Ötven éve nyitották meg a zalakarosi fürdőt

Ruszinkó Ádám a létesítmény megnyitásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, amelyen emléktáblát is avattak, emlékeztetett arra, hogy az évek során mintegy 5 ezer négyzetméteresre bővült fürdőkomplexum az ország hatodik legnagyobb ilyen intézménye, a régióban pedig a legnagyobb négyévszakos fürdő.

A megnyitás óta eltelt 50 évben csaknem három Magyarországnyi ember, több mint 27 millió látogató kereste fel a komplexumot Zalakaros szálláshelyein évente több mint 400 ezer vendégéjszakát regisztrálnak, s ez alapján Magyarország 10 legkedveltebb úti céljának egyike a zalai város. A népszerűsége annak is köszönhető, hogy az utóbbi évek fejlesztései révén a kisgyermekesek számára is egyre vonzóbbá vált, s ennek révén mára a hazai "egészségturizmus új fellegvára minden generáció számára" –  tette hozzá az államtitkár.

Ruszinkó Ádám kifejtette azt is, hogy a most záruló európai uniós költségvetési ciklus éveiben 15 projekt révén összesen több mint 2 milliárd forint fejlesztési forrást nyert a város.

Novák Ferenc polgármester egyebek közt azt idézte fel, hogy a fürdő 1965-ös megnyitása idején egyre inkább kihalófélben lévő település a turizmusnak köszönhetően 1984-re nagyközségi, 1997-ben pedig városi rangot nyert. A zalakarosi tucatnyi szálloda, a félezer magánszállás, a számtalan szolgáltatás és a most is zajló új fejlesztések mind a turizmusnak köszönhetőek, de ez azt is jelenti, hogy "a fürdő a térség boldogulásának záloga".

A fürdő nyitásának 50. évfordulója alkalmából kiadott sajtóanyag szerint az önkormányzati tulajdonú részvénytársasággá válás óta a fürdő tárgyieszköz-értéke közel nettó 7 milliárd forinttal növekedett, vagyis az 1992-es 334 millióról 2014-re 7 milliárd 320 millió forintra emelkedett. A pályázatokkal létrejött beruházások összértéke nettóban mintegy 5,5 milliárd forint, amelyből a pályázati támogatás összege 1 milliárd 655 millió forint volt.

Az átlagosan 180 dolgozót foglalkoztató fürdőben a fejlesztések a megtermelt nyereségből, az önkormányzat által fel nem vett osztalékból, alaptőke-emelésből és pályázati forrásból, valamint beruházási, fejlesztési hitel bevonásával valósultak meg.