NTAK 2020: az MTÜ turisztikai trendriportja az átalakuló piacról

A szálláshely-szolgáltatói piac digitalizálásának eredményeként immár pontos és naprakész adatokkal rendelkezünk a hazai szálláshely szektorról. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) működésének első 12 hónapja egybeesett a turizmus történetének legnehezebb évével, a rendszer ugyanakkor segítette a turisztikai ágazat válságkezelését, hiszen pontosan tudtuk követni a tavaszi drámai visszaesést, majd a nyári kimagasló teljesítményt – írta éves jelentésében az MTÜ.

Napi adatszolgáltatás az NTAK-ban

Jelenleg Magyarországon 38 ezer szálláshely működik, melyek mindegyike használ szálláshelykezelő szoftvert. A rendszernek köszönhetően pontos rálátás nyílik minden szálláshelytípusra, és az eddigi havi vagy évi egyszeri, önbevalláson alapuló statisztikai adatszolgáltatással szemben már minden hazai szálláshely naponta küld statisztikai adatot az NTAK-ba.

A kereskedelmi szálláshelyek – szállodák, panziók, kempingek, üdülőháztelepek és közösségi szálláshelyek – mellett immár az egyéb és magánszálláshelyek is sikeresen csatlakoztak az új adatszolgáltatási rendszerhez.

Az NTAK küldetése, hogy egy platform alatt gyűjtse össze, és tegye értelmezhetővé, elemezhetővé az összes szálláshely-szolgáltató statisztikai adatait, hiszen ezek jelentik a jövő adatvezérelt turizmusirányításának az alapját.

2020 márciusáig úgy tűnt, ez lesz a legjobb év a magyar turizmus történetében, hiszen 43 millió vendégéjszakával rekordévet zárt az ágazat 2019-ben, és még az év első két hónapja is kiemelkedő számokat produkált. A koronavírus-járvány azonban márciustól 60 nap alatt derékba törte a magyar turizmust, és gyakorlatilag a nullára esett vissza a forgalom, veszélybe sodorva százezrek megélhetését.

Megváltozott utazási szokások

Az MTÜ megbízásából a Századvég Politikai Iskola Alapítvány április 8-tól kezdődően heti rendszerességgel mérte a magyar lakosság utazási hajlandóságát, amelyből kitűnik, hogy a járvány hatására az utazási szokásokban jelentős változás következett be 2020-ban.

A korlátozások feloldásával a nyári időszakban robbanásszerűen indult be a belföldi turizmus. Míg a nyár kezdeti időszakában a kutatásban megkérdezettek 53%-a vett részt belföldi utazáson, ez az arány az őszi időszakra 67%-ra növekedett. Ennek oka, hogy sokan a külföldi desztinációk helyett belföldi utazást választottak, így nőtt a belföldi turizmusba bekapcsolódók aránya. Ez idő alatt a külföldi utazások aránya nem változott (29%), ami ugyancsak a belföldi úti célok népszerűségét mutatja.

A megváltozott körülmények miatt a lakosság utazási szokásai tudatosabbá váltak: 70% volt azok aránya, akik a biztonságosabbnak vélt belföldi utakat preferálták. Hasonló volt azok aránya is, akik a külföldi utazás során figyelembe vették azt, hogy az adott országban hogyan alakul a koronavírus megbetegedések száma. A megváltozott körülmények miatt a lakosság harmadára volt jellemző, hogy utazási döntései során inkább kivárt, és az utazáshoz közelebbi időpontban foglalt, amely a foglalási idő rövidülésével járt együtt.

Az utazások célja az aktív szabadidős tevékenységre, a fürdőszolgáltatások igénybevételére, illetve a városlátogatásokra irányult 2020-ban. Az úti cél kiválasztása során a saját anyagi helyzet (61%), az úti cél élményígérete (42%), illetve az adott évszak (36%) volt a három legfontosabb döntéshozatali tényező.

A biztonság volt a legfontosabb

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ 2020-as összesített adatai alapján 8 millió vendég 22,7 millió vendégéjszakát töltött el a magyarországi szálláshelyeken, a vendégek 79%-a belföldi volt. Míg a teljes időszakra vonatkozóan vidéken a belföldi vendégek voltak többségben (87%), addig Budapesten a külföldiek (68%). A belföldi vendégek száma 2020-ban a 2019. évinek 73%-át, a belföldi vendégéjszakák száma a 2019. évi 78%-át érte el. 2020. évben a külföldi vendégek száma a 2019. évi érték 22%-át, a külföldi vendégéjszakák száma a 2019. évi 27%-át érte el.

A havi vendégszámok összehasonlításakor egyértelműen megmutatkozik a járvány okozta tavaszi és őszi visszaesés hatása. Főként a külföldi vendégek számának jelentős visszaesése miatt még a 2020. júniusi vendégszám is elmaradt a 2019. júniusi értéktől, ugyanakkor a júliusi és az augusztusi belföldi vendégszám jelentősen meghaladta az egy évvel korábbi értékeket; "a belföld lett az új külföld".

