7 kérdés Baldauf Csabához, az MSZÉSZ új elnökjelöltjéhez

Szerző: Fucskó Hajnalka

Forrás: turizmus.com

 2021. május 27. 11:32

A napokban megírtuk: Baldauf Csaba, az alsópáhoki Kolping Hotel igazgatója, a szövetség jelenlegi alelnöke is elindul a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elnöki posztjáért. Motivációiról és terveiről kérdeztük a szakembert.

Az MSZÉSZ tisztújító közgyűlése már tavaly novemberben esedékessé vált volna, ezt megelőzően lapunk párhuzamos interjút készített az akkori két elnökjelölttel: Deák Imrével, a Danubius Hotels korábbi vezérigazgatójával és Nagy-Szász Istvánnal, a CPI Hotels magyarországi vezetőjével. Mindkét aspiránst ugyanazzal a kérdéssorral szembesítettük, hogy ezzel is elősegítsük meghozni a szavazásra jogosultak számára a nem könnyű döntést.

A Covid-járvány harmadik hullámára tekintettel életbe lépett járványügyi szabályok miatt végül a közgyűlést és így a tisztújítást is el kellett halasztani, amelyet az MSZÉSZ júliusban tervez megtartani.

Pünkösd előtt Baldauf Csaba, az alsópáhoki Kolping Hotel igazgatója, egyben a szövetség jelenlegi alelnöke is bejelentette indulási szándékát az elnöki tisztségért. A turizmus.com most számára is szigorúan ugyanazon hét kérdést tette fel, mint a korábbi két jelöltnek, hogy összevethetőek legyenek elképzeléseik.

 

Mi indította arra, hogy megpályázza az MSZÉSZ elnöki tisztségét?

Már ősszel is több régió kívánt az elnöki posztra jelölni, de akkor még ezt határozottan elutasítottam. Úgy gondoltam, a Covid miatt lényegesen nagyobb figyelmet kell a szálloda üzemeltetésére fordítani, ahol a napi munkából is erőteljesen kiveszem a részem. Emellett folyamatában volt az új Bobo Fun Parkunk fejlesztése, amelybe egy rövid, egyéves vállalási határidővel vágtunk bele, és nem szeretettem volna a kétmilliárd forintos projekt sikerét kockáztatni.

Az elmúlt hónapokban szakmán belül rengeteget egyeztettünk az aktuális problémákról, a válság okoztat kihívásokról, a lehetséges kiutakról, megoldásokról. Ennek kapcsán újra és újra megfogalmazódott, szüksége lenne a vidéki szállodáknak egy erős képviseletre, s a kollégák folyamatosan győzködtek, mégis fogadjam el az elnöki tisztségre a jelölést. Ennyi belém vetett bizalom láttán, végül úgy éreztem, nem hátrálhatok meg a feladat elől, és a szakmai munka folytonossága érdekében is, igent mondtam. Fun parkunk június átadása után reményeim szerint kevesebb lesz már a teher rajtam.

 

Ön szerint milyen tulajdonságokkal, képességekkel szükséges rendelkeznie a következő elnöknek, hogy a lehető legsikeresebb lobbitevékenységet tudja folytatni?

A szállodai ágazat szereplőinek problémái meglehetősen szerteágazóak. Más gondokkal küzd egy budapesti, mint egy vidéki szálláshely, és egészen más egy vidéki városi vagy egy fürdővárosban üzemelő ház helyzete. A felmerülő, igen különböző problémákat képesnek kell lenni megfelelően szintetizálni és egységesen képviselni a döntéshozók felé, hogy megpróbáljunk minden iparági szereplőnek segíteni.

Baldauf Csaba: Elsődleges feladatnak tartom a szakma újraindítását, népszerűsítését, a munkaerő-utánpótlás megoldását

Fotó: turizmus.com / Dobóvári Judit

A szövetség elnökében legyen meg a konszenzus kialakításának képessége, hogy a tagság többségi akarata jusson érvényre. Tiszta, világos beszéd szükséges, egyértelmű üzenetek mind a tagok, mind a döntéshozók felé. Fontos, hogy az államigazgatásban megfelelő kapcsolatrendszerrel rendelkezzen, amelyre támaszkodva a törvényhozás sokszor rapid keretei között is hangot tud adni a szövetség véleményének, érdekeinek. Ez a pozíció hatalmas kitartást igényel, különösen, ha az ember még szállodát is aktívan irányít. Bulldog típusúnak kell lenni, levakarhatatlannak, ugyanakkor kompromisszumokra is késznek. Úgy hiszem, a Kolping elmúlt 25 esztendeje egyfajta visszaigazolása annak: rendelkezem ezekkel a tulajdonságokkal, a folyamatos fejlesztéseink bizonyítják, tűzön-vízen át megvalósítom, amit a fejembe veszek.

