A vendéglátóhelyek harmada állhat készen a jövő heti nyitásra

Szerző: Szerdahelyi Krisztina

Forrás: turizmus.com

 2021. április 16. 10:33

A miniszterelnök bejelentése nyomán a szakma gyorsított tempóban készül az újraindulásra. Szakmai szervezetek vezetőit és gyakorló vendéglátósokat kérdeztünk a felkészülés és a nyitás kihívásairól.


Készülj Fel!

A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely megerősítette: számításaik szerint jövő hét közepére érhetjük el a 3,5 millió beoltottat, amikor megkezdődhet a teraszok nyitása. A miniszter hozzátette, hogy a vendéglátóhelyek érdekében eltörlik a közterület-használati díjakat, és felfüggeszti az ezzel kapcsolatos bürokratikus nehézségeket.

A teraszok megnyitása nagy könnyebbséget jelent a vendéglátóhelyek többsége számára

Fotó: MTI / Balázs Attila

A néhány órával később megjelent jogszabály szerint a teraszok, kerthelyiségek reggel 5 óra és este fél 10 között lehetnek nyitva. Az itt tartózkodó vendégeknek nem kell maszkot viselni, de a felszolgálóknak igen.

„A munkaerőt viszonylag gyorsan mozgósítani tudják az egységek, a zökkenőmentes indulást folyamatosan készítik elő a teraszok üzemeltetői" – mondta az MTI érdeklődésére a Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke. Gál Pál Zoltán jó hírnek nevezte a teraszdíj eltörlését, és hozzátette, hogy a szövetség a társszervezetekkel és a turisztikai ügynökséggel közösen szabályrendszert alkotott a fokozatos újraindítás biztonsága érdekében.

Gál Pál Zoltán úgy fogalmazott, a teljes ágazatra jellemző lehet a szigorú szabályozás, az újraindulás csak fokozatosan és bizonyos feltételek mellett jöhet létre biztonságosan.

Arra készülnek, hogy hasonló keretek mellett fogadhatnak vendégeket az éttermek, mint a novemberi szigorításokat megelőzően, távolságtartással, fertőtlenítéssel, kötelező maszkviseléssel, a személyes kontaktok minimalizálásával.

Arról is beszélt, hogy a hosszabb távú kilábalás érdekében a szövetség olyan újraindítási rendszert készített elő, ami biztosítja a versenyképességet a munkaerő főbb piacaival szemben, hogy ne induljanak el ismét tömegesen az első adandó alkalommal az osztrák, német vagy olasz versenytársakhoz.

Ehhez javasolták egyebek mellett az ágazati bértámogatás folytatását és az adókedvezmények meghosszabbítását, illetve a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás átmeneti felfüggesztését.

 

Most a legfontosabb a biztonság

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke arra számít, hogy első körben azok tudnak majd nyitni, akik elvitellel és kiszállítással életben tartották az üzletet, és legalább az alkalmazottaik egy részét megtartották. Ez azt jelenti, hogy rendszeresen frissült a nyersanyagkészletük, és a fertőtlenítés is folyamatos volt az üzletben.

Mivel a teraszok nyitása nem igényel százszázalékos kapacitást, a készletek aktualizálásával, a megmaradt munkatársak esetleges átcsoportosításával vélhetően el tudnak indulni a meghirdetett időben. Problémát jelenthet viszont a jogszabályban rögzített 12 órás műszak, illetve a maximális túlóraszám betartása.

Ezért a vendéglátás sajátosságaira hivatkozva az MVI már korábban is kezdeményezte a jogszabály módosítását: azt szeretnék, ha a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével lehetőség nyílna a napi munkaidő meghosszabbítására.

Az ipartestület elnöke szerint nehezebb dolga lesz annak a vállalkozónak, aki teljes zárás után készül az újranyitásra. Leltárt kell csinálni, leselejtezni a lejárt szavatosságú árut, feltölteni a készleteket, berendelni a kényszerű szabadságon lévő munkaerőt, illetve szükség esetén új alkalmazottakat felvenni. A biztonságos újraindításhoz takarítással, fertőtlenítéssel, az új kalkulációk elkészítésével nagyjából két hétre van szükség, gyorsított tempóban esetleg egy hét is elég lehet, ennél rövidebb idő alatt lehetetlen felkészülni – véli a szakember. Kovács László szerint ezzel párhuzamosan tréningezni is kell a munkatársakat, újraépíteni a motivációjukat, az elmúlt hat hónap ugyanis a többséget mentálisan is leépítette.

