Extra szűz olívaolajjal kenegetett tengeri sügér és Nini Gergely fényesre fogdosott nagylábujja

Bár a magyarok többsége a Kvarner-öböl térségét és az Isztriát részesíti előnyben horvátországi nyaralása során, Dalmácia központja, Split is ideális választás lehet az üdüléshez vagy akár egy hosszú hétvégére.

Split tengerparti sétánya, a Riva, mögötte Diocletianus palotájának egykori falai

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

A Regiojet közvetlen vasúti járatáról leszállva rögtön a történelmi városközpontban találjuk magunkat, amely jelentős részben az i. sz. 300 körül Diocletianus római császár által emelt palotából nőtte ki magát. A közeli Salona (horvátul Solun) településen, az akkori Dalmácia provincia székhelyén született császár a római intrikákba belefáradva épített ezen a félszigeten, egy akkor még lakatlan területen hatalmas, erődszerű palotát. Az épület tenger felé eső része volt a császár lakóhelye, míg a hegyekre néző blokkokban az őrség tagjait helyezték el.

Szolid jacht a Riván, tetején helikopter

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

A palotából lett város

A palotát a későbbi avar és szláv támadások erősen megrongálták, de soha nem vált lakatlanná, a környék lakosai az alagsorba és falai közé menekültek. Később egyre több lakóház épült a falakra és korábban üresen hagyott területekre.

A korábbi épületek funkcióváltására jó példa Jupiter egykori temploma, amely később Diocletianus mauzóleumaként szolgált, ma pedig a város védőszentjéről elnevezett Szent Dujmo katedrális található falai között. Említést érdemel a templom mellé emelt román stílusú harangtorony és a bejáratát őrző szfinx, amely – akárcsak a teret körülvevő falakba beépített hatalmas márványoszlopok – a császár egyiptomi hódításaiból került ide.

A Szent Dujmo katedrális

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Felsorolni is nehéz, hány korszak építészeti emlékeivel találkozhatunk a városban, a legkülönlegesebb érzés azonban mégis egy kávét meginni vagy egy ebédet elfogyasztani az évszázados falak között megbúvó apró terek egyikén. Hogy miért ilyen szűkek az utcák és tenyérnyiek a terek az óvárosban, annak egyszerű a magyarázata: a támadók elleni védekezés mellett így lehet hűvösen tartani a házakat.

A belváros nevezetessége még a X. században élt Nini Gergely (Ninski Grgur) püspök hét méter magas szobra, amelyet a Splithez több szállal kötődő szobrász, Ivan Mestrovic készített. A monumentális alkotás egyik nagylábujját fényesre koptatták már az erre járók, ugyanis annak érintése a helyiek szerint szerencsét hoz.

Mestrovic Nini Grgur-szobra, nagylábujja fényesre fogdosva

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Split – annak ellenére, hogy Horvátország második legnagyobb városa kétszázezer lakosával – gyalogszerrel fedezhető fel a legkönnyebben. Az óváros legtöbb utcájából kitiltották a járműveket, így még ideálisabb körülmények között tudunk andalogni.

Mit együnk?

Ha megéheztünk, úton-útfélen éttermekbe és vendéglőkbe (konoba) ütközünk. Ha már itt járunk, válasszunk valami halas fogást, például roston sült tengeri sügért vagy tintahalat. Nem okoznak csalódást a különféle előételeket felvonultató tálak, amelyek elmaradhatatlan tartozéka a tengeri szélben szárított – ideális esetben drnisi – sonka, valamilyen érlelt keménysajt, többféle zöldséges, sült padlizsános, sült paprikás kencefice és a friss kenyér. A spliti vitorláskikötőben található Zrno Soli étterem jó választás lehet a dalmáciai gasztronómiával való ismerkedésre.

A belvárostól 20 perces sétára található a Marjan kilátópont, ahonnan különösen napkelte idején vagy napnyugtakor készíthetünk emlékezetes felvételeket a városról.

Split azok számára is ideális úti cél, akik kíváncsiak a dalmát szigetekre. A kompkikötőből egyórás hajózással érjük el a legközelebbi szigetet, Bracot, de a távolabb fekvő Soltára, Hvarra és Korculára is áthajózhatunk.

Azt azért vegyük figyelembe, hogy egynapos kirándulást csak Bracra tervezzünk a menetidő miatt.