 

Hogyan értékeli az MSZÉSZ elmúlt öt évben végzett munkáját?

A folyamatokban részes alelnökként ez csak szubjektív értékelés lehet, de nem az objektivitás hiánya miatt. A mérhető és látható eredményeink sajnos messze nincsenek összhangban a mögötte lévő munka mennyiségével. Jó néhány ügybe rengeteg időt, energiát fektettünk, és mégsem sikerült a döntéshozóknál elérnünk azt a remélt végeredményt, amit célul tűztünk ki magunk elé.

Az elmúlt öt évben folyamatosan gyarapodott a szövetség taglétszáma, egyre több vállalkozás jelentkezett, hogy szakmai közösségünkhöz kíván csatlakozni. Vélhetően azért, mert úgy érezték, az MSZÉSZ valóban megpróbálja az érdekeiket érvényesíteni.

Szövetségünk erőssége, hogy a közös munka során rengeteg vélemény meg tudott jelenni, ugyanakkor a döntések mindig a szakmai többség akaratát tükrözték, amit mindenki el tudott fogadni.

A Covid-járvány kitörése óta hihetetlenül sokat dolgozott az ügyvezetés: javaslataink közül megvalósult például a turisztikai hozzájárulás elengedése, a SZÉP-kártya-kedvezmények meghosszabbítása, vagy a reprezentációt terhelő szocho felfüggesztése, és jelenleg is folynak tárgyalások a döntéshozókkal.Óriási jelentőségűnek tartom, hogy küszöbön áll a szállodák minősítésének kötelezővé tétele, ami az MSZÉSZ régi kérése volt. Sajnálatos, hogy ez a lépés is áldozatul esik a politikai csatározásoknak, holott a kérdést kizárólag szakmai alapon érdemes megvitatni. A Hotelstars-rendszer kiterjesztésével a magyar szállodai ágazatot ­– az unión belül széles körben elfogadott ­– egyértelműen minősített rendszeren keresztül tudjuk majd megmutatni a hazai és a külföldi vendégeknek, ezzel megszűnik az a típusú trükközés, ami a piacon eddig markánsan jelent volt a csillagok jogosulatlan használata miatt.

 

A következő kétéves elnöki ciklusra még bizonyosan rányomja bélyegét a koronavírus-járvány. Ehhez a soha nem látott piaci helyzethez igazodva miben változtatna a szövetség tevékenységében?

Nincs olyan rendszer, amely nem működhetne hatékonyabban, amin ne lehetne javítani, de a feladatok sokkal fontosabbak.

Az elmúlt időszak hatalmas kapacitást kötött le a szövetségben a folyamatosan változó jogszabályok véleményezése, értelmezése, majd ezek mielőbbi eljuttatása a tagsághoz. Azt reméljük, visszatérhetünk a jövőben azokhoz a klasszikus szolgáltatói feladatokhoz, amelyek rendkívül fontosak a tagok számára. Hatalmas népszerűségre tettek szert az online térben megvalósuló képzések, ezeket mindenképpen folyatni kell, minél több személyes részvétellel, regionális szinten is, hogy képesek legyen a szállodák a gyors technológiai fejlődés által előidézett változásokra reagálni. Ezt a láncok maguk is megoldják, de kis és közepes szállodaméreteknél az üzemeltetők már messze nem tudnak olyan információ- és tudástranszfert biztosítani munkatársaiknak, ami szükséges lenne a vidéki házak szolgáltatási színvonalának javulásáért.

A lobbitevékenység hatékonyságának fokozása érdekében minél jobban be kell mutatni a döntéshozóknak az MSZÉSZ tagságát, erejét, hogy ténylegesen együttműködő partnert lássanak a szövetségben a jövőbeli döntések meghozatalakor.

