Kis Ferus, Andrássy gróf álma és a hímző nénik

Míg a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) által közösen szervezett első „Várak és a kastélyok" tanulmányút a Dunántúlra vezetett, a második túrán Észak-Magyarországnak vettük az irányt.

Az elkényeztetett úrfi és a szegény vándorfestő meséje

Bevallom, „kis Ferusról" (alias Dessewffy Ferenc grófról) és Lieb Ferenc felvidéki vándorfestőről még csak nem is hallottam addig, amíg nem jártam a Mickolctól 25 km-re fekvő Edelényben, a 18. század elején épült L'Huillier–Coburg-kastélyban. Kettejük találkozására épül az a 23 perces 3D-s játékfilm, amely azon egy esztendő történetét meséli el, midőn Lieb kifesti a kastély hat szobáját.

Az edelényi kastélynak saját kutyája is van: a Hosszú névre hallgató tacskó egy kis simogatásért minden látogatóval gyorsan barátságot köt

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

A jól kitalált történelmi kisfilmet M. Tóth Géza rendezte – akit később a Maestro című alkotásáért animációs Oscar-díjra is jelöltek –, míg az ifjú gróf édesanyját – vigyázat, spoiler következik – Rost Andrea opera-énekesnő játssza.

A filmben valójában a festett termek rokokó életjelenetei elevenednek meg, melyeket ezután a kastélytúrán eredetiben is megcsodálhat a látogató – csoportunkon egészen úrrá lett az izgalom, ki találja meg a falakon a hintázó grófkisasszonyt, a kezet csókoló udvaroncot, a szüreti jelenetet, a vadászt, a tevét, vagy az „ormányos vaddisznót", amilyennek az elefántot akkoriban elképzelték.

A hintázó grófkisasszony lett az Edelényi Kastélysziget címere

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

Az edelényi kastély ékességét az ország legnagyobb rokokó falképeként tartják számon: amit a 18. században Lieb egymaga festett meg egy esztendő leforgása alatt, annak a helyreállításán, a 2010-es években 13 restaurátor másfél éven át fáradozott – mesélte el korhű kosztümös kísérőnk. Merthogy a másik innovatív ötlet: a tárlatvezetők a kastélyhoz kötődő létező személyek szerepébe bújnak – nekünk egy tűzről pattant „cseléd" jutott, de a gróf, a grófné és Cinka Panna, vagyis az első női cigányprímás is „végigkalauzolhatja" az épület rejtelmeiben a látogatókat.

Tárlatvezetőnk a jól értesült cseléd szerepébe bújva avatott be az edelényi kastély titkaiba

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

Nem kevésbé szórakoztató az elkényeztetett ficsúrból végül gondos gazdálkodóvá érett Ferus gróf offline Facebook-posztjait végigböngészni az utolsó szobában. A pusztulás szélére került edelényi kastély megmentése, rekonstrukciója ékesen példázza, miként lehet kreatív ötletekkel életet lehelni egy gyakorlatilag üres kastélyba, ahol csupán a kályhák maradtak meg az eredeti berendezésből.

Andrássy grófnak volt egy álma

4 bejárat, 12 torony, 52 szoba, 365 ablak – ezek már az Andrássyak tiszadobi kastélyának adatai, amelyekben az évszakok, a hónapok, a hetek és a napok számára ismerhetünk rá. Andrássy Gyula gróf, egykori miniszterelnök vágyálma volt: a Loire-menti várkastélyok mintájára építtessen magának főúri rezidenciát Tiszadobon.

A tiszadobi kastélynak 12 tornya, 52 szobája és 365 ablaka van

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

A pompázatos épületet sajnos az 1. világháború után kifosztották, majd 1945 után gyerekotthonként funkcionált, ami végzetesen megpecsételte sorsát. A kastély gyönyörű eredeti berendezéséből, műkincseiből mindössze három darabot sikerült megmenteni, köztük egy álló velencei falitükröt, amely torzítás mentesen adja vissza alakunkat.

