A Turizmus.com Belváros-Lipótvárost, Terézvárost, Erzsébetvárost és Józsefvárost kérdezte az idegenforgalmiadó-bevételekről, azok felhasználásáról, a szálláshelyek összetételéről és a fővárosi átcsoportosítás lehetőségéről. Három önkormányzattól hivatalos választ kaptunk, Józsefvárosból pedig Shakkour Aram önkormányzati képviselő tájékoztatta lapunkat.

Tavaly közel 10 és fél milliárd forint folyt be

A négy kerület 2025-ben összesen 10,44 milliárd forint idegenforgalmiadó-bevételhez jutott, szemben a 2024-es 9,87 milliárddal. Ez 5,8 százalékos növekedést jelent. A legtöbb adót Belváros-Lipótváros szedte be, közel 3,98 milliárd forintot. Terézváros 2,58 milliárd, Erzsébetváros 2,47 milliárd, Józsefváros pedig 1,41 milliárd forint bevételt könyvelhetett el. Az idei adatok is jelentős összegeket mutatnak. 

Az V. kerületben október 28-ig már 4,01 milliárd forint folyt be, meghaladva a teljes tavalyi bevételt és az idei, 3,5 milliárdos költségvetési előirányzatot is.

Erzsébetvárosban október végéig 2,3 milliárd, Terézvárosban 1,98 milliárd forintot szedtek be, míg Józsefváros az idei költségvetésében 1,3 milliárddal számolt. 

Az idegenforgalmi adó az önkormányzatok általános költségvetési bevételeinek része, felhasználása nem kötődik kizárólag turisztikai célokhoz. A látogatóforgalom ugyanakkor számos helyi közszolgáltatás költségeit növeli.

Belváros-Lipótváros semmilyen bevételmegosztást nem támogat

Az V. kerület sem az ifabevételek teljes átadását, sem azok megosztását nem támogatja. Az önkormányzat szerint a turizmus okozta többletfeladatokat helyben kell ellátni, az adóbevétel kiesését pedig más forrásból nem tudnák pótolni. 

A kerület érvelésének fontos eleme, hogy a turisták jelentős része akkor is felkeresi a Belvárost, ha más városrészben száll meg. Így az V. kerületnek olyan látogatók után is keletkeznek kiadásai, akiknek az idegenforgalmi adóját máshol fizetik be. A bevételek elvonásával szerintük a turizmusból származó források nem jutnának vissza a terheket viselő lakosokhoz. 

Belváros-Lipótváros a turisztikai infrastruktúra, a történelmi sétálóutcák, parkok és zöldfelületek fenntartására és fejlesztésére, köztisztaságra, hulladékkezelésre és közbiztonságra is költ. Pályázati alapokból támogatja a világörökségi területen található társasházak felújítását és a közbiztonság javítását, térfigyelő rendszert működtet, valamint kulturális eseményeket, fesztiválokat és kiállításokat szervez. A közterületi fejlesztéseknél innovatív faültetési és vízmegtartási megoldásokat alkalmaznak. A szálláshelyek ellenőrzése, az adóbevallások kezelése, a kapcsolódó digitális rendszerek működtetése és a helyi turisztikai feladatok koordinálása ugyancsak a kerületre hárul. A turisták által eldobott vagy vissza nem váltott palackok kezelése szintén többletfeladatot jelent.

Terézváros más forrásból finanszírozná a fővárost

Belváros-Lipótvároshoz hasonlóan Terézváros is határozottan ellenzi az ifabevételek elvonását. Álláspontja szerint a turizmus negatív hatásai – a zaj, a szemét, a megnövekedett forgalom – helyben jelentkeznek, ezért a kezelésükhöz szükséges forrásoknak is a kerületnél kell maradniuk. A VI. kerületben megsokszorozták a köztisztasági cég költségvetését. A rendészeti jelenlét, a zajvédelem, a közlekedési és parkolási problémák kezelése, valamint a szálláshelyek ellenőrzése is jelentős kiadást okoz. A rendőrséget anyagilag és eszközökkel, köztük járművekkel támogatják. A szálláshelyek, köztük az illegálisan működők ellenőrzésének költsége is emelkedett. 

Terézváros kifogásolja, hogy miközben az ellenőrzés kiadásait a kerület viseli, a kiszabott bírságok a központi költségvetésbe folynak be. 

A vendéglátóhelyek nyitvatartásának szabályozása, a teraszengedélyek kiadása és az üzletek működéséhez kapcsolódó hatósági feladatok szintén helyben jelentkeznek. Az önkormányzat nem vitatja, hogy Budapestnek is szüksége van turisztikai forrásokra, de az állam által beszedett turizmusfejlesztési hozzájárulás egy részét osztaná vissza a fővárosnak a kerületi bevételek elvonása helyett.

Erzsébetváros a feladatok és a bevételek megosztását együtt vizsgálná

Az előző két kerülettel ellentétben Erzsébetváros nem zárkózik el az ifabevételek megosztásától, de azt csak a feladatok és költségek újraelosztásával együtt tartaná elfogadhatónak. Elismeri, hogy Budapest turisztikai népszerűsítése, a turizmus szervezése és egyes fővárosi létesítmények fenntartása jelentős kiadással jár, a látogatóforgalom terhei azonban korántsem egyenletesen oszlanak meg a városban.