A Covid remélhető lecsengése után elsődleges feladatnak tartom a szakma újraindítását, népszerűsítését, a munkaerő-utánpótlás megoldását. A szövetségnek is hozzá kell járulnia a tagszállodák dolgozóinak felrázásához, éreztetni velük, hogy nélkülük nem tud újraindulni a turizmus. Ennek része, miként lehet még rugalmasabbá tenni a munkavállalói és a munkáltatói viszonyt annak érdekében, hogy egyre kevesebb dolgozóval is ki tudjuk szolgálni a reményeink szerint növekvő vendéglétszámot.Kiemelten fontos a munkavállalók anyagi megbecsülésének növelése: erre megoldást kínálna a jelenleg csak az F&B tevékenységben alkalmazott szervizdíj kiterjesztése a teljes szállodai szolgáltatásra, ami a világ sok országában már működik. A külföldi jó gyakorlatot figyelembe véve ezzel is gyorsabban lehetne visszaállítani a szakma reputációját úgy, hogy az nem járna bevételkieséssel a költségvetés számára.

Nem utolsósorban pedig a fiatalok megszólításával vissza kell a szemükben adni a szakma presztízsét, hogy öt év múlva is legyen elegendő megjelelően képzett szállodai munkaerő az országban.

 

Becslése szerint napi hány órát igényel az elnöki munka és ez belefér-e az idejébe a következő két évben napi egyéb kötelezettségei mellett?

Alelnökként eddig is napi szinten 2-3 órát fordítottam a szövetség ügyeivel kapcsolatos telefonos egyeztetésekre, videókonferenciákra. Jómagam reggel fél 7-tól este fél 10-ig bekapcsolt üzemmódban vagyok, még ha ez nem is mindig találkozik a hozzám közel állók tetszésével. Megválasztásom esetén annyi időt szánnék az érdekképviseleti munkára, amennyi csak szükséges.

 

Mi lenne az első feladata, intézkedése elnökként?

Találkozót kérnék Rogán Antal minisztertől és Guller Zoltántól (a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója – A szerk.), hogy elbeszélgessünk az ágazat jövőjéről. Tekintsük át közösen, hogyan tudnák minél jobban szolgálni a szállodák a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia célkitűzéseinek megvalósulását, mire lenne szükségük az ebben való részvételhez a vállalkozásoknak, hogy minél előbb képesek legyenek kimászni a jelenlegi gödörből.

Lassú kilábalásra számítunk, a májusi számok pontosan mutatják, nem lesz egyik napról a másikra 100 százalékos felpattanás a járvány előtti évek szintjére. Ugyanakkor optimistán tekintünk a jövőbe, úgy gondoljuk nemcsak elérhetőek a 2019-es számok, hanem meg is haladhatóak. De ehhez összefogás szükséges az irányító minisztérium, a Magyar Turisztikai Ügynökség és az MSZÉSZ között, mert a jövőbeni sikerhez mindenkire komoly feladatok hárulnak, amelyeket kellő gyakorisággal és intenzitással, napi szinten lenne célszerű egyeztetni.

Miközben nagyra értékeljük a járvány miatti leállás idejére nyújtott kormányzati támogatásokat, a szakma továbbra is igényelné a bértámogatás meghosszabbítását és segítséget az újrainduláshoz, ami gyorsabb talpra állást tenne lehetővé.

 

Az eddig elmondottakon túl mit tartana még fontosnak megemlíteni a szakma nyilvánossága előtt?

Fontosnak tartom, hogy támogassák egymást a szakma szereplői az újraindulásban. Ugyan versenytársak vagyunk, de maradjon ez a verseny tisztességes, egészséges, tudjunk egymásnak segítő kezet nyújtani, amikor szükséges. A hévízi példát tudom a kollégák elé példaként állítani: a foglaltság függvényében kisegítjük egymást szezonális munkaerővel, bizonyos szolgáltatásokat közösen veszünk igénybe, őszintén beszélünk a problémákról, a forgalom alakulásáról, a számokról, és ha nálunk éppen telt ház van, jó szívvel ajánljuk a másik szállodát. Higgyék el, megtérül ez a fajta nyitottság és önzetlen együttműködési készség!

*

(A legfrissebb hír: Deák Imre bejelentette visszalépését az MSZÉSZ-elnöki jelöléstől, így a szövetség tagjai Baldauf Csaba és Nagy-Szász István közül választhatnak majd a júliusi közgyűlésen – A szerk.)