Nemzeti emlékhellyé avatták a nagycenki Széchenyi-kastélyt
Az Országgyűlés még tavasszal döntött arról, hogy a nagycenki Széchenyi-kastélyt nemzeti emlékhellyé nyilvánítja, és ezzel a magyar történelem legfontosabb helyszínei közé emeli. Aczél Eszter, a Széchenyi István Emlékmúzeum vezetője a szerdai avatón kiemelte: Széchényi Ferenc itt őrizte azt az ősgyűjteményt, amely a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapját adta. Széchenyi István pedig birtokai egyéves jövedelmének felajánlásával letette a Magyar Tudományos Akadémia alapjait.
A Nemzeti Örökség Intézete által állíttatott, háromszög alakú sztélén egy rövid ismertető olvasható a hely történelmi szerepéről magyar és angol nyelven. Magyarországon a nagycenki Széchenyi-kastéllyal együtt immár összesen 17 nemzeti emlékhely található.
 |
Fotó: MTI / Nyikos Péter
A Széchenyi-család cenki birtoka a 19. századi modern magyar nemzet születésének egyik helyszíne, ahol nemzetformáló és korszakalkotó gondolatok születtek – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Széchenyi Emlékmúzeum megújult állandó kiállításának megnyitóján. Hozzátette: a kormány eddig is sokat tett azért, hogy nemzeti emlékhelyeinket méltó módon helyreállítsa és gondozza, ezért döntöttek úgy, hogy Széchényi Ferenc és Széchenyi István előtt tisztelegve a következő években 3 milliárd forintot fordítanak Nagycenkre.
 |
Fotó: MTI / Nyikos Péter
A megújult állandó kiállítás a család történetét és Széchenyi István életútját, munkásságát mutatja be. Látható a tárlaton például a gróf saját kezű rajza, számos használati tárgya. Kiállítanak több Széchenyi Istvánt bemutató festményt, grafikát, valamint a tevékenységét illusztráló tárgyakat, közöttük olyanokat, amelyeket eddig a közönség még nem látott.
Az emléknapon felavatták és felszentelték a Széchenyi-kastély helyreállított kápolnáját is. Firtl Mátyás, a térség országgyűlési képviselője felidézte, hogy a kápolna a második világháborúban erősen megrongálódott, az azt követő évtizedekben pedig a helyreállítás helyett raktárként, vetítőteremként is használták. A kápolna berendezéséből csupán a szószék és egy pad maradt meg, a hiányzó darabokat ezek alapján rekonstruálták. A tavasszal kezdődött felújítási munkálatokkal az 1945 előtti állapotokat állították helyre.
