A kormány nyitott a további áfacsökkentésre

Bár 2010 óta minden turisztikai mutató folyamatost növekedést mutat, nemzetközi összehasonlításban gyengén szerepel a magyar turizmus – szögezte le a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által március 23-án szervezett Turizmus konferencián, a Larus Rendezvényközpontban. Mint Guller Zoltán fogalmazott, hiába nőnek a forgalmi adatok, ha a szektor alacsony jövedelmezőséggel, súlyos munkaerőhiánnyal és képzési problémákkal küzd, akkor nem lehet elérni a kitűzött célt, amit a MTÜ vállalt, jelesül azt, hogy a turizmus két év alatt megduplázza teljesítményét.

Kijelentette, hogy a kormányzat áfacsökkentésre és jogszabályi könnyítésekre is nyitott, ugyanakkor partnerséget, együttgondolkodást kért a szakmától három kiemelt feladat megoldásában. Az egyik a bérhelyzet rendezése: jövőre meg kell duplázni a turisztikai iparág átlagbérért, ami mindössze nettó 103 ezer forint volt 2015-ben a KSH kimutatása szerint. Továbbá 2018. január 1-jétől szeretnék bevezetni, hogy valamennyi szálláshelyen olyan szoftver fusson, ami be van kötve az adóhatósághoz a nagyobb kontroll érdekében. Harmadrészt pedig azt várják, hogy a turisztikai szakma szereplői anyagilag is járuljanak hozzá az országmárka építéséhez – sorolta Guller Zoltán.

Guller Zoltán nyitó előadását hallgatják a Századvég konferenciáján

Fotó: turizmus.com

Paradigmaváltásra, globális és komplex átalakításra van szükség a turizmusban, amire most többek között az teremt lehetőséget, hogy a kormányzat soha nem látott forrásokat tud fordítani az ágazatra – tette hozzá. A területi operatív programokban turisztikai fejlesztésekre 120 milliárd forint áll rendelkezésre a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban, és a Modern városok programban is szerepelnek turisztikai projektek.

Hangsúlyozta, hogy az egy éve létrejött MTÜ-ben koncentrálódik most minden, a turizmus állami irányításával kapcsolatos feladat, s új irány a desztinációs gondolkodás. Az eddig nevesített kiemelt turisztikai fejlesztési térségek közül a Balaton 360 milliárd, Sopron-Fertő 60 milliárd, a Tokaj, Felső-Tisza és a Nyírség alkotta térség 100 milliárd forintot kap. Még ebben a fél évben a Dunakanyart, Budapestet, valamint Debrecent, Hortobágyot és a Tisza-tavat nyilváníthatja kiemelt térséggé a kormányzat és rendelhet melléjük hasonló nagyságrendű támogatásokat.

A következő időszak feladata az országmárka kidolgozása, a MTÜ ősszel tervezi bemutatni az új rövid, közép- és hosszú távú turisztikai stratégiát.

A vezérigazgató szólt arról is, hogy idén közel tízszer annyi pénzt fordítanak turisztikai kampányokra, mint 2016-ban, s ezzel az összeggel – amelynek nagyságát konkrétan nem jelölte meg –Magyarország a világon ilyen célra legtöbbet költő top 3-5 ország között lesz. A külföldi piacokon hazánkat a „Time for Hugary" szlogennel népszerűsítik, belföldön utazók számára pedig a „Magyarország. Jó itt." az új üzenet.

Az MSZÉSZ fő célja az áfacsökkentés

Örvendetes, hogy a kormány kész további áfacsökkentésre a turisztikai ágazatban, a béremeléssel párhuzamosan – kommentált szerkesztőségünknek Guller Zoltán kijelentéseit Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége frissen megválasztott elnöke. Emlékeztetett rá, hogy az MSZÉSZ-nek 2013/14 óta legfontosabb lobbicélja a szállodai áfa csökkentése, s a megtakarításból elsődlegesen az alacsony bérszínvonalat szeretnék emelni, ami jelenleg a nemzetgazdasági átlag 60-70 százaléka között mozog. Ezzel tudnák visszafordítani az iparág folyamatosan romló munkaerő-megtartó képességét – mondta az elnök.

A konferencián szó esett a turisztikai szektor bérkilátásairól, a fesztiválturizmusról, valamint Tokaj-Hegyalja fejlesztési terveiről is.