Az önkormányzat szerint Erzsébetvárosban található a legtöbb rövid távra kiadott lakás Budapesten, és egy-egy hétvégén turisták ezrei fordulnak meg a kerületben. Terézvároshoz hasonlóan itt is jelentős többletkiadást okoz a köztisztaság és a rendészeti feladatok ellátása. Különösen Belső-Erzsébetvárosban van szükség intenzívebb takarításra, gyakoribb karbantartásra és közterület-fenntartásra. A kerület parkok és zöldfelületek fejlesztésére is költ.

Erzsébetváros ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy fővárosi hatáskörbe tartozó feladatokat finanszíroz, például fővárosi kezelésű utak takarítását. 

Mint hangsúlyozza, nemcsak a turizmus miatt növekednek a kiadásai, hanem a főváros helyett is jelentős feladatokat lát el. Az önkormányzat ezért elfogadhatatlannak tartana olyan bevételátcsoportosítást, amely csökkentené forrásait, miközben a költségei változatlanok maradnának. Álláspontja szerint „attól, hogy másképpen szeleteljük fel a tortát, a torta még nem lesz nagyobb”. A kormányzatnak kell biztosítania Budapest megfelelő finanszírozását, nem pedig olyan helyzetet fenntartania, amelyben a főváros a kerületek bevételeinek rovására enyhítheti pénzügyi nehézségeit.

Józsefvárosból a főpolgármestert is bírálják

Erzsébetvároshoz hasonlóan Shakkour Aram józsefvárosi önkormányzati képviselő is a rendelkezésre álló források bővítését tartaná szükségesnek, bírálata azonban közvetlenül Karácsony Gergelynek szól. Szerinte a főpolgármester „nem küzd azért, hogy több forrása legyen a fővárosnak, tehát nem bővíti azt a »tortát«, amiből gazdálkodik a város, hanem szűkíti azt”. A képviselő ugyanakkor konkrét fővárosi koncepció hiányában nehezen tud állást foglalni az ifabevételek átcsoportosításáról. Józsefvárosban nincs külön turisztikai célú költségvetési előirányzat, de a köztisztaságra, közbiztonságra, közterület-fenntartásra és -fejlesztésre fordított összegek a turistákat is szolgálják. Shakkour Aram hangsúlyozta, hogy válaszai egyéni képviselői véleményét tükrözik, nem az önkormányzat hivatalos álláspontját.

A főváros egyelőre nem ismertetett konkrét javaslatot

Baráth Gergely, a Visit Budapest desztináció- és szervezetfejlesztési igazgatója közölte a Turizmus.com-mal, hogy a kérdésről folyik a szakmai gondolkodás, de egyelőre nincs kiforrott álláspont. Az átcsoportosítás jelenleg elméleti lehetőség, ezért a főváros nem kíván részletesen nyilatkozni.

Eltérő szálláshelykínálat, eltérő szabályozás

Belváros-Lipótvárosban 1064 szálláshelyet tartanak nyilván, köztük 54 szállodát, 8 panziót és 2 közösségi szálláshelyet. A magán- és egyéb szálláshelyek száma ezer, arányuk 94 százalék. Az V. kerület 2020 óta korlátozza a rövid távú lakáskiadást, idén áprilistól pedig lakóvédelmi zónákat vezetett be. Támogatja az országos moratórium meghosszabbítását.

Erzsébetvárosban november 5-én 4057 szálláshely szerepelt a nyilvántartásban, ebből 2400 magán- és 1590 egyéb szálláshely. Együttes arányuk meghaladja a 98 százalékot. Emellett 32 szállodát, 11 panziót és 24 közösségi szálláshelyet tartanak nyilván. A kerület a teljes tiltás helyett szigorú építési és társasházi feltételekkel korlátozza az új szálláshelyek létesítését, és a helyi szabályozási jogkörök megerősítését szorgalmazza. 

Terézváros férőhelyadatokat közölt: a szállodákban 8362, a panziókban 1041, a közösségi szálláshelyeken 1150, a magán- és egyéb szálláshelyeken összesen 7688 férőhely szerepel a nyilvántartásban. Utóbbiak azonban a 2026 januárjától érvényes tiltás miatt nem fogadhatnak vendégeket. Az önkormányzat ezért az országos moratórium meghosszabbítását saját szabályozása szempontjából nem tartja relevánsnak. 

Józsefvárosból nem kaptunk összehasonlítható szálláshely-kapacitási adatokat. Shakkour Aram tájékoztatása szerint azonban az Airbnb-típusú szálláshelyekből 2025-ben 395 millió forint idegenforgalmi adó folyt be, ami a teljes ifabevétel mintegy 28 százaléka. A képviselő-testület háromszintű, kerületi, lakónegyedi és társasházi korlátokra épülő szabályozási koncepciót fogadott el, amely a rövid távú lakáskiadás további terjedését akadályozná meg. Shakkour Aram támogatja a moratórium korlátozó hatásának tartós fenntartását.

A szabályozásokról a Turizmus.com korábban részletesen beszámolt itt, itt, itt és itt.

Az ifabevételek sorsáról egyelőre nincs konkrét fővárosi javaslat. A kerületi válaszok alapján azonban az esetleges átcsoportosítás a turizmushoz kapcsolódó feladatok és költségek megosztását is napirendre helyezné.

(Nyitókép: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!