Ha nem is az eredeti, de részben az Andrássy-leszármazottaktól kapott korabeli bútorok idézik fel az utókor számára az egykori főúri világot, a nagy szalonban, a grófi hálóban, a dolgozószobában, a zeneteremben és a kis, nyolcszögletű könyvtárban. Szerencsére épségben vészelte át a 20. századot a főlépcső gyönyörű tölgyfakorlátja.

A gyönyörű, áttört mintázatú tölgyfakorlát megmenekült

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

A kastély első emeletének termeit rendezvényhelyszínként hasznosítják a 2011–2012-ben történt felújítás óta: 150 személyig tudnak konferenciákat, céges és családi ültetett rendezvényeket fogadni, de több mint 400 internetes végpont áll rendelkezésre.

A cateringet házon belül oldják meg, miután idén szeptemberben megnyílt a minden nap nyitva tartó éttermük az úgynevezett Fekete ebédlőben, valamint a hajdan reggelizőnek használt télikertben. A kastély létesítményvezetője elárulta, a térség talán legjobb séfjét sikerült elcsábítaniuk, amit az itt elfogyasztott ebéd minősége alapján meg tudunk erősíteni.

Idelátogatva feltétlenül tegyenek sétát a holt Tiszáig lenyúló kert hatalmas „bukszuslabirintusában" – hivatalosan hímzéses parter kert –, amely felülről szemlélve egy liliom rajzolatát adja ki.

Művészi mintázatú élő sövény Tiszadobon

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

Legszebb rálátás a kastélyban született Andrássy Katinka toronyszobájából nyílik, ez ma még üres, de a felújítás következő, 1,3 milliárd forintos ütemében ezt is „megtöltik tartalommal".

Egy nap a hímző nénikkel

A MUISZ-túrák sajátossága, hogy igyekeznek új, izgalmas programlehetőségeket is bemutatni a szövetség tagjainak.

Másnap a három matyó település egyikébe, Tardra vitt az utunk, ahol megismerhettük Váczi Rozit, a Matyodesign alapítóját és a helyi hímzőkör tagjait, Marika és Erzsi nénit, „Dadust" meg a többieket.

Utazási irodások a tardi vendéglátókkal

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

A hagyományőrző nénikre és az ő természetes világukra 6-7 órás turistaprogramot épített az áprilisban indult Matyó Design Tours, ebből a mi kirándulásunkba csak egy rövidített változat fért.

A fogadó pálinka és pogácsa után egy-egy segítőkész, matyó népviseletbe öltözött nénivel az oldalán mindenki kipróbálhatta ügyességét a hímzésben és a csigatészta pödörítésében – mindkettőhöz türelem, idő és elmélyülés kell, s ezzel el is érkeztünk a tardi program lényegéhez, a lelassuláshoz és a hétköznapi falusi valóság autentikus élményéhez, aminek átélésért a messziről jövő turisták – Roziék reményei szerint – fizetni is hajlandóak.

Tanuljuk a csigatészta készítését...

...mások ezalatt a hímzéssel barátkoznak a nénik segítségével

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

Közben a sütőben sült az almás és túrós pite, amelyik turistacsoportnak több az ideje, azt a sütemény elkészítésének rejtelmeibe, sőt az ebédfőzésbe is bevonják.

Aztán kart karba öltve elsétáltunk a közeli templomba, meghallgatni a helyi kántor orgonajátékát, onnan pedig a tájházakhoz, ahol a program egy vállalkozó férfi és nő matyó népviseletbe öltöztetésével folytatódik. Nézni és hallgatni is szórakoztató a „műsort", mert közben röpködnek az anekdoták – olykor pikáns részletek – arról, miként éltek itt a régiek 100-150 éve.