A supetari kikötő

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Brac: csodastrand és olajütő

Brac szigetén a komp a Szent Péterről elnevezett, hangulatos Supetarban köt ki. A kisvárost rövid sétával felfedezhetjük, a hely nevezetessége például Teréz anya szobra, utána azonban érdemes felfedezőkörutat tenni a szigeten. Ott van például a sziget közepén fekvő Skrip, a legrégebbi lakott település. A csendes faluban található olívamúzeumban (Muzej Uja) nemcsak egy fából készült, százéves olajbogyóprést láthatunk – Cukrov gazda elmondása szerint az ősei egy ház árát adták érte Triesztben –, hanem meg is kóstolhatjuk a hidegen préselt, összetéveszthetetlen ízű extra szűz olívaolajat,illetve az olajbogyóból és más helyi terményekből készült különféle finomságokat.

Ízesített krémek olajbogyóból, helyi lekvárok és más finomságok a skripi Olajmúzeumban

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

A finom falatok mellé hasznos információkat is kapunk a mai napig olajütéssel foglalkozó család tagjaitól. Megtudjuk például, hogy az első préseléssel hidegen kinyert olaj miért különb a meleg vízzel átmosott és utána különválasztott második adagtól: hő hatására a vitaminok és jótékony ásványi anyagok egy része elbomlik, ezért egészségre előnyös hatásokkal már csak korlátozottan rendelkezik.

Bármennyire is jólesik elidőzni a régi olajprés előtti padokon bort kortyolgatva, indulni kell tovább, mert a sziget számtalan további meglepetést tartogat.

Ott van például Brac legmagasabb pontja, a 790 méter magas Vidova Gora, ahonnan gyönyörű panoráma tárul elénk nemcsak Bracra, hanem a környező szigetekre, valamint a szárazföldön a Velebit csúcsaira és a tengerpartra.

Kilátás a sziget legmagasabb pontjáról

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Innen mutat a legjobban a sziget legendás strandja, a Zlanti rat, vagyis az Arany-fok, amelyet a főszezonban messze földről is tömegek keresnek fel. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a fentről sárga homokosnak tűnő strand valójában aprókavicsos, ezt nem árt tudni indulás előtt.

Zlanti rat

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Egy kiadós strandolás után mi eshet jobban, mint egy kiadós ebéd mondjuk a Donji Humac településen található Kopacina étteremben. A hely specialitása a roston sült bárány, amely a nyitott tűzhelyen készül és frissen darabolva kerül a vendég tányérjára. Egy-két pohár vörösborral lekísérve az igazi.

Itt még a nyárson forgott a bárány, pár perc múlva már az asztalunkon volt

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Uszkókok nyomában

Rövid spliti tartózkodásunk harmadik napján a szárazföld belseje felé tettünk egy kirándulást a várostól csupán hét kilométerre fekvő klisszai erődhöz. Az erődítmény évszázadok óta őrzi a Splitbe vezető fő közlekedési utat, a történelem folyamán számtalanszor próbálták elfoglalni, de fegyverrel soha nem sikerült bevenni. Az erőd egyetlen gyenge pontja, hogy nincs kútja, ezért a védők utánpótlását elvágva sikerült csak elfoglalniuk a törököknek.

A klisszai erőd

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

A jelentős részben már felújított, de most is restaurálás alatt álló várban interaktív kiállítás mutatja be a török ellen hadakozó egykori dalmát parasztkatonák, az uszkókok öltözékét, fegyvereit, szokásait.

Hogy még közelebb hozzák a vendégekhez a múltat, két uszkók ruhába öltözött harcos vezeti végig a vendégeket a vár területén, a program részeként pedig az íjászkodás rejtelmeibe is beavatják az érdeklődőket.

Az erőd fontos magyar vonatkozással is bír: ide menekült családjával a tatárok elől IV. Béla király, mielőtt továbbment volna Trogirba. Miután a tatárok nem tudták bevenni a klisszai erődöt, IV. Béla visszatért ide, két lánya itt halt meg kolerában. A hercegnők a spliti Szent Dujma székesegyház bejárata fölötti szarkofágban vannak eltemetve.

A Stella Croatica csodás kertjében megismerhetjük a mediterrán növényvilágot

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Az erőd tőszomszédságában található egy vadonatúj, jelentős európai uniós támogatással megvalósított komplexum, a Stella Croatica elnevezésű etno-agro park. Ez nem más, mint egy mini botanikus kert, olívamúzeum, ajándékbolt, kézműves cukrászat és hagyományos falusi étterem együttese, ahol néhány órát kellemesen eltölthet az ember.

A projekt minőségi megvalósításának azért ára van: a bolti árak inkább a tengerjáró hajók utasainak az igényszintjéhez vannak igazítva, mintsem a magyar átlagkeresetekhez.

Köszönjük a meghívást a Horvát Idegenforgalmi Közösségnek, a Regiojetnek, valamint a Continental Railway Solutionnek!