Az éves érdekképviseleti munka egyik legfontosabb területe a közfürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 509/2023. és 510/2023. kormányrendeletek gyakorlati alkalmazása volt. Mivel a jogszabályok előírásai több ponton nehezen teljesíthető feltételeket szabnak az üzemeltetők számára, a szövetség delegációja július 14-én közvetlen egyeztetést folytatott az országos tisztifőorvossal.

A tárgyaláson három fontos területen alakult ki érdemi szakmai párbeszéd. Az egyidejű befogadóképesség meghatározása kapcsán a hatóság nyitottnak mutatkozott a szövetség által kidolgozott módosítási javaslatok megvizsgálására. A műemléki fürdők sajátos helyzete terén jelentős előrelépésként tisztázták, hogy megfelelő örökségvédelmi szakvélemény birtokában lehetőség nyílhat a kötelező szűrő-forgató rendszer kiépítése alóli felmentésre. Emellett megkezdődött a műszaki felmentési kérelmek és az átalakítási határidők rugalmasabb kezelésének előkészítése is. A szövetség álláspontja szerint a cél nem a szabályok megkerülése, hanem olyan működési környezet kialakítása, amely a vendégbiztonság garantálása mellett a létesítmények tényleges üzemeltetési lehetőségeit is figyelembe veszi.
 

Négy ágazati prioritás az MTÜ-vel folytatott tárgyalásokon 

A szövetség vezetése szeptember 9-én Csendes Olivérrel, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatójával egyeztetett, ahol négy sarkalatos pontban foglalták össze az ágazat legfontosabb gazdasági és szabályozási igényeit:

1. Az 509-es és 510-es kormányrendeletek gyakorlati alkalmazásából fakadó problémák jogszabályi rendezése.
2. A fürdőszolgáltatásokat terhelő áfakulcs felülvizsgálata és mérséklése.
3. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) gyógyászati finanszírozásának felülvizsgálata, amely elengedhetetlen a gyógyfürdői ellátás hosszú távú fenntarthatóságához.
4. Az önkormányzati tulajdonú fürdők kis- és középvállalkozási (KKV) státuszának rendezése, biztosítva számukra a fejlesztési pályázatokhoz való hozzáférést.

A találkozón napirendre került a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program jövőbeli finanszírozási iránya és az ágazati szakmai munkacsoportok létrehozása is. A Magyar Fürdőszövetség emellett bekapcsolódott az MTÜ és a PwC által koordinált, 2036-ig szóló turisztikai stratégia előkészítésébe. 

A szövetség hangsúlyozta: az olyan távlati célok mellett, mint az egész éves, 365 napos turizmus, a longevity és a medical wellness fejlesztése, a jelenlegi működési nehézségek rendezése sem halasztható, mivel gazdaságilag stabil fürdők nélkül nem építhető versenyképes egészségturizmus.

Működési kihívások, technológia és valós adatok 

A júniusban indult és júliusban tetőző nyári szezon tapasztalatai ismét rámutattak arra, hogy a látogatószám önmagában nem elegendő a fürdők eredményességének megítéléséhez: a bevételek alakulását nagyrészt felemésztik a növekvő működési költségek, miközben az önkormányzati tulajdonú létesítmények adminisztrációs terhei – például az új közzétételi kötelezettségek révén – folyamatosan emelkednek.

A műszaki és technológiai hatékonyság javítása érdekében a szövetség a Magyar Uszodatechnikai Egyesülettel egyeztet a vízkezelési technológiákról, a termékek bevizsgálásáról és a víz újrahasznosításáról, emellett zajlik a gyógyvízkezelési kutatások szakmai és hatósági értékelése. A digitalizáció terén a szövetség inárcsi szakmai napján a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását járták körbe az üzemeltetés, a marketing, a vendégkommunikáció és a szolgáltatásfejlesztés területén.

A stratégiai egyeztetéseken az is kiderült, hogy a jelenlegi turisztikai adatgyűjtésekből hiányoznak a fürdők számára kritikus egynapos, határ menti látogatóforgalom adatai, ezért a vezetőség pontosabb adatszolgáltatásra kérte a tagokat az eredményesebb érdekérvényesítés érdekében. 

A szakmai munka mellett a fürdőkultúra népszerűsítését és a szezonalitás csökkentését olyan országos rendezvények támogatták az év során, mint a Strandok Éjszakája, az Országos Vízipisztoly-csata és az őszi Szaunázók Hétvégéje.
 

Megújuló szakbizottsági munka, szervezeti döntések és új tagok

A szövetség belső működésének átalakítása kapcsán Végh Andor kiemelte: a vezetőség célja, hogy a szakbizottságok ne csupán formálisan működjenek, hanem valódi szakmai műhelyekké váljanak, ahol a mindennapi üzemeltetési tapasztalatokból konkrét javaslatok, a felmerülő problémákból pedig gyakorlati megoldási lehetőségek születnek. 

Ennek érdekében a következő időszakban rendszeres egyeztetésekkel, workshopokkal és szakmai napokkal támogatják a testületek munkáját. 

Elvárásként fogalmazódott meg, hogy a bizottságok ne egymástól elszigetelten, hanem egymással és az elnökséggel szorosan együttműködve dolgozzanak, hiszen a szervezet akkor tud a legeredményesebb lenni, ha a tagság szakmai tudása és az elnökség érdekképviseleti munkája kölcsönösen erősíti egymást. Ezt a folyamatos kapcsolattartást szolgálja az újonnan induló havi szakmai hírlevél is, amely a szakbizottságok munkájáról és az aktuális tárgyalási eredményekről tájékoztatja a tagságot.

A közgyűlés döntött a szervezethez benyújtott tagfelvételi kérelmekről: 

rendes tagként csatlakozott a szövetséghez a Békési Gyógyászati Központ és Gyógyfürdő, valamint visszatérőként a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő.

A szövetség vezetése zárásként megerősítette: a társszervezetekkel fenntartott együttműködés kulcsfontosságú, mivel a vendégek számára a szállás, a fürdőzés és a gyógyászat egységes élményt alkot, amelynek fejlesztése csak közös ágazati gondolkodással valósítható meg.

(Fotók: Hunka Erika)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!