Erzsi néni szívesen adomázik a tájházban

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

Mire a közel háromórás program végére értünk, mindenkinek kisimultak az idegei, és szívünkbe zártuk ezeket a nagyszerű asszonyokat. Drukkolunk, hogy a remélt külföldi turistákból és hazai incentive csoportokból minél többen jöjjenek Tardra hímezni, tésztát gyúrni, lelassulni, és persze vásároljanak is a matyórózsával kihímzett trendi pólókból, pancsókból, sálakból, pulcsikból.

360 fokos panoráma a vadregényes sziklavárból

A Bükkaljáról a Bükk és a Mátra határában magasodó siroki várhoz buszoztunk, amelyet Magyarország legvadregényesebb sziklavárának tartanak. Különlegessége: nemcsak a sziklatömb tetejére, hanem annak belsejében is építették.

Ma is lehet bújócskázni a sziklára épült siroki várban

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

Általános iskolásként, a környéken táborozva, magam is bujkáltam a riolittufába vájt sötét járatrendszerben, csúsztam-másztam a föld alatti lépcsőkön. A mostani látogatásunkkor jólesően nyugtáztam: a vár ezen adottsága éppúgy lázba hozza a mai, „kütyünyomkodó" gyerekeket, mint több évtizeddel ezelőtt bennünket. A különbség, hogy akkoriban szó szerint csak egy kőhalom volt a siroki vár, ma viszont már modern turisztikai infrastruktúrával és kiállítótérrel várja a látogatóit.

Kilátás Sirok községre naplementében a várból

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

Mivel a törökök 90 éven át birtokolták az erődítményt, kézen fekvően adódott a tartalom: a hódítók itteni életmódjának felidézése egy korhűen berendezett konyha, lakóhelyiség és hadi raktár által. Akinek kedve tartja, akár töröknek is beöltözhet.

Az alsó várban 2012-ban modern látogatóközpontot adták át büfével, mosdóval, a felső várban pedig körsétányt alakítottak ki. Megéri felkapaszkodni a látványért, mert minden égtáj felé csodás kilátás nyílik.

Készítik a macokot a siroki hagyományőrzők

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

Érdemes figyelemmel követni a vár programjait is: akadt itt már hálózsákos éjszakázás, fáklyás és jelmezes túravezetés, várfelfutó verseny. A helyi hagyományőrző egyesület tagjai ilyen alkalmakkor rendre macokot – azaz krumplis pogácsát – sütnek az összegyűlt vendégseregnek; bennünket is megkínáltak vele.

Családi program a vadászati múzeumban

A kétnapos túra meglepetésprogramjaként megtekintettük a hatvani Grassalkovich-kastélyban berendezett vadászati múzeumot is, amely – nevével ellentétben – nem csak a vadászat iránt érdeklők figyelmére számíthat. Ellenkezőleg, igazi családi programként lehet vele számolni, a múzeum ugyanis játszva és szórakoztatva, számos interaktív elemen keresztül hozza közelebb az évezredes magyar vadászati hagyományokat és a Kárpát-medence állatvilágát.

A hatvani vadászati múzeum egyik terme – a Kárpátok vadvilága

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

Úgy rendezték be a kiállítótereket, hogy az egyes szintek „leképezik" a tengerszint feletti magasságot, így a pincétől az első emeletig eljutunk a víz alatti világtól a Kárpátok csúcsaiig. A látogatók az interaktív képernyők segítségégével „megetethetik" a vadállatokat, a mintadarabokon megtapogathatják, melyik állatnak milyen puha, selymes, vagy épp ellenkezőleg szúrós a szőre, de akár az üregi nyúl fészkébe is bemászhatnak.

A múzeum legérdekesebb termei közé tartozik a nagy afrikai vadász, Széchenyi Zsigmond dolgozószobája, és a korhű barokk konyha, amely erős vizuális látvánnyal mutatja be az elejtett zsákmány útját a tányérig.