A vendéglátást is érinti az egyszer használatos műanyagok betiltása

A környezetvédelmi szervezetek által üdvözölt döntés több iparágat is sürgős lépéskényszerbe hoz. A csomagolószakma érdekképviselete úgy látja, a száműzendő anyagok egy részének van megfelelő alternatívája. A szükséges technológiaváltást a kormány is támogatná.

Szerdán kezdhet tárgyalni és a héten akár már dönthet is az Országgyűlés egyes egyszer használatos műanyagok betiltásáról. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvénytervezet elfogadása esetén Magyarországon 2021. január 1-től tilos lenne egyebek mellett az eldobható műanyag étkezési eszközök, valamint a könnyű és nagyon könnyű, ezen belül a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasakok forgalomba hozatala.

Az érintett termékek volumene kapcsán Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára úgy számol: „A tilalom, ha a most ismertté vált formájában vezetik be, a hazánkban évente forgalomban lévő 350 ezer tonnányi műanyag csomagolásnak a 2-3%-át érinti. Ez évi 7-9 ezer tonna, de tekintve, hogy a koronavírus-járvány miatt gyakoribb lett az ételkiszállítás és több műanyagzacskó is fogy, 2020 végére ez a szám jelentősen nőhet, bőven elérheti a kétszámjegyű tartományt."

Kedd este érkezett a hír: az utolsó pillanatban visszavonta a miniszterelnök-helyettes a javaslatát, így most nem született döntés a parlamentben az egyszer használatos műanyagok magyarországi betiltásáról.

Léteznek optimális helyettesítő termékek az oxidatív úton lebomló műanyagok és a polisztirol csomagolóanyagok helyett

Fotó: CSAOSZ

A főtitkár hozzátette, az oxidatív úton lebomló műanyagok, valamint a polisztirol alapú ételdobozok, étkezési eszközök tilalma ellen a szakma sem emel kifogást, mert ezeknek léteznek optimális helyettesítői.

„A súlyosan környezetterhelő műanyagok kiváltása 90%-ban papírral, kisebb részben pedig komposztálható műanyaggal történik" – avat be az alternatívákba Markos András, a Hesse Trade Kft. ügyvezetője.

Fogalommagyarázat

Az oxidatív úton lebomló műanyagok bizonyos külső tényezők (pl. napsugárzás) hatására apró darabokra „esnek szét”, de ettől még a környezetben maradnak, és problémát jelenthetnek a földben vagy a tengerekben. Környezetvédelmi szempontból ezért is előremutató a küszöbön álló tilalmuk.
A biológiailag lebomló műanyagok közt akad olyan, amelyiknél speciális (gyakran csak iparilag előidézhető) körülmények között elindul a tényleges bomlási folyamat. A most benyújtott törvényjavaslat értelmében azonban az egyszer használatos műanyagtermékek közül ezek is a tilalom hatálya alá esnek.

A szigorodó szabályoknak megfelelő gyártósorokat forgalmazó cégnél is előbbiben látják a megoldást, berendezéseik újrahasznosított hulladékpapírból is képesek olyan csomagolásokat és evőeszközöket előállítani, amelyek maguk is újrahasznosíthatók.

A száműzés előtt álló anyagok kapcsán a kormány is az alternatívák gyártását javasolja. Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a törvénytervezet ismertetésekor elmondta, a tiltás körébe vont termékeket gyártó cégeknek 2020-tól kezdve évente 5 milliárd forintot biztosítanának technológiaváltásra, gépek beszerzésére.

A javaslat elfogadása esetén azonnali, új megoldásokra szoruló szektorok között a CSAOSZ-főtitkár példaként a gyorsétkezdéket, az étel-házhozszállítással, cateringgel, italautomatákkal foglalkozó cégeket, valamint a vásárlóknak osztogatott zacskók miatt az áruházakat említette.