A fedélzetre felvihető csomagok mérete és súlya a fapados légitársaságok térnyerésével párhuzamosan évek óta visszatérő konfliktusforrás az utazók és a fuvarozók között. A vita mára uniós szintre emelkedett: miközben a fogyasztóvédelmi szervezetek az ingyenesen felvihető kézipoggyász mennyiségének bővítéséért lobbiznak, a légitársaságok üzleti modelljük védelmében érvelnek.

Jogerős döntés a Ryanair ügyében

A brüsszeli gazdasági bíróság január 28-i ítélete – amely ellen a belga Test Achats nem fellebbezett – kimondta, hogy a Ryanair kézipoggyász-szabályzata összhangban áll az uniós joggal és az Európai Unió Bíróságának irányadó Vueling-ítéletével.

A bíróság kimondta: minden utas jogosult arra, hogy díjmentesen felvigyen a fedélzetre egy ésszerű méretű és súlyú, ülés alá helyezhető személyes tárgyat, amennyiben az megfelel a biztonsági előírásoknak. Ugyanakkor nem kötelező az alapjegyárba beépíteni a nagyobb, felső csomagtartóban elhelyezhető kézipoggyászt.

Az ítélet több más kifogást – így az ülőhelyválasztásra és a családok együtt ültetésére vonatkozó panaszokat – is megalapozatlannak minősített – írja közleményében a Ryanair.

Spanyol bírság és uniós fogyasztóvédelmi fellépés

Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, a vita 2024 novemberében éleződött ki, amikor a spanyol fogyasztóvédelmi miniszter 179 millió eurós bírságot szabott ki öt légitársaságra – köztük a Ryanairre – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt, amely a kézipoggyász-díjakat is érintette.

A beavatkozás nyomán 12 uniós ország fogyasztóvédelmi szervezete csatlakozott a spanyol kezdeményezéshez. A koalíciót a BEUC (Európai Fogyasztók Szervezete) vezeti, amely az Európai Bizottság vizsgálatát kérte több légitársaság – köztük a Ryanair, az EasyJet és a Wizz Air – kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatban.

A légitársaságok szerint az uniós szabályozás csak a kisméretű személyes tárgy díjmentes fedélzetre vitelét írja elő. Az Airlines for Europe (A4E) lobbiszervezet szerint a teljes körű ingyenesség korlátozná a fogyasztók választási lehetőségeit, és olyan utasok költségeit növelné, akik nem igényelnek nagyobb kézipoggyászt.

Parlamenti kezdeményezés a díjmentesség kiterjesztésére

Az Európai Parlament közlekedési bizottsága korábban olyan álláspontot fogadott el, amely szerint az Európában utazó légi utasok számára biztosítani kellene egy személyes tárgy – például kézitáska, hátizsák vagy laptop (maximum 40x30x15 cm), – valamint egy kisebb, legfeljebb 100 cm összméretű és 7 kilogrammos kézipoggyász díjmentes fedélzetre vitelét.

A kezdeményezés célja az volt, hogy az uniós jogba egyértelműen átültessék az Európai Unió Bíróságának 2014-es ítéletét, amely kimondta: a kézipoggyász szállítása nem tehető felárkötelessé, amennyiben az megfelel az észszerű méret- és súlykorlátozásoknak, valamint a biztonsági előírásoknak.

Fontos ugyanakkor, hogy ez az álláspont nem vált automatikusan hatályos uniós szabállyá. A javaslat nem kapta meg a teljes jogalkotási jóváhagyást: a parlament plenáris döntése és az Európai Unió Tanácsának támogatása is szükséges lett volna ahhoz, hogy kötelező érvényű szabályozás szülessen.

Erről ebben a cikkben olvashat részletesen. 

A Ryanair már lépett

A Ryanair időközben saját hatáskörben módosította szabályzatát: szeptember 4-től Európa-szerte 235 repülőtéren 40x30x20 centiméteres személyes poggyász vihető fel díjmentesen, ami 33 százalékkal nagyobb az uniós javaslatban szereplő 40x30x15 centiméteres méretnél. Az ingyenes csomagnak továbbra is be kell férnie az ülés alá.

A légitársaság álláspontja szerint az opcionális szolgáltatások – mint a nagyobb kézipoggyász, a feladott bőrönd vagy a priority boarding – külön díjazása teszi lehetővé az alacsony alapjegyárak fenntartását.

Egységes szabályozás felé?

A fedélzeti poggyászok mérete nemcsak árkérdés, hanem működési tényező is: a nagyméretű kabinbőröndök lassíthatják a beszállást, és menetrendi csúszásokat okozhatnak. A jelenlegi rendszerben a légitársaságok előre kalkulálhatják a fedélzetre kerülő csomagok számát, míg az utasok választhatnak az alap- és a kiegészítő szolgáltatások között.

Az biztosnak tűnik, hogy bármilyen új uniós szabályozás születik, az utazók számára az jelentene valódi könnyebbséget, ha a jelenleg légitársaságonként eltérő méret- és súlykorlátozásokat egységesítenék. A kérdés immár nem csupán arról szól, hogy ki fizet a gurulós bőröndért, hanem arról is, miként lehet összehangolni a fogyasztóvédelem, a versenyképesség és az üzleti modellek szempontjait az európai légi közlekedésben.

(Nyitókép: Illusztráció – 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!