Top 50: Görgényi Ernő & Komoróczki Aliz
A lenti interjút eredetileg a magyar turizmus 50 legbefolyásosabb személyét felsorakoztató, 2019. februárban 6. alkalommal megjelent kiadványunkban közöltük. Az információk a fél évvel ezelőtti állapotot tükrözik – a szerk.
Mi jellemezte Gyula turizmusát 2018-ban?
G. E.: Fő céljaink közé tartozott a vendégéjszakaszám növelése, új fejlesztések megvalósítása, a városi turisztikai attrakciók kommunikációjának összehangolása. Ezek maradéktalanul teljesültek.
Görgényi Ernő & Komoróczki Aliz |
Fotó: Rusznyák Csaba |
K. A.: Gyula évről évre bekerül a top 10 vidéki desztináció közé. 2010 óta megduplázódott a vendégek és a vendégéjszakák száma, jelentősen nőttek a turisztikai bevételek. Vendégeink 80 százaléka belföldi, így fontos cél a nemzetközi ismertség növelése. Sikerrel valósítottuk meg az első nagyszabású, a város turisztikai szereplőinek összefogásán alapuló romániai brandépítő kampányunkat, mely jövőre folytatódik.
Milyen fejlesztések szolgálják a turizmust?
G. E.: Megkezdődött a Várfürdő és az Almásy-kastély mellett található Szent Miklós park rehabilitációja, megújulnak a zöldfelületek, a díszkivilágítás, sétányok létesülnek. 2020 első fél évére elkészül a kastély mellékszárnya bálteremmel, ételtörténeti látványkonyhával. Megépül a Fekete-Köröshöz vezető Gyula–Városerdő kerékpárút, újabb elemekkel bővül a Várfürdő. Távlati terv a Szigeterőd-projekt és az új fürdőfejlesztési koncepció.
Hogyan épül rá erre a turisztikai desztinációmenedzsment?
K. A.: A város gazdag történelmi múltjára, pezsgő kulturális életére, tradicionális gyógyhelyi környezetére és fürdőjére építünk. A tudatos fejlesztéseknek köszönhetően Gyula négy évszakos, többgenerációs desztinációvá vált.
2018-ban minden szinten – önkormányzat, helyi és térségi szakmai közösség, Magyar Turisztikai Ügynökség – elismerték az erős Gyula-brandet, elfogadták és támogatták fő stratégiai célkitűzéseinket, mint a nemzetközi piacra vitel és a turisztikai szolgáltatások minőségi fejlesztése. Előkészítettük a Gyula–Békéscsaba kiemelt fejlesztési térség szakmai koncepcióját is. A közös siker, az újabb közös célok és a közösen alkotott jövőkép tovább erősítették a szakmai közösség és a város együttműködését.
Önöknek személy szerint mit jelent Gyula?
G. E.: Gyönyörű parkok, történelmi épületek, romantikus hangulat. Ez a szülővárosom, már a nagyapám nagyapja is itt élt. Máshol nem is tudnám elképzelni az életem.
K. A.: Tízéves voltam, amikor a családom Gyulára költözött egy békési kis faluból, Bélmegyerről. Addig testvéremmel a nyári szüneteket gyulai rokonainknál töltöttük, a strand és a fürdőzés volt az állandó program, itt tanultam meg úszni és itt voltam először színházban. Tehát mondhatom, hogy turistaként jártam először Gyulán. Később az otthonommá, a barátaim szerint pedig egyenesen a szerelmemmé vált.
*
Kiadványunkban az interjúalanyoknak három fix kérdésre is válaszolniuk kellett – a szerk.
A kiadvány borítója |
Fotó: turizmus.com |
Mitől lehet a turizmus még „zöldebb”?
G. E.: A fejlesztésekben mindig érvényesítjük a környezettudatos szempontokat, illetve a gyulaiak és a vendégek szemléletét is formálni kell.
K. A.: A „zöld szemléletű” turistáktól.
Mi volt a legjobb tanács, amit életében kapott?
G. E.: A jó tanácsokat mindig megfontolom, de nem tudnék egyet kiemelni.
K. A.: Nagyon sok jó tanácsot kaptam, és az volt a legjobb, amit meg is fogadtam.
Sportol, vagy inkább nézi?
G. E.: Sosem néztem, viszont aktívan csinálom. Karatézom és futok.
K. A.: Diákkoromban versenyszerűen atletizáltam és kézilabdáztam, most már az időben rugalmasabb súlyzós edzéseket kedvelem.
*
A teljes anyagot és a további cikkeket Az év 50 legbefolyásosabb személye a magyar turizmusban & top 10 fiatal című kiadványban olvashatja.
A kiadványt ITT rendelheti meg >>