Júliusban és augusztusban a belföldi vendégszám jelentősen meghaladta az egy évvel korábbi értékeket

Fotó: MTÜ

Az előzetes felmérésekkel összhangban beigazolódott, hogy a hazai utazók a biztonságra helyezik a legnagyobb hangsúlyt, így az egyéb és magánszálláshelyek szerepe felértékelődött. Ennek megfelelően a szálláshelyek közül a szállodák, valamint az egyéb és magánszálláshelyek voltak a legnépszerűbbek. Az összes vendégéjszaka 41%, illetve 39%-át töltötték el itt az utazók, további 7%-ot panziókban, 5%-ot közösségi szálláshelyeken és kempingekben. A szállodák 3,8 millió vendéget és 9,4 millió vendégéjszakát regisztráltak.

A főszezon legnagyobb nyertesei az egyéb és magánszálláshelyek voltak

Fotó: MTÜ

Az összesített adatok alapján a budapesti szálláshelyeken 1,2 millió vendég szállt meg, és 3,8 millió volt a vendégéjszakák száma. A külföldieknek leginkább kitett Budapesten az év első három hónapjában a megszálló vendégek több mint 80%-a még külföldi volt, ezt követően azonban már csak júliusban és augusztusban volt több külföldi, mint belföldi vendég. Az év utolsó négy hónapjában a fővárosban megszálló összes utazó 70%-a hazai volt, az eltöltött vendégéjszakák 60%-a szintén belföldiektől származott.

A tavaszi és őszi korlátozások alatt jelentős mértékben csökkent a vendégek száma

Fotó: MTÜ

A tavaszi és őszi korlátozások hatására megfigyelhető, hogy jelentős mértékben csökkent a vendégek száma és ezzel egy időben nőtt a tartózkodási idő hossza – a tavaszi és őszi hónapokban egyaránt –, amely az üzleti célú utazók, valamint az oktatási célból a fővárosban tartózkodók túlsúlyának következménye.

A Balaton térsége volt a legnépszerűbb

2020-ban a vidéki szálláshelyeken 6,8 millió vendég szállt meg, akik 18,9 millió vendégéjszakát töltöttek el. A turisztikai térségek közül a Balaton térsége (27%), a Mátra—Bükk (9%), valamint Debrecen és térsége és a Budapest környéke (6%) turisztikai térségek voltak a leglátogatottabbak. A belföldi vendégek magasan a legtöbb vendégéjszakát a Balaton térség (31%) szálláshelyein töltötték el, ezt követte a Mátra—Bükk (10%), valamint Budapest, Debrecen és térsége és a Budapest környéke (7%) térségek.

A külföldiek körében Budapest volt a legkedveltebb célpont, az összes külföldi vendégéjszaka 44%-át a fővárosban töltötték el. Ezt követően a Balaton (17%), Debrecen és térsége (6%), valamint Bük–Sárvár és Budapest környéke (5%) voltak a leglátogatottabbak a külföldi vendégéjszaka számok alapján.

Július kivételével, amikor Siófok volt a legnépszerűbb, a többi hónapban Budapesten töltötték el a legtöbb vendégéjszakát

Fotó: MTÜ

2020-ban a közel 23 millió vendégéjszaka 37%-a a leglátogatottabb 10 településen realizálódott. Július kivételével a többi hónapban Budapesten töltötték el a legtöbb vendégéjszakát (júliusban Siófok állt az első helyen). A teljes évet tekintve a fővárost Siófok, Hajdúszoboszló, Balatonfüred és Hévíz követte. A top10 településben ezek mellett helyet kapott Zalakaros, Eger, Gyula, Debrecen és Bük. A fővárost kivéve az összes vizsgált városban a belföldi vendégéjszakák domináltak (átlagosan 79%), a legtöbb külföldi vendégéjszakák Budapestet követően Hévízen, Siófokon, Hajdúszoboszlón és Debrecenben töltötték el.

2020-ban 1,7 millió külföldi vendég érkezett hazánkba, a 2019. évi 7,8 millió külföldi vendéggel szemben.A Balaton térség volt a legnépszerűbb úti cél az év szinte minden hónapjában az ott eltöltött vendégéjszakák száma alapján, kivételt képezett ez alól április és december, amikor a legkevesebb turista tartózkodott az országban és a turisztikai térségek közül Budapest környéke megelőzte a Balatont.A nyári főszezonban, júliusban és augusztusban az ország összes szálláshelyén realizált vendégéjszakaszám 41%-át Balaton térségi szálláshelyeken töltötték el. A térség szálláshelyeire tavaly 2 millió vendég érkezett, akik 6,2 millió vendégéjszakát töltöttek el. A vendégéjszakák 44%-a egyéb és magánszálláshelyeken, míg 37%-a szállodákban, további 10%-a kempingekben került eltöltésre.

A térségben egész évben a belföldi vendégek domináltak, az összes vendégéjszaka 85%-át magyarok adták. A belföldi vendégek legkedveltebb települései az eltöltött vendégéjszaka szám szerinti sorrendben Siófok, Balatonfüred, Zalakaros, Hévíz és Balatonlelle voltak.

