2025-ben 1,8 millió üzleti turista érkezett Magyarországra, ezzel hazánk az európai középmezőnyben helyezkedik el. Ausztria és Szlovákia példája ugyanakkor azt mutatja, hogy ennél sokkal nagyobb potenciál rejlik ebben a régióban – fogalmazott Boros Botond a MICE Business Dayen megtartott előadásában. Bár hazánk pozíciója kismértékben romlott az ICCA rangsorában 2025-ben, az európai ranglistán a 16., a világrangsorban a 22. helyre csúszott vissza, Budapest továbbra is vonzó konferenciaturisztikai desztináció. Ugyanakkor a piac érzékenyen reagál a változásokra – mutatott rá a vezérigazgató. 

A szegmens jelentőségét és a benne rejlő lehetőségeket több felmérés is igazolja. Az egyik fontos megállapítás, hogy az üzleti utazók visszatérési hajlandósága magas, különösen a közeli, úgynevezett short-haul piacokról érkezők körében. Egy másik kutatás arra világított rá, hogy 

a rendezvények idején nemcsak a négycsillagos szállodák szobakihasználtsága emelkedik, hanem az átlagosnál lényegesen magasabb szobaárak is érvényesíthetők.

Változó piaci környezet, új kihívások

Boros Botond az idei globális kihívásokra is kitért. A hazai turizmus 2026-os teljesítményét és az előrejelzések bizonytalanságát több tényező is erősen befolyásolja, köztük a rövid távú lakáskiadás (STR) szabályozása, a geopolitikai bizonytalanságok, az euró-forint árfolyam alakulása és a makrogazdasági környezet. 

Mint elmondta, az adatok alapján a forint 10 százalékos erősödése 1,8 százalékos visszaesést eredményez a belföldi turizmusban, és ez a hatás tartós lehet. 

Emellett hazánk turizmusát is befolyásolja, hogy a német és osztrák fogyasztói bizalom továbbra is alacsony, a lakosság inkább a megtakarítást részesíti előnyben, miközben a magyarok optimistábban tekintenek a jövőbe. A teljes képhez pedig hozzátartozik a repülőtér túlterheltsége is: a forgalom egyenletesebb elosztása és a kevésbé kihasznált időszakok feltöltése a budapesti reptéren szintén megoldandó feladat.

A hazai turizmus területi koncentrációjáról szólva kiemelte: a turisztikai forgalom továbbra is Budapestre és a Balatonra összpontosul, a két desztináció együttesen a szállásdíjbevételek 65 százalékát és a vendégek 56 százalékát adja.

Ezért fontos cél a vidéki desztinációk láthatóságának és vonzerejének növelése, hogy a turizmus területi eloszlása kiegyenlítettebb legyen.

A küldőpiacok átrendeződése is megfigyelhető. Az öt legfontosabb küldőország – Németország, Románia, Csehország, Lengyelország és Ausztria – együttes részesedése 46-ról 36 százalékra csökkent. „A gyorsan változó geopolitikai és gazdasági körülmények miatt elengedhetetlen a rugalmas tervezés és a marketingbüdzsék gyors átcsoportosításának lehetősége” – emelte ki.

A turizmust általánosan befolyásoló tényezők mellett Boros Botond a hazai MICE szegmens trendjeit is elemezte. Erősségei között emelte ki a nemzetközi ismertséget, a fejlett szolgáltatói hátteret, valamint a tudományos és egészségügyi bázist. 

Ugyanakkor rámutatott, hogy a területen egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő adat, ezért az adatgyűjtés és -elemzés fejlesztése ezen a területen is a stratégiai tervezés egyik kiemelt feladata. 

A kihívások közé sorolta a vidéki desztinációk korlátozott nemzetközi láthatóságát és a kapacitások összehangolását is. 

Kitörési lehetőséget elsősorban a tudományos és egészségügyi kongresszusokban, az üzleti és szabadidős utazást ötvöző bleisure turizmusban, valamint a vidéki desztinációk erőteljesebb bevonásában lát.

Több nemzetközi kongresszus, nagyobb gazdasági hatás

A Visit Hungary 2027-es céljai között kiemelten szerepel a Budapesten megvalósuló, magas hozzáadott értékű üzleti rendezvények turisztikai és gazdasági eredményeinek növelése. Ezzel párhuzamosan a 2028–2032-es időszakra minél több nemzetközi kongresszus megnyerése a cél, amelyek vendégforgalmi és gazdasági hatásai a későbbi években is érezhetők – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Beszélt arról is, hogy az VH stratégiája négy alapelvre épül:

• több és nagyobb értékű nemzetközi kongresszus megnyerése;
• a magasabb költésű vállalati és incentive rendezvények ösztönzése;
• a tartózkodási idő meghosszabbítása és a gazdasági hatások szélesítése;
• az értékesítés hatékonyságának javítása és a megbízhatóbb adatgyűjtés.

A stratégiai célokhoz konkrét, számszerűsíthető eredményeket is hozzárendeltek. 

2027-re a Budapesten megrendezett nemzetközi kongresszusok számát 90-ről 100 fölé, a MICE Fund által támogatott eseményekét pedig 27-ről 70-re kívánják növelni. Emellett a megnyert kongresszusi pályázatok arányát 21 százalékra emelnék, és javítanák a partnerek adatszolgáltatási hajlandóságát is 

– sorolta a vezérigazgató.

Forgalomnövelés, célzott marketing

A teljes turisztikai forgalom szempontjából a belföldi piacon a növekedés fenntartását nevezte meg legfontosabb célként, amit többek között a SZÉP-kártya használatának ösztönzésével, az ágazati foglalkoztatottság megőrzésével és a szezonalitás mérséklésével kívánnak elérni.

A beutazás tekintetében a küldőpiacok átrendeződése miatt a Visit Hungary 13 országra összpontosítja nemzetközi marketingtevékenységét, és új célpiacok is előtérbe kerülnek, köztük Kanada, Hollandia és Svédország.

Fontos célkitűzés a tartózkodási idő növelése is, amiben meghatározó szerepet szánnak a családos utazóknak. A magasabb költési hajlandóságú, hosszabb ideig itt tartózkodó nemzetközi és üzleti utazók bevonzásával a stratégiai küldőpiacokról érkezők szálláshelyi költését az inflációt 1–3 százalékkal meghaladó mértékben kívánják növelni.

Előadása végén Boros Botond bemutatta Terjék Mátét, az MTÜ üzleti együttműködések divíziójának új vezetőjét, valamint ismertette a jövő év kiemelt kongresszusait, kulturális és sporteseményeit.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!