Kovács László a működést érintő részletszabályozás kapcsán hangsúlyozta az üzletek felelősségét, és hozzátette, az üzemeltetőknek mindent el kell követniük a vendégek biztonságáért. „Az a javaslatunk, hogy a vendéglátóhelyek tulajdonosai próbálják meggyőzni az alkalmazottakat, hogy saját maguk és a vendégek egészsége érdekében kérjék az oltást. Ha egy üzlet minden dolgozója védett, akkor ezzel a vendégeknek azt üzeni, hogy itt biztonságban érezhetik magukat. Ez a bizalomépítéssel együtt a belföldi és a külföldi turizmus újraindulását is elősegítheti.

Ezért lenne jó például, ha az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok soron kívüli oltása után a turizmus-vendéglátás szektorban dolgozók is hasonló prioritást élveznének. Így azok, akik vállalják a regisztrációt, május végére, június elejére beoltva várhatnák a szezonnyitást. Ezt természetesen nem lehet kötelezővé tenni, de ajánlani igen.

Nyilván sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem szeretnék, hogy két hét nyitvatartás után valamelyik dolgozó megbetegedése és az azzal járó karanténkötelezettség miatt ismét be kelljen zárni. A teljesen biztonságos nyitás kulcsa a nagyarányú átoltottság. Mondjuk két hónap nyitvatartást követően egy újabb bezárást már nem bírna ki a szakma" – véli az MVI elnöke.

Kovács László szerint a másik nagy kérdés a munkaerő. Mivel a zárlat idején a legtöbb üzlet létszámleépítésre kényszerült, most sokan csak csökkentett személyzettel tudnak elindulni.

„Ez egy-két hétig menni fog, de hosszú távon nem tartható. Akkor lesz igazán nehéz, amikor majd mindenki alkalmazottakat akar felvenni, ami egész biztosan áremelkedést von maga után. És akkor még ott a bizonytalanság, hogy vajon tartósan berendezkedhetünk-e, vagy úgy járunk, mint tavaly, amikor egy jó szezon után újra visszaesés várt ránk" – fűzi hozzá az ipartestület elnöke.

 

10-20 százalékos áremelkedést jósol az MNGSZ elnöke

A Magyar Nemzeti Gasztronómia Szövetség (MNGSZ) mérései szerint országosan a vendéglátóhelyek 30 százaléka, vidéken 35 százaléka lehet képes az azonnali nyitásra – tájékoztatta lapunkat Krivács András, a szervezet elnöke. Hozzátette: a szakma már az utolsó lélegzetvételnél tartott, ezért nagyon sokan örültek a váratlan bejelentésnek. Aki talpon maradt, az most az előremenekülésben látja a megoldást.

A szakember elmondta, hogy bár Budapestet előbb sújtotta a járvány, három-négy hónappal később a vidéki vendéglátóhelyeket is utolérte a válság. A főváros helyzetét nehezítette, hogy a külföldi vendégek teljesen elmaradtak, az ő esetükben a vendégkör átállítása lehet az egyik megoldás.

Bár az első hetekben nagy vendégbummot vár a szakma, Krivács András szerint ez vissza fog esni, és majd csak a nyár második felétől, a belföldi turizmus várható újraindulásától kezdődhet a folyamatos, lassú helyreállás. A helyzetet súlyosbítja a munkaerő-elvándorlás, amely a kiszállítással működő helyeket is érzékenyen érintette. Az MNGSZ tapasztalatai szerint márciusban volt a legnagyobb lemorzsolódás, amikor sokak számára beláthatatlan távolságba került az újranyitás.

A szövetség elnöke úgy véli, hogy az elmúlt év hatalmas veszteségei, a nyersanyagok drágulása és a bérek emelkedése miatt általános áremelés várható; szerinte a szektor életben maradásához és a megszokott színvonal biztosításához a tavalyinál 10-20 százalékkal magasabb árakkal kell kalkulálni.

