Így teljesítettek a budapesti szállodák az elmúlt tíz évben

A szállodás szakember a KSH adatai alapján vizsgálta a hazai szállodák 2008 és 2018 közötti teljesítményét.

Az elemzést három részben adjuk közre, az országos helyzetkép ismertetése után következzen most a budapesti szállodák teljesítményének elemzése.

Élénk keresletbővülés után lassulás

A budapesti szállodapiac kínálatának és keresletének alakulását 2008 és 2018 között számos tényező befolyásolta, így a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság, majd ezt követően a gazdaság fokozatos konszolidációja, a bel- és külföldi kereslet – különösen a városi turizmus iránt – élénkülése, az ázsiai – főleg kínai, dél-koreai – vendégszám növekedése , a Malév helyét átvevő fapados légitársaságok térnyerése,  az online foglalási portálok erősödő dominanciája, a nemzetközi sport- és egyéb rendezvények magas száma az utóbbi néhány évben, illetve a szállodák számára is jelentős forgalmat generáló dunai hajós turizmus növekvő népszerűsége.

A válság következtében leálltak, majd az elmúlt két-három évben megélénkültek a szállodai magánberuházások, a szűkös építőipari kapacitások lassító hatása mellett.

Ezen tényezők hatására az elmúlt tíz évben 64,1%-kal emelkedett a szállodai vendégéjszakák száma a fővárosban, ami közel háromszorosa a szobaszám 23%-os bővülésének– állapítja meg az MSZÉSZ elnöki tanácsadója.

Érdekesség, hogy a tízéves periódus első két évében, a válság előtt megkezdett – s részben az alatt befejezett – beruházások eredményeként 11,7%-kal nőtt a szállodai szobák száma, miközben a vendégéjszakák száma 0,7%-kal csökkent. 2012 és 2018 között azután lelassultak a fejlesztések, hat év alatt csupán 5,4%-kal bővült a kínálat, miközben a vendégéjszakák száma 33%-kal megugrott.

2008-ban a főváros szobakapacitása az országos 31,8%-át, 2018-ban 32,2%-át tette ki.

Az elmúlt két-három évben megélénkültek a szállodai magánberuházások a fővárosban

Fotó: Pixabay

Egy másik érdekes megállapítás, hogy az országos tendenciával ellentétben a külföldi kereslet bővülése (+65,6%) a tíz év alatt meghaladta a belföldiét (+54,1%). Ezzel szemben feltűnő, hogy 2012–2018 között a külföldi vendégéjszakák 31%-os növekedését már lényegesen felülmúlta a belföldié (+49,4%). Az utolsó egy évben pedig a külföldi vendégéjszakák száma az országoshoz hasonlóan csupán kis mértékben, 1,9%-kal nőtt, azaz a korábbi évek gyors növekedési üteme tavaly lelassult.

A fővárosi szállodákban regisztrált vendégéjszakák száma 2008-ban az országos 39,8%-a, 2018-ban 40,1%-a volt, tehát minimális mértékben nőtt. Ugyanakkor a külföldi vendégéjszakák 2/3-át budapesti hotelekben regisztrálták 2018-ban.

Bruttó bevételek: dupláztak a szállodák

Tíz év alatt több mint duplájára, 114,5%-kal nőtt a budapesti szállodák bruttó árbevétele, az euróban kifejezett növekedés pedig 69,7%-ot tett ki. A forgalom növekedése 2012-től gyorsult fel, 2012 és 2018 között csaknem megduplázódtak a forintbevételek.

Forrás: KSH

2008-ban 48,7% volt Budapest részesedése az ország összes szállodai forgalmából, ez az arány 2018-ra 49%-ra módosult.

A fapadosok gerjesztették a növekedést

A szobafoglaltság 17,3% ponttal, a bruttó átlag szobaár nominálisan 39,8%-kal, a bruttó RevPAR 80,9%-kal volt nagyobb 2018-ban, mint tíz évvel korábban. A 28,6%-os inflációt a bruttó szobaár növekedése csupán 11,2%-kal, a bruttó RevPAR növekedése viszont 52,3%-kal múlta felül, ez utóbbi főleg a szobafoglaltság erősödésének tulajdonítható.

