Egy friss, 85 oldalas tanulmány szerint az V. kerületben már a „Prága-szindróma” jelei látszanak. A rövid távú lakáskiadás, a szállodai fejlesztések és a növekvő vendégforgalom alapjaiban alakítják át a belvárost, amely szabályozás nélkül élhetetlenné válhat. Belváros-Lipótváros önkormányzata egy új, zónákra épülő szabályozási rendszerrel tartaná kordában a turizmust és a szálláskiadást. 

Az elmúlt években látványosan nőtt a turizmus súlya a Belváros frekventált részein, a Váci utca, az Erzsébet tér vagy épp a Szent István-bazilika környéke ma már sokkal inkább látogatókra, mint helyiekre van szabva – idézi a tanulmány vezetői összefoglalóját az Index.

 

Ütközőpályán a turisták és a helyi lakosok

A tanulmány szerint a rövid távú lakáskiadás és a szállodafejlesztés terjedése alapvetően átalakítják a helyi piaci viszonyokat. Az ingatlanok turisztikai hasznosítása felhajtja az árakat, így egyre kevesebb lakás marad hosszú távú bérlésre, ami közvetlenül hozzájárul a lakhatási válsághoz. A helyiek számára ez azt jelenti, hogy a belváros egyre kevésbé élhető otthonná válik, és könnyen „monofunkciós” turistaközponttá alakulhat, ahol a mindennapi szolgáltatások és közösségi élet visszaszorul.

Belvaros-V-kerulet-123rf, Fotó: 123rf.com
A bazilika környéke ma már sokkal inkább látogatókra, mint helyiekre van szabva / Fotó: 123rf.com

A demográfiai adatok szerint V. kerület állandó lakossága 2011 és 2025 között több mint 8 százalékkal csökkent. A ténylegesen lakott lakások arányának csökkenése a befektetési célú vásárlásoknak, valamint a rövid távú kiadás dominanciájának tulajdonítható.  

A tanulmány külön kitér az örökségvédelmi kockázatokra: 

a turizmus kiszolgálása miatt több épületet átalakítanak, belső udvarokat építenek be, tetőtereket formálnak át – mindez a történeti városszövetet is fenyegeti. 

 

A szerzők szerint ezek a jelenségek túlmutatnak a gazdasági racionalitáson, és hosszabb távon károsítják a város kulturális és közösségi értékeit. 

 

Megsokszorozódott szállodai kapacitás

A tanulmány által begyűjtött adatok szerint 2010-ben még csupán kilenc szálloda működött a kerületben, 2025-re azonban számuk 48-ra nőtt, miközben a férőhelyek száma 2700-ról közel 12 ezerre emelkedett. Ez a kapacitás önmagában a kerület állandó lakosságának közel felét képes elszállásolni. Ezen felül több mint 500 magánszálláshely és hasonló számú egyéb szálláshely is működik az V. kerületben.

A vendégforgalom ezzel párhuzamosan ugrásszerűen nőtt: 

2021-ben még alig több mint 300 ezer látogatót regisztráltak, 2024-re viszont már 1,12 milliót, 2025-ben pedig a 3 millió vendégéjszaka elérése volt kilátásban az V. kerületben.

 

A szálláshelyek árbevétele 2021 és 2024 között négyszeresére nőtt, meghaladva a 100 milliárd forintot, míg az idegenforgalmi adóból közel 4 milliárd forint bevétele származott az önkormányzatnak.

A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági haszon mellett a társadalmi és környezeti terhelés is jelentősen nőtt. Nemzetközi példákból pedig azt a következtetést vonják le, hogy a szabályozás hiánya hosszú távon súlyos társadalmi feszültségeket okozhat.

 

Zónákra osztanák a belvárost

A szerzők szerint ott, ahol még jelentős a helyi lakosság jelenléte, elsőbbséget kell adni a mindennapi életet kiszolgáló funkcióknak, míg a belváros leginkább látogatott részein a további turisztikai növekedést indokolt visszafogni egy zónákra épülő szabályozási rendszerrel. 

A javaslatok között szerepel új közösségi szálláshelyek tiltása, a panziók terjedésének megfékezése, valamint a magán- és egyéb szálláshelyek szigorúbb ellenőrzése.

 

A tervezet szerint az építési szabályzat módosítása külön fejezetben rendezné a szálláshelyekre, vendéglátóhelyekre és turisztikai üzletekre vonatkozó előírásokat, és új fogalomként bevezetné a „lakóvédelmi zóna” kategóriáját.

A tanulmány szerint a döntéshozók előtt nem az a kérdés, hogy szükség van-e beavatkozásra, hanem sokkal inkább az, milyen gyorsan és milyen mértékben lehet megállítani a belváros további „turistásodását” anélkül, hogy a vendégforgalom által biztosított gazdasági dinamika sérülne. 

Belváros-Lipótváros önkormányzata nem az első, amely szigorításokat fontolgat: korábban megírtuk, hogy a VI. kerület 2026-tól betiltotta az airbnb-zést, a VII. kerület is erőteljes korlátozásra készül, és az I. kerület is a nyomukba léphet.  

KAPCSOLÓDÓ

Tiltás helyett szigorú szabályozás: mit lép Erzsébetváros az Airbnb-ügyben? ‒ podcast

Niedermüller Péter polgármester a rövid távú lakáskiadás tervezett kerületi szabályozásáról beszélt.