A turizmus is profitál abból, hogy a topligába kerekezett a Tour de Hongrie

A kerékpáros sportban kevéssé járatosak számára megvilágítanák a jelentőségét annak, hogy a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) döntése alapján a Magyar Körverseny ProSeries-besorolást kapott?

Princzinger Péter: Némi leegyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy ami a labdarúgásban a Bajnokok Ligája, vagy az autósportban a Forma-1, az a kerékpársportban a WorldTour és a ProSeries versenyek sorozata.

A UCI négy kategóriába sorolja a kerékpárversenyeket. A „top liga" az első két szint: a WorldTour és ennek előszobájaként a ProSeries. Ezután következnek az első és a második kategóriás versenyek – a Tour de Hongrie eddig első kategóriás esemény volt. Majd a különböző, UCI által nem kategorizált regionális vagy nemzeti versenyek zárják a sort.

Minél magasabb kategóriájú egy verseny, annál értékesebb, mégpedig minden érdekelt számára: annál több világszínvonalú csapat, annál több világsztár vesz rajta részt, és a versenyzők annál több világranglistapontot tudnak gyűjteni az eredményeikkel. Értelemszerűen minél magasabb kategóriájú egy verseny és minél több világsztár indul a mezőnyben, annál nagyobb médiafigyelem övezi, ennek pedig a szervezők örülhetnek, mert így javul a tárgyalási pozíciójuk a támogatókkal.

Eisenkrammer Károly: A versenyekhez hasonló a profi csapatok osztályozása is: a legmagasabb szintűek a WorldTeam-ek, a következő szintet a ProTeam-ek képviselik, majd a profi világ belépő szintjén a Continental Team-ek következnek, végül pedig a UCI által nem kategorizált regionális vagy nemzeti klubcsapatok. A WordTeam-eknek és a ProTeam-eknek kötelező rajthoz állítani versenyzőiket a WorldTour és a ProSeries meghatározott számú versenyén. Például a Magyar Körversenyre a jövőben már a ProSeries-szabályok vonatkoznak és 2023-tól már csak a legmagasabban jegyzett csapatok indulhatnak, viszont Continental Team-ek – néhány speciális kivételtől eltekintve – nem. És természetesen nem indulhatnak rajta amatőr, regionális vagy klubcsapatok csapatok sem.

A kiegyensúlyozott versenyrendszer érdekében a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség szigorú szabályokhoz köti és limitálja a felsőkategóriás versenyek számát; a WorldTour- és a ProSeries-lincenceket három évre adja ki. 2022-ben az a döntés született, hogy a korábbi 19 helyett 2023–25-ben csak 14 többnapos ProSeries verseny működhet Európában. Vagyis a csapatok túlterhelésének elkerülése érdekében kevesebb verseny maradt, csak a legjobbakat tartotta meg ebben a kategóriában a UCI. Az eredeti 19 versenyből csupán 12 maradt meg, és két újat emeltek be a rendszerbe: az egyik a CRO Race a másik a Tour de Hongrie lett.

Princzinger Péter és Eisenkrammer Károly a Giro d'Italia budapesti rajtjánál

Fotó: Magyar Kerékpáros Szövetség

Milyen kritériumoknak kell megfelelni, hogy egy verseny beléphessen a kerékpáros események ezen elit klubjába?

E. K.: A UCI szigorú követelményeket támaszt minden verseny szervezőivel szemben. Kategóriától függetlenül magasan van a léc a szakmai kérdésekben, útvonal, útminőség, útvonal-biztosítás, pénzdíj, technikai háttér és a csapatok elszállásolása. Magasabb kategóriákba lépve már nem írott szabályok, hanem a józan ész mentén igyekszik minden szervező mindent megtenni, hogy megfeleljen a csapatok elvárásainak. Mert ha nem így tesz, akkor jövőre nem jönnek el.

Ahhoz, hogy a ProSeries-jelentkezés egyáltalán felmerüljön, két területen kellett nagyot alakítanunk. Az egyik a megfelelő minőségű, összetételű mezőny, a másik pedig a nemzetközi médiajelenlét, vagyis az élő televíziós közvetítés, konkrétan: 14-nél több profi csapat (WordTeam és ProTeam), valamint legalább 10 külföldi országban élő TV-közvetítés biztosítása. Mi már 2021-ben és 2022-ben is teljesítettük mind a két kritériumot: 2022-ben 19 profi csapatunk volt, és az M4Sport mellett az Eurosport 56 országban élő adásban közvetítette a Magyar Körversenyt – e mellett még további száznál több országban is leadták a sportcsatornák, de a UCI szempontjából a kötelező 10 ország csak az Eurosporttal is vastagon megvolt.

