Szeptemberi rekord a budapesti turizmusban

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikái alapján a regisztrált vendégéjszakák száma a 2019. január–szeptemberi időszakban meghaladta a 7,9 milliót Budapest kereskedelmi szálláshelyein. A külföldi vendégéjszakák száma a hétmillióhoz közelít: ebben a dimenzióban az első őszi hónap 3,2%-os növekedést eredményezett, miközben a kereskedelmi szálláshelyek árbevételei az augusztus havi értékeket ostromolják.

Budapest fényei

Fotó: Pixabay

A szeptember havi bruttó szállásdíj-bevételek újabb rekordot hoztak Budapest turizmusában: az első őszi hónap 18,3 milliárd forintos bevétele nem csupán 8,4%-os növekedést jelent 2018 azonos időszakához képest, hanem az idei augusztus összes bruttó szállásdíj-bevételeivel (18,5 milliárd Ft) is vetekszik.

A teljes január–szeptemberi időszak bruttó szállásdíj-árbevétele megközelítette a 126,2 milliárd Ft-ot (+9,2%), a szálláshelyi vendéglátásból származó árbevétel pedig 30 milliárd Ft közelében zárta az első kilenc hónapot (+5,4%).

A külföldi vendégektől származó szállásdíj-árbevétel szeptemberben valamennyi szállodai kategóriában nőtt, a gyógyszállodáknál tapasztalható csak némi megtorpanás, de a kilenchavi mérleg itt is pozitív. A legmarkánsabb növekedés a kategóriák nélküli szállodákra jellemző: ezekben a szállodákban mind a külföldi (+50,9%), mind a belföldi vendégek (+19,8%) lényegesen több pénzt költöttek szállásdíjra az év első 9 hónapjában.

A budapesti szállodák szobakapacitás-kihasználtsága szeptemberben a 3 csillagos egységeknél, valamint a gyógyszállodáknál és a panzióknál nőtt, összességében 82,3%-os volt. Január–szeptember viszonylatában az összesített foglaltság megközelítette a 74%-ot a főváros kereskedelmi szálláshelyein, és ez éppen megfelel a tavalyi értéknek.

Keresettek a gyógyhotelek

A legkeresettebb szállástípus változatlanul a gyógyszállodáké, ahol a 93,5%-os augusztusi csúcsfoglaltságot szeptemberben újabb, 92,9%-os rekord követte. Emellett a három- és négycsillagosok foglaltsága is közel járt a 90%-hoz az első őszi hónapban. Az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétel (RevPAR) szeptemberben 27 188 Ft (+5,3%) volt.

A teljes I–IX. havi időszakra vetítve a RevPAR átlépte a 20 ezer Ft-os lélektani határt (+7,3%), az egy kiadható szobára jutó bruttó bevétel (TrevPAR) pedig a 30 ezer Ft-os küszöböt (+5,7%).

Ez összecseng az STR, a legnagyobb globális szállodai adat- és teljesítménytrend-elemző közelmúltban napvilágot látott kimutatásával, miszerint a szállodai RevPAR a 2013–2018 közötti időszakban európai szinten is az egyik legkiemelkedőbb mértékben Budapesten nőtt — mintegy 78%-kal.

Nem mellesleg, a szobák árazása is ebbe a trendbe illeszkedik: egy kiadott szoba bruttó átlagára a teljes január–szeptemberi időszakban 28 246 Ft volt, ami +7,9%-os növekedésnek felel meg.

Mindez nagyban köszönhető a sportfővárosi év eseményeinek is, ugyanakkor inkább a nagy globális és nemzetközi konferenciák (pl. a júniusi ERA-EDTA) azok, amelyek tartósan képesek az árakat emelni a piacon – ezért is válik Budapest számára egyre fontosabbá a Hungexpón tervezett konferenciaközpont-fejlesztés, más kisebb rendezvényhelyszín-beruházások mellett.

A belföldi forgalom immár krónikus visszaesését (szeptemberben: –14,7% a vendégéjszakák dimenziójában) megnyugtatóan ellensúlyozza a külföldi forgalom tartós bővülése.

Szeptember hónapban 409 254 vendég 944 209 vendégéjszakát töltött el Budapesten: mindebből megközelítőleg 850 ezer a külföldi vendégéjszaka, ami a régióban irigylésre méltónak számító, +3,2%-os növekedést jelent.

Élénkülő közeli küldőpiacok

Szeptember folyamán főként a kelet-közép-európai – azaz a közeli – küldőországok frontján volt tapasztalható rekordléptékű bővülés: a Budapest kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák számának növekedéséből a lengyel (+14,7%), a szlovák (+21,7%), a horvát (+4,7%), az ukrán (+46,3%) és a balti, ezen belül is a litván (+24,8%) küldőpiac egyaránt átlag fölötti mértékben részesedett.

Szintén kiemelkedő (10% fölötti) növekedés jellemezte az első őszi hónapban az olasz, a portugál, a török és az indiai piacot.

2019. január–szeptember között a budapesti vendégforgalom teljes volumene meghaladta a 7,9 millió vendégéjszakát: összesen 2 910 946 külföldi és 464 566 belföldi vendég kereste fel Budapest kereskedelmi szálláshelyeit, akik 6 989 772, illetve 911 282 vendégéjszakát töltöttek el a fővárosban.

A belföldi forgalom számottevő visszaesése miatt a vendégforgalom – a szárnyaló bevételi mutatók ellenére – lényegében stagnál: növekedése sem a vendégérkezések, sem a vendégéjszakák dimenziójában nem éri el az 1%-ot.

Budapest TOP 10 küldőpiaca a vendégéjszakák alapján (2019. január–szeptember)

Lényegesebb átrendeződés augusztus óta nem történt, ugyanakkor Franciaország visszavetette 7. helyét Oroszországtól, amely a nyári hónapokban kiemelkedően jó formáját hozta.

A küldőpiaci rangsor 6–8. helyén továbbra is rendkívül szoros a verseny Franciaország, Oroszország és Izrael között, a 10. helyen pedig a Koreai Köztársaságot a legnagyobb V4-es küldőpiac, Lengyelország váltotta.

A német piac az utóbbi időben kissé „leült", de ismét megvan az esély egy komolyabb lendületvételre a BFTK szeptemberi, düsseldorfi bemutatkozását követően, amely – nem mellékesen – Németország legnépesebb, 18 millió lakosú Észak-Rajna-Vesztfália tartományának a fővárosa és üzleti központja is.

Az egyébként ígéretes konjunktúrát mutató (+9,7%) távol-keleti, ázsiai piacokat is tovább dinamizálhatja az idei októberi, Szingapúrban rendezett ITB Asia szakvásáron Magyarország, illetve Budapest irányában legutóbb megnyilvánult élénk érdeklődés – írja elemzésében a BFTK.