A válság különösen súlyosan érintette a budapesti szállodákat, amit az mutat, hogy 2013-ban a fővárosi szállodák bruttó átlag szobaára 6,2%-kal, bruttó RevPAR mutatója 0,8%-kal alacsonyabb volt a 2008. évinél. A 2010. évi mélyponthoz képest 2018-ban foglaltságban 23,7%-kal, bruttó átlag szobaárban 55%-kal, bruttó RevPAR-ban 125,3%-kal értek el jobb eredményt a fővárosi hotelek.

A fővárosi hotelek teljesítményének javulása 2012 után gyorsult fel, ebben szerepe volt a Malév csődét követően a fapados légitársaságok megjelenésének, ami elősegített a városlátogató turizmus növekedését.

Meg kell jegyezni, hogy euróban 2008 és 2018 között a bruttó átlag szobaár csupán 10,2%-kal, a bruttó RevPAR 42,6%-kal, a 2010. évi mélyponthoz képest az előbbi 33,8%-kal, az utóbbi 94,6%-kal emelkedett.

Forrás: KSH

Az STR riport szerint Budapest szállodái 40 európai város között nettó RevPAR-ban 2008-ban és 2010-ben is az utolsó helyen szerepeltek. Az elmúlt öt-hat évben azután a szobafoglaltság és az átlag szobaár gyors emelkedése eredményeként fővárosunk lényegesen javított helyezésén, 2017-ben 35 város között a 23., 2018-ban a 24. helyen végzett.

Küldőpiacok: élre törtek a britek és az amerikaiak

A német vendégéjszakák száma ebben a tíz évben ugyan 15,9%-kal bővült, ám ez csak a 3. helyre volt elegendő tavaly a 2008. évi első helyezés után. Az első helyre a britek, a másodikra az USA-ból érkező utazók kerültek. Az USA-vendégéjszakák növekedésében sokat segített néhány közvetlen légi járat indítása.

Az olasz utazók a 4., a spanyolok az 5., az izraeliek a 6., az oroszok pedig a 7. helyezést érték el 2018-ban a beutazók ranglistáján. A képet azonban árnyalja, hogy Olaszországból 2017 és 2018 között 4,8%-kal, Oroszországból 2013 és 2018 között 9%-kal csökkent a vendégéjszakák száma.

Turizmusunk egyik jellemzője, hogy a külföldi vendégek elsősorban Budapestet keresik, egyes nációk esetében azonban egészen kimagasló a dominanciája: Spanyolország esetében 93,2%, Nagy-Britanniánál 92,4%, az USA-nál 91,7% a fővárosi hotelek részesedése a Magyarországon töltött vendégéjszakáikból. Ezzel szemben például a cseheknél csak 18,6% ez az arány.

Foglaltság: eltűnt a holt szezon és a középszezon

Örvendetes fejlemény, hogy az éves átlagos foglaltság tíz év alatt 58,7%-ról 76%-ra nőtt. Budapest turizmusára egészen 2013-ig az volt a jellemző, hogy egy alacsony keresleti időszak (január, február, december – amikor szállodák foglaltsága 30–45% között mozgott) mellett volt egy középszezon (március, április, november – 55–65% közötti kihasználtsággal, valamint egy erős keresleti időszak (május, június, július, augusztus, szeptember, október – 65–75% foglaltsággal.

Forrás: KSH

A 2012-őt követő években tapasztalt jelentős keresletnövekedés eredményeként 2017–18-ban már nem volt olyan hónap, amikor a kihasználtság 50% alatt lett volna, azaz eltűnt a holt szezon, átalakult középszezonná. 2017-ben a foglaltság hat hónapban, áprilistól szeptemberig meghaladta a 80%-ot, s októberben és novemberben is magasabb volt 70%-nál, tehát megszűnt a korábbi középszezon. 2018-ban pedig tovább javultak a mutatók.

Ugyanakkor az országos tendenciához hasonlóan az elmúlt tíz évben Budapesten is csökkent az átlagos tartózkodási idő, a belföldi 2,1 napról 1,9 napra, a külföldi 2,4 napról 2,3 napra.

A budapesti szállodapiacról szóló teljes elemzés táblázatokkal letölthető innen.