A térségben megszállt vendégek átlagéletkora 37 év volt. A hazai vendégek átlagéletkora 36 év volt, a németeké, ahonnan a legtöbb külföldi érkezett, ennél magasabb, 41 év. Az egyes hónapokat vizsgálva a nyári főszezonban (július-augusztus) volt a legalacsonyabb a vendégek átlagéletkora, 34 év, a legmagasabb pedig márciusban, 43 év.

SZÉP-kártya: növekvő összeg és adókedvezmény

A kormány 2020 áprilisában a gazdaságvédelmi akcióterv keretében számos intézkedésről döntött a Széchenyi Pihenő Kártya konstrukcióval kapcsolatban.

A legfontosabb változás a SZÉP-kártya juttatásként adható éves összeg – piaci munkáltatók esetén 450 ezer forintról 800 ezer forintra, költségvetési szervek esetén 250 ezer forintról 400 ezer forintra – emelése, és mentesítése a – 2020. május-júniusban 17,5%, július 1-jétől 15%-os – szociális hozzájárulási adó alól.

Bár a juttatások kifizetése és a turisztikai költések is időben eltolva jelentkeztek, általánosságban elmondható, hogy a SZÉP-kártya hozzájárult a turizmusban jelentkező válság enyhítéséhez és jelentős szerepe volt a belföldi turizmus újraindulásában.

2020-ban a 2019-es évi összegnél 17,4%-kal több, összesen 285 milliárd forint került jóváírásra a SZÉP-kártyákra. A szálláshely alszámlára feltöltött összeg (51 Mrd Ft) 2,3%-kal; a szabadidő alszámlára töltött összeg (28 Mrd Ft) 11,6%-kal, a vendéglátás alszámlára került összeg (206 Mrd Ft) pedig 22,7%-kal volt magasabb, mint 2019-ben.

A Széchenyi Pihenő Kártyákról elköltött teljes összeg meghaladta a 234 milliárd forintot, ami 23%-kal több, mint a 2019-es éves költés. A szálláshely alszámláról 10,7%-kal, a szabadidő alszámláról 18,7%-kal, a vendéglátásról pedig 26,3%-kal többet költöttek összesen 2020-ban 2019-hez képest. A teljes SZÉP-kártya-kiadás 15%-a (36 Mrd Ft) a szálláshely, 9%-a (20 Mrd Ft) a szabadidő, 76%-a (179 Mrd Ft) pedig a vendéglátás alszámláról történt.

A SZÉP-kártyákról 23%-kal többet költöttek 2020-ban, mint 2019-ben

Fotó: MTÜ

A tavaszi korlátozások után a júniusi jóváírások összege jelentős mértékben, 21,4 milliárd forinttal meghaladta az előző év júniusi összeget, mivel a korábban felfüggesztett jóváírásokat több munkáltató visszamenőleg kifizette. Júliustól kezdve a jóváírások a tavalyihoz hasonló szintre kerültek.

A belföldi turizmus újraindulása után a nyári SZÉP-kártya-költések jelentősen meghaladták a 2019 azonos időszakában mért kiadásokat: júniusban 5 milliárd forinttal (+26%), júliusban 11 milliárd forinttal (+44%), augusztusban pedig 12 milliárd forinttal (+46%) több költés realizálódott a SZÉP-kártyákról, mint 2019. azonos hónapjában.

A megnövekedett Széchenyi Pihenő Kártya-juttatások jelentősen hozzájárultak az erős nyári belföldi szezonhoz, egyes csoportok esetén a keresletet a minőségi szolgáltatások, magasabb kategóriájú szállások felé tolta.

Összesített adatok (nagyításhoz kattintson a képre!)

Fotó: MTÜ

Kormányzati lépések a turizmus megsegítésére

A 2020-as turisztikai forgalom elemzése mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség közleményében emlékeztet: a járvány tavaszi kitörésekor a kormány azonnali lépéseket tett, és célzott gazdaságvédelmi intézkedéscsomagról döntött, amelyek hatására, illetve a szakma fegyelmezett és rugalmas hozzáállásának köszönhetően a munkahelyek nagy része megmaradt.

Hozzátették: 2020-ban a legfontosabb cél a turizmus-vendéglátásban működő vállalkozások életben tartása és a munkahelyek megmentése, a szakemberek pályán tartása volt  A gazdaság újraindításában a stratégiai jelentőségű turisztikai szektor óriási szerephez jut, az ágazat támogatása, a vállalkozások helyzetének könnyítése nemzeti érdek. A magyar kormány turizmust érintő támogatása 2020-ban összességében meghaladta a 800 milliárd forintot, ami több, mint 2 milliárd euró. Ez európai szinten is kiemelkedő – hangsúlyozza az MTÜ.

A válság egyben lehetőség is a fejlődésre. Az ágazatban az elmúlt év során olyan változások történtek, amelyek segítik a szektort, hogy felkészülten, még biztonságosabban, és magasabb minőségben szolgálja ki a járvány után újrainduló turizmust, és Magyarország desztinációi 2021-ben megújulva és megerősödve vegyék fel a versenyt az európai nagyvárosokkal – fogalmaztak a közleményben.