A televíziós műsorgyártás is a mi kezünkben van, mi irányítjuk, és ennek köszönhető, hogy a TV-készülék előtt ülők a versenyt nézve minden országban folyamatosan kapják a turisztikai szempontból is lényeges háttérinformációkat azokról a városokról, régiókról, amerre a mezőny elhalad. Egy ötnapos (a megnyitó ünnepséggel hatnapos) kerékpárverseny egy komplex sport- és egyben médiaprodukció, amit gyakorlatilag egyéves előkészítés előz meg.

Az elvárt kritériumok teljesülését – ideértve a csapatok elégedettségét tükröző felmérés eredményeit is – a UCI nemzetközi akkreditációval rendelkező bírók jelentései alapján minden egyes versenyt követően értékeli. Több egymást követő év folyamatos magas színvonalú rendezési értékelése teremt egyáltalán lehetőséget a szintlépésre.

A következő három évben garantáltan a kerékpáros sportág felsőházában szerepel a Tour de Hongrie

Fotó: Vanik Zoltán

Mennyire játszott közre a Giro d'Italia magyarországi szakaszainak sikeres megrendezése abban, hogy Magyar Körverseny a ProSeries szintjére léphetett?

P. P.: Biztosan vagyunk benne, hogy a Tour de Hongrie sikeréhez vezető úton a Giro d'Italia Grande Partenza tette fel a pontot az i-re. Bár a Magyar Körverseny önmagában is bizonyított, ha voltak is kétségek a döntéshozók körében, a Giro első három szakaszának hazai lebonyolítása biztosan meggyőzte őket, hogy Magyarország képes világszínvonalon országúti kerékpárversenyt rendezni. Mind az olasz szervezők, mind a részt vevő csapatok, versenyzők azt a visszajelzést adták, hogy a Giro magyarországi szakaszai mindenben megfeleltek az 1909 óta szervezett viadal rangjának. Sőt, a legnézettebb nemzetközi sportcsatorna kereskedelmi igazgatója, aki nem mellesleg francia, egy magánbeszélgetés keretében úgy fogalmazott, hogy „ez a produkció nyugodtan lehetett volna sárga-feketében", utalva a világ legmagasabb színvonalú kerékpárversenyére, a Tour de France-ra.

Mekkora médiafigyelmet képes a ProSeries Magyarországra irányítani, és ebből a kvázi ingyen marketingből hogyan profitálhat a magyar turizmus, a hazai turisztikai desztinációk?

E. K.: A sorozatba való bekerülés garancia arra, hogy a következő három év májusában a világ 192 országában a TV-k és a mobil eszközök képernyőin több száz millió ember fogja látni Magyarországot, hazánk tájait, természeti kincseit, épített örökségét, illetve a versenyt közvetítő szakkommentátorok részéről az útvonalon található attrakciók bemutatását. Az élő közvetítések mellett értékesek az ismétlések is. Külön kell szólni a versenyeket kísérő újságírókról, akiknek a tudósításai, beszámolói bejárják a világot.

Lillafüreden a Tour de Hongrie mezőnye

Fotó: Vanik Zoltán

Azt már tudjuk, hiszen több éven át megvalósítottuk, hogyan kell eljuttatni a képeket akár egymilliárd háztartásba. A ProSeries abban segít, hogy az eddigi nézőszámunk is ugorjon egy nagyságrendet, hiszen a valódi értéket nem a technikai elérés jelenti, hanem az, ha a néző oda is ül a TV-képernyő elé.

P. P.: Jelentős marketingértéket képviselnek továbbá a verseny idejére Magyarországra érkező sportolók, az őket kiszolgáló személyzet, valamint az elkötelezett szurkolók közösségi médiában megosztott posztjai, képei és videói, hiszen ezek az emberek a saját környezetükben influenszerek, több ezres vagy több tízezres rajongótáborral rendelkeznek. A versenyzők és az őket kiszolgáló stábok egyik versenyről a másikra utaznak, nincs lehetőségük megcsodálni a versenynek otthont adó desztináció szépségeit. Később azonban, immár magánemberként, adott esetben családtagokkal vagy baráti társasággal szívesen felkeresik korábbi sportsikereik helyszíneit.

A ProSeries versenysorozat mennyire utazásösztönző a szurkolók számára? Azaz a turisztikai hozadék plusz külföldi vendégéjszakaszámban és fogyasztásban is lecsapódhat majd a hazai szolgáltatóknál?

P. P.: Ha semmi egyebet nem számolunk, mint a versenyzőket, az őket kiszolgáló személyzetet, valamint a verseny biztosításában és lebonyolításában közreműködő szervezői és kommunikációs stáb tagjait, és ezek összesített létszámát megszorozzuk az általuk eltöltött éjszakák számával – figyelembe véve azt is, hogy a csapatok a verseny rajtja előtt 2-3 nappal megérkeznek –, könnyen látható, hogy csak ez országos szinten kb. 10 ezer vendégéjszakát jelent. Továbbá itteni költést – étkezést, tankolást, kisebb nagyobb vásárlásokat –, amely persze több desztinációban realizálódik. Ehhez adódik hozzá azon szurkolókhoz kötődő vendégéjszakaszám és költés, akik gyakorlatilag a világ bármely pontjára követik kedvenc csapatukat vagy versenyzőiket.

