„A vendéglátásnak olyan gyakorlati tudásra van szüksége, amely akár már másnap bevételre váltható, vagy megkönnyítheti a mindennapi működést” – hangsúlyozta köszöntőjében Körössy Zoltán, az Eventrend Group alapítója, az MVI alelnöke. Hozzátette, hogy a konferencia előadásai és panelbeszélgetései éppen ilyen, a gyakorlatban is hasznosítható ismereteket kívánnak átadni a résztvevőknek.

Kovács László, az MVI elnöke az összefogás fontosságát hangsúlyozta. Akárcsak a neves elődök, például a konfrencia helyszínének nevét adó Gundel Károly idejében, az ipartestületnek ma is meggyőződése, hogy a vendéglátósok csak együttműködéssel és egymást támogatva válhatnak a jogalkotás érdemi partnereivé, és képviselhetik hatékonyan a szakma érdekeit – emelte ki üdvözlő szavai után.

Szakértő kezekben a turizmus irányítása

A közel 200 vendéget vonzó konferencia első előadását Komáromi Kristóf, a Visit Hungary kabinetvezetője tartotta, aki a turizmusirányítás aktuális kihívásait mutatta be prezentációjában. 

„A turizmus a GDP 10,2 százalékát adja, 441 ezer főt foglalkoztat, és több mint 72 ezer vállalkozás kapcsolódik hozzá” – érzékeltette adatokkal az ágazat súlyát. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy az ágazat GDP-hozzájárulására vonatkozó adat a KSH hivatalos számításán alapul. Az NTS 2030-ban korábban kommunikált magasabb érték az MTÜ saját módszertanával készült; a két adat közötti eltérés a módszertani különbségből adódik.

Az idei év legfontosabb kihívásai között a rövid távú lakáskiadás szabályozását, a geopolitikai konfliktusokat, az euró–forint árfolyam alakulását, a fogyasztói hangulatot és a légi elérhetőséget említette. 

A rövid távú lakáskiadás kapcsán jelezte, hogy a kérdésben jövőre a szabályozás módosítása várható. 

A geopolitikai helyzet továbbra is befolyásolja az utazási keresletet, ugyanakkor kedvező fejlemény, hogy az Izraelből érkező járatok visszaépültek. Az árfolyamváltozás a beutazó és a kiutazó turizmusra egyaránt hatással volt: a belföldi vendégéjszaka-forgalmat mérsékelhette, míg a magyarok horvátországi utazásaiban növekedést jelentett a korábbi időszakokhoz képest erősebb forint. 

Az ágazat előtt álló legfontosabb feladatok között az egy turistára jutó költés növelését, a vendégforgalom területi eloszlásának javítását, valamint a vállalkozások hatékonyságának erősítését emelte ki. 

Utóbbi különösen fontos, mivel a turisztikai beruházások aránya 3,1 százalékkal csökkent, miközben az ágazatban foglalkoztatottak száma 2019 óta 14 százalékkal mérséklődött. 

A turisztikai költés a tartózkodási idő hosszabbításával növelhető, a területi egyenlőtlenségek mérsékléséhez pedig a Budapestre érkező turisták vidéki utazásainak ösztönzése szükséges, többek között a szolgáltatók együttműködésével.

Komáromi Kristóf a turizmusirányítási feladatokról is beszélt. Ezek közé sorolta az országimázs fejlesztését, a turisztikai forgalom élénkítését és a szolgáltatói képességek erősítését. Belföldön a cél a turizmus eddigi növekedésének fenntartása, a szezonalitás mérséklése és a nemzetközi vendégforgalom bővítése, többek között új küldőpiacok forgalmának növelésével, mint Kanada, Hollandia, Svédország és Norvégia.

Kiemelt szerepet kap a vállalkozások digitális és mesterségesintelligencia-kompetenciáinak fejlesztése. 

Ennek érdekében a Visit Hungary több akcióterv mellett egy ötszintű digitális érettségi keretrendszeren dolgozik, amelynek segítségével a szolgáltatók felmérhetik saját digitális fejlettségüket, összehasonlíthatják teljesítményüket más vállalkozásokéval, és konkrét javaslatokat kaphatnak a továbblépéshez. 

Az ismételhető felmérésekhez és a fejlesztési irányok kijelöléséhez a Visit Hungary önálló rendszert és felületet biztosítana. Az értékesítés területén az online láthatóság és foglalhatóság javítása a cél.

Az előadó kitért az NTAK-adatok szélesebb körű hozzáférhetővé tételére is. A tervek szerint egy publikus felületen az érdeklődők többféle szempont alapján tájékozódhatnak majd az ágazat teljesítményéről. Az NTAK-demokratizációról szóló előterjesztés és az ehhez kapcsolódó technikai fejlesztések már előrehaladott állapotban vannak, bíznak abban, hogy év végéig döntés születhet róluk. 

A turisztikai adattér fejlesztésével a jelenleg 97,5 százalékos pontosságú előrejelzési rendszert kívánják tovább finomítani.

Ilyen lesz az új turizmusfejlesztési stratégia

Hosszú távú jövőképet és középtávú beavatkozásokat is meghatároz az új turizmusfejlesztési stratégia, amelynek kidolgozásában kiemelt szerepet kapott a szakmai párbeszéd. A dokumentum 2036-ig határozza meg a turizmusfejlesztés hosszú távú irányait, míg a 2027 és 2030 közötti időszakra konkrét beavatkozásokat jelöl ki – tért át egy újabb témára Komáromi Kristóf. 

A cél egy olyan élő stratégiai keret kialakítása, amely stabil irányokat szab, ugyanakkor lehetőséget ad a gyors alkalmazkodásra a változó körülményekhez” – emelte ki. A dokumentum öt stratégiai pillérre épül, amelyekhez 13 beavatkozási terület kapcsolódik. Ezek mentén már több mint 44 akcióterv előkészítése zajlik – ugyancsak szoros együttműködésben a szakmával.

A stratégia kidolgozásában kiemelt szerepet kapott a szakmai párbeszéd: több mint 4100 szolgáltatói és 82 szakmai szervezeti visszajelzést dolgoztak fel, 126 konkrét javaslat érkezett, és több mint 14 workshopot tartottak. 

A stratégia fő prioritásai a párbeszéd és a folyamatos megújulás, a digitális és adatalapú működés erősítése, a hatékonyság és az értékteremtés, valamint a fenntarthatóság – sorolta.

Az előadás végén a közönség kérdéseire válaszolva Komáromi Kristóf a túlturizmus kérdését is érintette. Mint mondta, Budapest belvárosának egyes részein, bizonyos időszakokban már érzékelhetők a jelei, de a főváros egészére nem jellemző a túlturizmus. Bécshez és Prágához viszonyítva Budapest jelenleg éppen vezet a szállodai szobaárak tekintetében, ugyanakkor az üzleti turizmusban, valamint a turisztikai attrakciók élményértékében és vonzerejében még elmarad versenytársaitól. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!