A nyári felhasználási adatok szerint a SZÉP-kártya továbbra is a magyar belföldi turizmus egyik mozgatórugója volt. Mit mutatnak az első kilenc hónap számai, kitartott ez a lendület szeptemberben is?

A kártyákra feltöltött összeg töretlenül növekszik, ami remek hír. Az idei, összesített adatok szerint 2025 első 9 hónapjában a munkáltatók 338 milliárd forintot töltöttek fel a 2,9 millió kártyára, ami 5%-kal magasabb az előző évi feltöltés összegéhez (320,6 milliárd forint) képest. A költésben is kitartott a nyári lendület, a kártyahasználat intenzitása az őszi fordulót követően is stabil maradt. 

Az év első kilenc hónapjában a kártyabirtokosok szálláshely-szolgáltatásra, étkezésre és szabadidős szolgáltatásokra, pihenésre 345 milliárd forintot költöttek, ami 6%-kal haladja meg a 2024 január-szeptember havi költés (327 milliárd forint) összegét. 

Mindezek alapján kimondható, hogy a SZÉP-kártya-tulajdonosok egyre tudatosabban és aktívabban használják ki lehetőségeiket: nem csupán megtakarításként, hanem valódi fizetőeszközként tekintenek a kártyára.

2025-től lehetőség nyílt arra is, hogy a SZÉP-kártyára érkező juttatások 50%-át lakáscélra használják fel. Milyen mértékben éltek ezzel a lehetőséggel a kártyatulajdonosok?

A kártyabirtokosok az év első kilenc hónapjában a turisztikai szolgáltatóknál elköltött 345 milliárd forinton felül további 15 milliárd forintot fordítottak lakásfelújítási célra. Az adat azt mutatja, hogy miközben az emberek utazásra, ebédekre, vacsorákra, pihenésre 18 milliárd forinttal többet költöttek, mint 2023 első kilenc hónapjában (327 Mrd), emellett még lakásfelújításra is fordítottak 15 milliárdot, azaz ennyivel több pénz került a gazdaság vérkeringésébe. 

A legfrissebb bejelentés szerint decembertől öt hónapon keresztül ismét lehet hideg élelmiszerre is költeni a kártyán. Nem kerülnek így hátrányos helyzetbe a turisztikai szolgáltatók?

A korábbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy a turisztikai költés dominanciája az élelmiszervásárlási lehetőség megnyitásával sem inog meg. 2022-ben az év első négy hónapjában, 2023-ban az év utolsó öt hónapjában lehetett élelmiszert is vásárolni SZÉP-kkártyával. 2022-ben az éves költés 9%-át, 2023-ban 12%-át fordították élelmiszervásárlása a kártyabirtokosok. Mégpedig úgy, hogy az élelmiszervásárlás nem a turisztikai célú költés rovására történt, hanem azon felül realizálódott. Várakozásaink szerint ez fog történni 2025. decembere és 2026. áprilisa között is. 

Sőt! Az élelmiszer vásárlás nem feltétlenül az utazási költés alternatívája, hanem adott esetben a kiegészítője is lehet. Például, ha valaki belföldi utazása, pihenése során élelmiszerre is tud költeni a kártyával, akkor a kimozdulás lehetősége még motiválóbb lehet. Vagy az is életszerű szerintem, ha egy család a saját nyaralójában, vagy rokonok, barátok üdülőjében tölt mondjuk egy hosszú hétvégét, de nem akarnak reggel, délben, este étteremben enni, akkor bevásárolnak – akár SZÉP-kártyával – és egyszer-kétszer „otthon főznek”.

A kártyafelhasználás egyik nagy nyertese a Balatoni régió. Milyen tendenciákat mutatnak itt az idei költési adatok?

A Balaton térsége továbbra is az egyik legfontosabb célpont, az év első kilenc hónapjában 2,8 millió vendég több, mint 8,1 millió vendégéjszakát töltött el a régióban, ami 3%-os bővülés a kiugróan sikeres 2024-es esztendő bázisértékeihez képest. 2025 első kilenc hónapjában a kártyabirtokosok 24,5 milliárd forintot költöttek a régióban. A költések 60%-a tíz településre koncentrálódott, köztük Veszprémre (2,8 milliárd), Siófokra (2,7 milliárd), Balatonfüredre (2,1 milliárd) és Zalakarosra (1,9 milliárd). Ez azt mutatja, hogy a fejlettebb turisztikai infrastruktúrával rendelkező helyszínek vonzereje nagyobb.

Várakozásaik szerint hogyan alakulhatnak a költések 2025 végéig?

Nincs okunk feltételezni, hogy az előző évek trendje lényegesen megváltozna. Prognózisunk szerint, amennyiben az év utolsó három hónapjában a turisztikai költés hasonló szinten alakul, mint 2024 utolsó negyedévében, 

az élelmiszerre fordított összeg decemberben – a 2023 decemberi forgalomhoz hasonlóan – 20-25 milliárd forint körül alakul, a lakásfelújítási célú költések aránya pedig az év végéig az eddigi 4-5% körüli szinten lesz, akkor az éves költés összesen akár 470-480 milliárd forint között lehet, ami új rekordot jelenthet.

Van, illetve lesz minderre fedezet a kártyákon?

Szeptember 30-án 96 milliárd forint felhasználható forrás volt a kártyákon, ami – az elmúlt évek trendjéhez hasonlóan – az év végéhez közeledve várhatón még nőni fog. A cél az, hogy ebből, és a még érkező októberi, novemberi és decemberi feltöltés összegéből minél több megjelenjen a lakossági fogyasztásban. Ezt a célt megkönnyítheti egy fontos technikai újdonság: a K&H Bank után immár az OTP SZÉP-kártyás ügyfelei számára is elérhetővé vált a mobiltelefonos fizetési lehetőség. Jómagam például már hozzákapcsoltam a virtuális pénztárcámhoz a SZÉP-kártyámat, és már fizettem is vele.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!