A Tisza-tavon is áthaladt a Magyar Körverseny

Fotó: Vanik Zoltán

A jövő május 10. és 14. között megrendezésre kerülő Tour de Hongrie útvonalát januárban jelentik majd be a szervezők. Ennek kialakítása során figyelembe vesznek-e olyan szempontokat, amelyekkel növelhetik országunk számára a verseny marketingértékét, gondolok itt arra, hogy az látványos, jól fényképezhető és filmezhető helyeken vezessen?

E. K.: Ez mindig is kiemelt szempont volt, természetesen most is az lesz. Szerencsére a verseny útvonala a legritkább esetben érint nagy közlekedési infrastruktúrát, például autópályát, vasutat, hiszen a mezőny számára olyan pályát kell kijelölni, amelyben megfelelő szintkülönbségek, az adott kategóriának megfelelő számú és nehézségű hegyek is vannak, ezek pedig eleve inkább az alacsonyabb forgalmú utak felé terelik a versenyt. Ebből kifolyólag a TV-képernyőkön alapvetően a rajt- és a célvárosok, valamint a közöttük vezetett versenypálya mentén található táj és attrakciók kapnak markánsabb megjelenést. Ezekből pedig Magyarországon nincs hiány.Szerencsére az elmúlt évek sikere nyomán ma már több város szeretne a Tour de Hongrie rajt- vagy célvárosa lenni, mint amennyibe lehetőségünk van eljutni. Évek óta bevált gyakorlattal választjuk ki a városokat, ennek első lépése, hogy egy város elküldi a jelentkezését – jelenleg nemcsak 2023-ra, hanem 2024-re is számos pályázat érkezett. Az útvonalakat tekintve két évre előre tervezünk.

Várhatók-e olyan nagyközönségi kísérő rendezvények, mint amilyenek a Giro-hoz is kapcsolódtak az útvonal által érintett településeken?

E. K.: Ez részben rajtunk, szervezőkön, részben pedig a verseny útvonalán lévő települések vezetésén és lakóin múlik. Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a versenyt szívesen látják az országban mindenhol, és a szurkolók, nézők kreatívabbnál kreatívabb megoldásokkal köszöntik a mezőnyt. A Tour de Hongrie külső megjelenésében már gyakorlatilag nem különbözik a nagy klasszikusoktól.

Mi magunk is tervezünk nagyközönségi kísérő rendezvényeket, főként a rajt- és célvárosokban, valamint szurkolói zónák kialakítását is. Nagyon kíváncsian várjuk azokat a szurkolói pontokat, installációkat, performanszokat, amelyek emlékezetessé tesznek egy-egy szakaszt, egy-egy kanyart, a verseny egy-egy pillanatát, és persze ráirányítják a figyelmet a településre, ahol ezek az izgalmak történnek.

Pusztán az a tény, hogy topligás lett a Tour de Hongrie és ezáltal a sportág nemzetközi csillagai Magyarországra jönnek versenyezni, adhat-e további lökést a hazai kerékpáros turizmus fejlődésének?

P. P.: Biztosak vagyunk benne, hogy a válasz: igen. A világsztárok jelenléte azért is fontos, mert személyes fellépésük, az őket övező rendkívüli népszerűség, a körülöttük lévő színes forgatag, maga ez a különleges „vándorcirkuszi hangulat", ami csak egy kerékpárversenyen élhető át, motiválja a nézőket, hogy ők is belekóstoljanak a kerékpározás élményébe – akár amatőr versenyek, akár teljesítménytúrák, vagy pusztán kerékpáros kirándulások formájában.

Ahogy korábban említettük, a kategorizált versenyeken csak profi versenyzők indulhatnak. Turisztikai szempontból ezért van nagy jelentőségük azoknak az amatőrök számára rendezett versenyeknek, amelyek keretében a résztvevők átélhetik a profi versenyzés élményét – „Feel like a pro". Ezeket az eseményeket általában granfondónak, vagy maratonnak nevezik, több ezer résztvevőt vonzanak, külföldről is, akik súlyos nevezési díjakat fizetnek azért, hogy ugyanazon kulisszák között versenyezhessenek, mint a profik. És persze az adott versenynek otthont adó desztinációban költenek. Ilyen „kistestvére" van például a Tour de France-nak (L'Etap by Tour de France), több országban is megrendezik, a legközelebbi történetesen november 13-án lesz (L'Etap Cyprus), a következő pedig november 27-én (L'Etap Colombia). Több hazai versenyt is hasonló koncepcióban fogunk indítani, illetve megújítani a következő időszakban.

A kerékpáros versenysport, a szabadidősport és a kerékpáros turizmus kéz a kézben járnak, kölcsönösen erősítik egymást.