A MICE Business Day „A rekord ára – a világbajnokságtól a céges rendezvényig” című kerekasztal-beszélgetésén Szántó Dávid, a Belügyminisztérium sportért felelős helyettes államtitkára, Sztankó Attila,a Magyar Sportért Alapítvány (BOM) kuratóriumi tagja, a Kometa pénzügyi és befektetői kapcsolatokért felelős igazgatója és Dénes Ferenc, sportközgazdász arról vitázott, hogyan mérhető egy sportesemény sikere, milyen szerepe van a piaci szemléletnek, és miként lehet a meglévő sportinfrastruktúrát a lakosság és a turizmus javára fordítani.

Egy nagy sportesemény értékét nem kizárólag a rekordok, a nézőszám vagy a versenyek színvonala határozza meg. Szántó Dávid szerint a legfontosabb szempont az örökség: milyen élményt ad a résztvevőknek, milyen hosszú távú társadalmi hatást gyakorol, és hogyan hasznosulnak a rendezvényhez kapcsolódó fejlesztések. Egy jól sikerült világbajnokság vagy olimpia közösségi élményt teremthet, amely hosszú időre meghatározhatja az emberek viszonyát a sporthoz.

Dénes Ferenc ugyanakkor a gazdasági mérleg fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint rámutatott, a siker megítéléséhez a bevételeket és a kiadásokat egyaránt vizsgálni kell. Az országimázs és a társadalmi haszon fontos szempontok, de nem helyettesíthetik a pénzügyi számításokat. A rendezvények közvetlen és közvetett bevételeit, valamint hosszú távú gazdasági hatásait is értékelni kell. „Amikor a bevételek meghaladják a kiadásokat, akkor sikeres egy sportrendezvény” ‒ tette hozzá. 

Magyarország 2027-ben is számos jelentős nemzetközi sporteseménynek ad otthont. A programban többek között vizes világbajnokság, öttusa-világbajnokság, női kézilabda-világbajnokság és birkózó Európa-bajnokság is szerepel. 

A rendezvények a turisztikai szektor számára is lehetőséget teremtenek, a kérdés azonban az, hogy a látogatók érkezése milyen gazdasági eredményt hoz a helyszíneknek.

Dénes Ferenc szerint a valódi turisztikai haszonhoz szemléletváltásra van szükség: nem elegendő, ha a vendégek megérkeznek, elfoglalják a szállásukat, majd távoznak. 

Olyan desztinációs működésre van szükség, amelyben a látogatók érdemi összegeket költenek el, és a rendezvényből a helyi gazdaság is profitál. Ehhez a sporteseményeket a turisztikai kínálatba kell illeszteni, és a vendégélményt is tudatosan kell megtervezni.

A rendezvényszervezésben mindehhez professzionális, piaci alapú gondolkodás szükséges – hangsúlyozta Sztankó Attila. A vállalati rendezvények és a sportesemények szervezésében egyaránt világos célokra, átgondolt költségvetésre és hozzáértő partnerekre van szükség.
 

Szponzoráció: a márkaépítésen túl

A vállalati sporttámogatások kapcsán Sztankó Attila arra mutatott rá, hogy egy cégnek a saját fogyasztói és a társadalom felé is felelőssége van. Az egészséges életmód támogatása egy élelmiszeripari vállalat számára különösen kézenfekvő kapcsolódási pont. A sporton keresztül a márka ismertsége is növelhető.

A vállalatok számára ezért fontos a hitelesség és a hosszú távú elköteleződés. A támogatás nem merülhet ki abban, hogy egy cég megjelenik egy élsportoló vagy egy csapat mellett: a tömegsport és a helyi közösségek bevonása ugyancsak lényeges.

Dénes Ferenc szerint a piaci szereplők várhatóan azokba a kezdeményezésekbe fektetnek, amelyek hosszú távon értéket teremtenek. Az állami támogatások esetében ugyanakkor nem kizárólag a profit lehet a cél: a társadalmi hasznokat is figyelembe kell venni, de ezek értékeléséhez is átlátható szempontokra van szükség.
 

Meglévő létesítmények, aktívabb lakosság

A beszélgetésen a sportinfrastruktúra hasznosítása is hangsúlyos szerepet kapott. Szántó Dávid szerint az elmúlt évek fejlesztései után a következő feladat, hogy a létesítmények minél nagyobb kihasználtsággal működjenek. A nemzetközi versenyek mellett a lakosság sportolási lehetőségeinek bővítése is cél, és a rendezvények költségvetésében a bevételi oldalnak is meg kell jelennie.

A tömegsport ösztönzésében a példaképeknek és a megfelelő kommunikációnak egyaránt szerepük van. A versenysport sikerei ugyanis a fiatalokat is motiválhatják, miközben az amatőr sportolás elérhetőbbé tétele szélesebb társadalmi rétegeket vonhat be. A résztvevők szerint a sportolás lehetőségének megteremtése mellett azt is tudatosítani kell, hogy az egészségesebb életmód elsősorban az egyén érdeke.

A budapesti olimpiarendezés kérdése a kerekasztal egyik kiemelt témája volt. Dénes Ferenc úgy vélte, hogy a már megépült sportlétesítmények adottságot jelentenek, amelyekre építve akár gazdaságilag is sikeres rendezvény valósítható meg. Szántó Dávid ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az olimpia nem pusztán infrastrukturális és pénzügyi kérdés: a társadalom támogatása nélkül nem érdemes elindulni ezen az úton.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy egy ilyen léptékű eseményhez politikai és társadalmi konszenzusra is szükség van. Szántó Dávid szerint legalább 80 százalékos lakossági támogatottság lenne kívánatos.

Mindhárman ugyanazt vallják: a sportesemények nemcsak sportról, hanem közösségi élményről és turisztikai lehetőségekről is szólnak. A cél, hogy a magyar társadalom minél aktívabbá váljon, és hosszú távon is örömét lelje a sportban.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!