A szakember emellett paradigmaváltást prognosztizál: „Tudomásul kell venni, hogy a klasszikusnak vélt vendéglátás, amikor a függönyön is csüggtek az emberek, a múlté. A fő hívószó a biztonság lesz, aki nem eszerint működik, az elveszíti a vendégeket. Biztonság, élmény, tudatosság, nagyon gyorsan forgó raktárkészlet, szűkített étlap – véleményem szerint ezek az alapelvek fogják meghatározni a vendéglátást az elkövetkező néhány évben."

 

Lassú újraindulás várható

„Hónapok óta vártuk a nyitást, folyamatosan készültünk a tavaszi étlappal. A személyzetet is ennek megfelelően töltöttük, így a teraszos éttermeinkben startra készen állunk" – mondta kérdésünkre Semsei Rudolf, a VakVarjú étteremcsalád tulajdonosa.

„Abból a szempontból szerencsések vagyunk, hogy nálunk folyamatosan működött a házhoz szállítás, így most nem a nulláról indulunk. A hátralévő időben az árubeszerzés mellett a kommunikációra is gondot kell fordítanunk, hogy a vendégeink értesüljenek a nyitásról."

A biztonsági előírások betartásában már ősszel gyakorlatot szereztek, várhatóan ezzel most sem lesz probléma. Semsei Rudolf szerint az átoltottság az, ami érdemben csökkentheti az egészségügyi kockázatot. „Az első és legfontosabb a példamutatás. Én az elsők között regisztráltam, és másfél hete meg is kaptam az oltást. Erre hivatkozva a munkatársaimnak is ugyanezt ajánlom a vendégek és a kollégák biztonsága érdekében. Az oltási hajlandóság eltérő, az irodában és az éttermekben dolgozó munkatársaink között egyaránt vannak, akik egyelőre nem kérték a vakcinát, ezzel együtt az utóbbi időben érzékelek némi javulást" – tette hozzá.

A munkaerőhelyzet nehézségeivel a VakVarjú csapatának is meg kell küzdenie: a pandémia előtti 430-ról nagyjából 200 főre csökkent a dolgozói létszám. Ugyanakkor egy új üzlet nyitása kapcsán most az tapasztalják, hogy viszonylag könnyű feltölteni az állásokat. „Attól tartok, hogy néhány hónap múlva leszünk komoly gondban, amikor majd megnyílnak a balatoni vendéglátóhelyek, illetve egy-két év elteltével, ha visszatérnek a külföldi vendégek, és újra lehet üzleti rendezvényeket, nemzetközi konferenciákat tartani. Félő, hogy azt az 50-70 ezer embert, akik más iparágba nyergeltek át, nagyon nehezen tudjuk majd visszacsábítani. Fontos, hogy tulajdonosként kicsit másképp közelítsük meg a vendéglátást, és szerethető munkahelyeket alakítsunk ki. Ezt csak úgy érhetjük el, ha komoly gondot fordítunk a jobb munkakörülményekre, a magasabb színvonalú gépesítésre, a képzésekre, az életpályamodellre, a kiszámíthatóbb bérezésre."

Semsei Rudolf az esedékes nyitás kapcsán nem számít hatalmas rohamra, szerinte a vendégek egyelőre óvatosak lesznek, nemcsak a járványmutatók miatt, hanem azért is, mert az utóbbi hónapokban sokak megélhetése veszélybe került. Ráadásul a külföldiek és a céges rendezvények is hiányozni fognak még jó ideig, ezért szerinte nem szabad erős áremeléssel számolni. „Arra viszont nagy szükségünk lenne, hogy év végéig ne kelljen fizetni a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást, és a reprezentációs adók és járulékok is legalább év végéig legyenek eltörölve, amivel az üzleti étkezéseket lehetne inspirálni" – fűzi hozzá.

„Mindent összevetve számomra a nyitás legnehezebb része az az erkölcsi dilemma, hogy ennyi megbetegedés mellett hogyan indulhatunk újra. Felmerült bennem az is, hogy még kivárunk, de a nyitás mellett szól, hogy nem bírjuk a végtelenségig finanszírozni a vállalkozást. Borzalmas nagy veszteségeink voltak az elmúlt egy évben, és az eddigi támogatások inkább csak kárenyhítésnek voltak jók. Végül azzal nyugtattuk a lelkiismeretünket, hogy a vendégek is kellő felelősséggel és fegyelmezettséggel jönnek majd az étterembe."