Kirajzással tiltakoztak a személyhajósok a tervezett fővárosi kikötőbezárások ellen

Április 20-án, szombaton több mint négyezer utassal a fedélzetükön szervezték meg hagyományos kirajzásukat a budapesti hajósok a Dunán. Az eseményt azzal a céllal rendezték meg idén, hogy a 204 éves „pest-budai” hajózás értékeire hívják fel a figyelmet. Az ingyenes program iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a tervezettnél több hajót indítottak el.

Az eseményen egyúttal békésen tiltakoztak a tervezett kikötőbezárások ellen, amelyeket a jövő héten a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) módosítása tartalmaz. A Rákóczi híd és a Szabadság híd között alakzatba álló 27 hajó egyszerre szólaltatta meg kürtjeit, így fejezve ki tiltakozását a tervezett módosítás ellen.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Főpolgármesteri Hivatal a belvárosból teljesen kitiltaná a hajókat, az újlipótvárosi partszakaszon pedig a tartós várakozásra is alkalmas 24 kikötő helyett mindössze 9 olyan maradna, amelyeket csak ki-, illetve beszállításra lehetne használni. Az eddig az ezen a partszakaszon állomásozó mintegy 45 személyszállító hajó kizárólag az utasok felvételére és leszállítására állhatna meg a megmaradt kikötőkben, ezt követően el kellene hagynia azokat.

A kirajzáson a tervezett kikötőbezárások ellen tiltakoztak a hajósok

Fotó: Személyhajósok Szövetsége/Facebook

A Magyar Hajósok Országos Szövetsége és a Személyhajósok Szövetsége közleményében azt írja, az utas nélküli hajóknak külvárosi, a többi között III., IV., XI., XXII. kerületi, de konkrétan meg nem nevezett, nem létező kikötőkben kellene várakozniuk. A szakmai szervezetek álláspontja szerint a belvárosi kikötők megszüntetése nem megoldást jelent, hanem még több problémát szül: a külterületi anyakikötők és a belváros között még jobban megnő a hajóforgalom a Dunán, ami komoly közlekedésbiztonsági kockázatot jelent, illetve radikálisan megnöveli a zaj- és levegőszennyezés mértékét. Amennyiben a Fővárosi Közgyűlés elfogadja a DÉSZ módosítását, ez az összes budapesti hajós vállalkozást el fogja lehetetleníteni, csakúgy, mint a Budapestre érkező szállodahajók kikötését, illetve az érintett partszakaszon üzemelő iroda- és étteremhajók működését is – írják.

Álláspontjuk szerint a minden szakmai egyeztetést nélkülöző, bizonytalan helyzetet teremtő változtatás komoly veszélybe sodorja a csoportos utaztatások egyik legjelentősebb pillérjének számító dunai hajózási programokat, amelyeket éves szinten mintegy 4 millió ember vesz igénybe. Ezzel a budapesti mellett a teljes hazai turizmusnak, így közvetetten a magyar nemzetgazdaságnak is károkat okoz a tervezet.

Aggodalmaik megfogalmazására és a kikötőbezárások kapcsán felmerült kérdéseik tisztázása érdekében a hajósok konzultációra hívták a főpolgármestert és a Fővárosi Közgyűlés tagjait, akik azonban a XXII. kerület képviselőjén kívül nem vettek részt az egyeztetésen – zárul a két szakmai szervezet közleménye.

Bulihajós turisták és környezetszennyezés

Korábban beszámoltunk róla, a kikötő-átrendezés okai között szerepel, hogy a hajók sok helyen bezavarnak a világörökségi panorámába, szennyezik a környezetet, bajok vannak hulladék- és a szennyvíz elszállításával, valamint a hangos és büdös áramfejlesztő aggregátorokkal is. A legterheltebb a Margit hídtól északra eső újlipótvárosi partszakasz, ahol a XIII. kerület szerint hetente 10-15 ezer, "olcsó alkoholtól fűtött" bulihajós turista vonul át a tízezrek által lakott városrészen.

A Duna-parti építési szabályzatok módosításáról Karácsony Gergely főpolgármester március 31-én a közösségi oldalán közzétett bejegyezésében azt írta: "Rendet teszünk a Duna-parton, száműzzük a lakók életét megkeserítő, és a panorámát elcsúfító hajókat a belvárosból, megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a Duna-partok a jelenleginél sokkal jobban szolgálhassák a budapestieket. Az a célunk, hogy a kikötő hajók által okozott terhelés a lehető legkisebb legyen, és minél egészségesebb egyensúlyt teremtsünk a folyó különböző célú használata közben."