Így teljesítettek a balatoni szállodák az elmúlt tíz évben

Forrás: turizmus.com

 2019. július 08. 14:41

Hiánypótló elemzést készített Kovács István, az MSZÉSZ elnöki tanácsadója a hazai szállodaipar elmúlt évtizedéről. Cikksorozatunk befejező része a balatoni régió szállodapiaci teljesítményét veszi górcső alá, és jelez számos mutatóban jelentős eltérést az országos átlagtól.

A szállodás szakember a KSH adatai alapján vizsgálta a hazai szállodák 2008 és 2018 közötti teljesítményét. Az elemzést három részben adjuk közre, az országos és a budapesti helyzetkép után következzen most a balatoni szállodák teljesítményének elemzése.

 

Stagnáló kínálat, megugró belföldi kereslet

Balatoni – a budapesti után a második legnagyobb – turisztikai régiónkban ez alatt a tíz év alatt alig, mindössze 0,8%-kal nőtt a szállodai szobaszám, holott a fővároson kívüli szállodai szobák száma összességében 20,7%-kal bővült. A kereslet – a vendégéjszakák száma – mindeközben egyharmaddal nőtt a Balatonnál, ezen belül a belföldi közel 50%-kal, míg a külföldi csupán 8,5%-kal lett több – állapítja meg az elemzés.

A kereslet erősödése a tízéves periódus második felében gyorsult fel, különösen a belföldi keresleté, amelynek növekedése kb. ötszöröse volt a külföldiének.

Érdekesség, hogy míg 2008-ban 60:40 volta bel- és külföldi vendégéjszakák aránya, addig ez 2018-ra 67,4: 32,6-ra módosult.

 

Megbízhatóan emelkedő bevételek

A szállodai bruttó bevételek – 28,6%-os infláció mellett – 71,6%-kal nőttek 2008 és 2018 között a régióban, euróban számolva pedig 35,4% volt a növekedés. A forgalom növekedése 2012-től gyorsult fel. A balatoni szállodák árbevételének részesedése az országosból 17,5%-ról 14,2%-ra változott tíz év alatt.

 

Forrás: KSH

Eurószobaár-növekedés az országos átlag fölött

A bruttó RevPAR nominálisan 65,8%-os emelkedése az országos átlag 75,8%-os emelkedésénél kisebb, míg a bruttó átlag szobaár 44,3%-os emelkedése az országos átlag 39,2%-os növekedésénél nagyobb volt (28,6%-os inflációval korrigálva az átlag szobaárak emelkedése 15,7%, a RevPAR emelkedése 37,2% volt).

A válság után 2010-ben voltak a mélyponton a balatoni régió szállodái, a teljesítmények javulása 2012-től gyorsult fel. 2012 és 2018 között a kihasználtság 9,1%-kal, nominálisan az átlag szobaár 32,6%-kal, a RevPAR 58,7%-kal nőtt.

Az euróban számolt átlag szobaár 13,7%-os növekedése felülmúlta az országos átlag 9,7%-os emelkedését, míg a RevPAR-ban elért 30,6%-os növekedés elmaradt az országos, 38,5%-os emelkedéstől. A 2018. évi 52,3 eurós átlag szobaár az országos 80,2%-át, a 28,8 eurós RevPAR az országos 72,2%-át tette ki.

Feltűnő ugyanakkor a bruttó átlag szobaárak és az euróban kifejezett bruttó RevPAR csökkenése 2017 és 2018 között.

 

Forrás: KSH

 

Fokozódó érdeklődés a volt szocialista országokból

Elgondolkodtatóak a küldőpiacokon végbement változások is. Az első helyen még mindig a német szállodai vendégéjszakák állnak, de számuk 27,5%-kal visszaesett 2008 és 2018 között, így a német piac részesedése 61,7%-ról 36,7%-ra csökkent.

Oroszország a 2. helyre lépett elő a 2008. évi 3. helyről, de a Krím-félsziget elfoglalásának következményei a Balaton esetében is láthatók.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a korábban ezüstérmes Ausztria áll. A negyedik helyet pedig a cseh beutazó piac foglalja el, amelyik a legnagyobb, 590,1%-os növekedést produkálta a tíz év alatt.

Feltűnő a lengyel vendégéjszakák számának 142,5%-os növekedése, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy 2017-2018 között 7%-os visszaesés történt erről a piacról.

A tíz évvel ezelőtti top 10 piacról kiesett Franciaország, Belgium és Hollandia, ezek külön-külön 10-20 ezer közötti vendégéjszakát hoztak. Helyükre Szlovákia, Ukrajna, Izrael és Kína került ugyancsak egyenként kb. 20-30 ezer közötti vendégéjszakával.

Összességében megállapítható, hogy a top 10 piacon a 2008. évi 87,5%-ról 2018-ra 52,9%-ra csökkent a nyugat-európai vendégek részesedése, és a korábbi látogatókat főleg a szomszédos, illetve közeli, volt szocialista országokból érkezők váltották fel.

 

Forrás: KSH

 

Csökkenő szezonalitás: élénkülő őszi és téli hónapok

Az átlagos tartózkodási idő 3,3 napról 3,1 napra csökkent úgy, hogy miközben a belföldi vendégek pontosan ugyanannyit (2,7 napot) töltenek el a balatoni szállodákban, a külföldi tartózkodási idő 5,1 napról 4,5 napra, tehát több mint 10%-kal mérséklődött.

A régió szállodáinak éves kihasználtsága 2008-ban 48,1% volt, ami 10 év alatt 7%-ot javulva 2018-ban 55,1% lett. 2008-ban azonban a havi kihasználtság decemberben még 30% alatt volt, januárban, márciusban és áprilisban a 40%-ot sem érte el, s csupán júliusban volt nagyobb 60%-nál, augusztusban pedig 70%-nál.

2018-ban már két hónapban (júliusban és augusztusban) meghaladta a 75%-ot, négy hónapban (május, június, szeptember, október) az 50%-ot, s csupán januárban volt 40% alatt. Tehát a szezonalítás csökkent, ezzel együtt a kereslet továbbra is erősen koncentrálódik a nyári hónapokra.

A balatoni szállodapiac 2010 és 2018 közötti teljesítményéről szóló elemzés teljes anyaga táblázatokkkal letölhető innen.