát 953 ezer kwh-t igényel a jelenlegi, 130 Ft/kw körüli bruttó áron). A 340 milliárdnak az egy százaléka is jóval több, mint a megtakarítható 125 millió...

A 70-es évekkel való összevetés persze igazságtalan, ha másért nem, azért, mert ma nyilván ebben a kérdésben sem lehet egységes a kormány és a fővárosi önkormányzat véleménye. Mindenesetre érdekes helyzet is előállhat azzal, hogy a jelentős attrakciók közül a budai Vár és az Operaház díszvilágítása nem önkormányzati hatáskör, akkor sem, ha jelenleg – egy szerződés alapján – a BDK, tehát a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. kapcsolja fel- és le ezeknek a díszvilágítását is...